1. A jogszabályok nem határozzák meg részletesen, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottságok által végzett vizsgálatokon kik lehetnek jelen és milyen feltételekkel. A vizsgálaton jelen kell lennie a vizsgálatot végzőnek, a vizsgált személynek és a gyermek szülőjének.

A szakértői bizottság által végzett vizsgálatok akkor tölthetik be szerepüket, ha a megjelent gyermek, illetve tanuló közvetlen kapcsolatot tud kialakítani a vizsgálatot végző személlyel, személyekkel. Ezért igen fontos, hogy a vizsgálatok nyugodt légkörben, zavartalanul folyjanak. A nyugodt légkör kialakításához a gyermek, a tanuló fejlődését befolyásoló tényezők feltárásához nyújt segítséget a szülői jelenlét.

A szakértői bizottság munkájában részt nem vevő személy jelenléte befolyásolhatja a vizsgált és a vizsgáló személyeket, ezért megnehezítheti az objektív szakértői vélemény elkészítését.

Mindezekre tekintettel a szakértői vizsgálatok lefolytatását oly módon szükséges megszervezni, hogy a gyermek, a tanuló vizsgálatánál csak azok legyenek jelen, akik nélkül annak lefolytatása nem lehetséges.

2. A szülőnek a szakértői bizottság minden szükséges információt, tájékoztatást meg kell, hogy adjon. A szülőnek ismerni kell jogait, a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos szülői egyetértő nyilatkozat, illetve az egyetértő nyilatkozat megtagadásának jogkövetkezményeit. Lényeges, hogy a szakértői vizsgálat megkezdése előtt a szülő megfelelő tájékoztatást kapjon ezekről a kérdésekről. Lényeges az is, hogy a tájékoztatás nyújtója meggyőződjön arról is, hogy a szülő megértette az elmondottakat.

3. A szakértői vélemény akkor töltheti be szerepét, ha egyértelműen megállapíthatók a szakértői bizottság által feltártak, a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükségesnek tartott, a szülő, a nevelési-oktatási intézmények részére készített javaslatok. A szakértői bizottságnak a szakértői véleményében foglaltakat, megállapításait és javaslatait megfelelő érvekkel, indokokkal alá kell támasztania. A szakértői véleményt a szülővel részletesen ismertetni kell. Az ismertetés során a szakértői bizottságnak ismét meg kell győződnie arról, hogy a szülő a szakértői véleményben foglaltakat, annak minden részletét megértette.

4. A szakértői bizottságnak a szakértői vizsgálat lefolytatását dokumentálnia kell. Ehhez az szükséges, hogy minden szakértői vizsgálatról rövid jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgálat lefolytatásának legfontosabb mozzanatait: a vizsgálat idejét, helyét, a vizsgálaton jelen lévő személyek megnevezését, annak tényét, hogy a tájékoztatás a vizsgálat előtt és után megtörtént. Indokolt külön rögzíteni a szülők kérdéseit, az arra adott válaszokat, a szülőnek adott tájékoztatásokat, az azokra adott válaszokat, az ismertetések tényét, az átadott dokumentumok megjelölését. Szó szerint indokolt rögzíteni a szakértői véleménnyel kapcsolatosan tett nyilatkozatot, az egyetértést, illetve az egyetértés hiányát. Indokolt rögzíteni azt is, hogy a nyilatkozat megtétele előtt a szülő megfelelő tájékoztatást kapott nyilatkozatának jogkövetkezményeiről. A szülő döntését egyébként nem köteles indokolni. A jegyzőkönyvet is ismertetni kell, azt a szülő kérésére ki kell egészíteni. A jegyzőkönyv, a szakértői vélemény egy-egy példányát a szülő részére át kell adni.

5. A szülőnek a szakértői véleménnyel kapcsolatos nyilatkozatának megtételéhez szüksége lehet arra, hogy külső segítséget vegyen igénybe. Ezért a szakértői bizottságnak lehetővé kell tennie, hogy a szülő részére nyújtott tájékoztatásokon, a szülő által arra írásban felhatalmazott személy jelen legyen. Ha van a szülő által felhatalmazott személy, ezt a tényt a vizsgálat lefolytatásról készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A szülő által felhatalmazott személy azonban nem jogosult arra, hogy a szülő helyett nyilatkozzon a szakértői véleménnyel kapcsolatos egyetértés megadásáról vagy annak megtagadásáról.

6. Annak nincs akadálya, hogy a szülő a nyilatkozatának megtételéhez a szakértői bizottságtól "gondolkodási időt" kérjen. Erre célszerű felhívni a figyelmét. Ha a szülő igényt tart a gondolkodási időre, akkor a vizsgálati vélemény egy példányát a szülő aláírása mellett megfelelő határidő tűzésével a szülő részére át kell adni. Ennek tényét ugyancsak indokolt a jegyzőkönyvben a határidő feltüntetésével rögzíteni. A vizsgálati vélemény átadásakor a szülők figyelmét fel kell hívni arra is, hogy amennyiben a megadott időn belül nyilatkozatát nem teszi meg, úgy ezt a körülményt a szakértői bizottságnak az egyetértés megtagadásaként kell értékelnie.

7. A segédletben megfogalmazott szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a döntéshozatalt segíti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

Budapest. 2007. február 7.

Közoktatási Szakállamtitkári Titkárság