A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

Az előrehozott szakiskolai szakképzésben, - amelynek megszervezése a fenntartók és az iskolák számára nem kötelező - a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma (kb. 1000 óra) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható.

Felhívjuk az előrehozott szakképzést megszervezni szándékozó iskolák figyelmét, hogy a helyi tantervüket a Kt. 27. §-ának (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzéshez készülő, nem kötelező kerettanterv és központi program alapján készíthetik el. A másnéven "alternatív"-nak is nevezett szakiskolai szakképzésben az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadását segítő kerettanterv az OKM által előkészített jogszabályban kerül majd 2010-ben kihirdetésre. Ez az alternatív kerettanterv nem vállalhatja a NAT 9-12. évfolyamokra tervezett fejlesztéseinek teljesítését, csak azt, hogy a kilenc kulcskompetencia fejlesztési területen egy koherens fejlesztő programot valósít meg. Nem célja, de az időkeret és a sajátos képzési forma okán nem is lehet célja az alternatív kerettantervnek olyan tantárgyi keretek és ismeretek előírása, amelyek a négy évfolyamos középiskolába való továbbhaladáskor beszámíthatók.

Felhívjuk továbbá az iskolák és fenntartóik figyelmét arra is, hogy minden tanuló joga, hogy saját igénye alapján a tankötelezettséget négy évfolyammal működő szakiskolai képzésben teljesítse, továbbá a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás. A Kt. 27.§-ának (2) bekezdése alapján a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. Ez alapján a szakiskolai feladatot kötelezően ellátó iskolafenntartók nem tagadhatják meg a tanulóiktól azt, hogy Kt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti "hagyományos" szakképzés keretében biztosítsák a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges ismeretek átadását a szakiskola 9. és 10. évfolyamain.

Fontos tehát kiemelni, hogy a szülők és a tanulók döntése, hogy a hagyományos vagy az előrehozott szakiskolai képzési formát választják-e, a szakiskolák pedig, ha az előrehozott szakiskolai képzés indítása mellett is döntenek, kötelesek a hagyományos szakiskolai képzést is meghirdetni a felvételi során. Az előrehozott szakiskolai képzés ugyanis csak egy lehetőség, egy alternatíva, amely a szakiskolákat nem mentesíti a hagyományos szakiskolai képzés meghirdetésének a kötelezettsége alól. A szakiskolák számára a konkrét felvételi jelentkezések alapján lesz látható, hogy csak a hagyományos szakiskolai képzésben, vagy az előrehozott szakiskolai képzésben is tudnak-e szakiskolai osztályt indítani az adott szakképesítésre történő felkészítés céljából.

Az előrehozott szakiskolai szakképzés megszervezésével kapcsolatban figyelemmel kell lenni a tankötelezettségének teljesítésére is a Kt. 27. §-ának (6) bekezdése alapján:

"(6) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően - tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából."

Az előrehozott szakiskolai szakképzéshez kapcsolódó szakiskolai kerettantervet tervezetét az oktatási tárca szakértők bevonásával készíttette el. Ezen tervezet még nem lektorált, első változatát abból a célból tesszük ezúton közzé a minisztérium honlapján, hogy időben és megfelelő információval orientáljuk az érdeklődőket.

Az előrehozott szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) kerettanterve (PDF)

Közoktatási szakállamtitkár