Az ügy előzménye, hogy az egyik napilap írása szerint az alapítvány levelet írt Hiller István oktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. Felhívják a figyelmüket arra, jogerős bírósági ítélet mondja ki Miskolc egyik iskolájáról, hogy szegregál. Az Egyenlő Bánásmód  Hatóság pedig a város más iskoláit is elmarasztalta. Az alapítvány szerint, ha egy városban ilyen gyakorlat tapasztalható, akkor ne jusson uniós fejlesztési pénzekhez.

 

 

Miskolc városa is pályázni kíván uniós forrásokra, az ehhez szükséges esélyegyenlőségi terv helyzetelemzését január közepén az önkormányzat elfogadta. Az esélyegyenlőségi terv a jövőbeli feladatokat veszi számba, tehát arról szól, hogy az oktatási intézmények mit tesznek a jövőben az integrált oktatás sikerességéért.

 

Miskolc önkormányzata a fejlesztési pénzeket a perekben nem érintett iskolák számára pályázza meg. A tervezett uniós iskola-felújítások, bővítések három általános iskolát, valamint egy szakiskolát érintenek. Ezek az intézmények vállalták a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának megvalósítását.

 

A Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozásával erősíteni akarják a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló érettségihez kötött szakképzési lehetőségeit. Ezen felül olyan lépéseket kívánnak tenni, amelyek csökkentik a lemorzsolódást, s növelik az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket.

 

 

Amennyiben a miskolci oktatási intézmények túljutnak a következő pályázati fordulón, konkrét esélyegyenlőségi akciótervet kell készíteniük. Az intézkedési terv elfogadása és egy sikeres iskola-felújítási pályázat azonban csak a munka eleje: a településnek meg kell valósítania vállalt feladatait.