A Gyvt. 160/A. § értelmében azoknak az óvodáztatási támogatásnál megjelölt, érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt- de a törvény 2008. július 3-ai hatálybalépése után - már beíratták az óvodába, számukra első alkalommal 2009. júniusában kell tízezer forintot folyósítani.

 

 

A szülő az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó kérelmét bármikor benyújthatja, hiszen Gyvt. 20/C. § (1) bekezdése értelmében a gyermek óvodai beírását követő első alkalommal akkor jogosult támogatásra, ha a gyermek a beíratása megtörtént és legalább három hónap eltelt az óvodai nevelésben való részvétele óta. Ennek teljesüléséig az eljárás felfüggeszthető. Természetesen a támogatás csak 2009. évtől vehető igénybe a feltételek teljesülése esetén.

 

 

A Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben vagy pénzbeli támogatásként nyújtja. Az önkormányzat rendeletében generálisan, vagyis valamennyi gyermek tekintetében, vagy csak a védelembe vett gyermek tekintetében határozatja meg a támogatás természetbeni formáját.

 

 

A Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben vagy pénzbeli támogatásként nyújtja.

A Gyvt. 160/A. § második mondata nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a 2009. január 1-jét megelőzően beíratott gyermekek szülei számára első alkalommal szintén természetben nyújtsák a támogatást az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint, azzal, hogy ezekben az esetekben a rendszeres óvodába járás természetesen nem lehet a támogatás feltétele.

 

A kérelem benyújtásakor mindkét szülőnek kell-e nyilatkoznia arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen? Mindkét szülőnek meg kell-e felelni e feltételnek, vagy csak egyiküknek?

 

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10) Korm. rendelet 68/F. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az óvodáztatási támogatás iránti kérelemben a gyermek szülői felügyeletét gyakorló szülőjének kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 72. §-a szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk vagy bírósági döntés alapján hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők együttesen gyakorolják a felügyeleti jogot, természetesen mindkét szülőnek nyilatkoznia kell fenti feltétel meglétéről.

 

 

A Gyvt. 20/C. § (2) bekezdés értelmében "Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen."

 

Fentiek alapján amennyiben a szülő - a gyermek óvodába történő beíratásáig - 9-10. évfolyamokon folytatott tanulmányait sikeresen befejezte nem veheti igénybe a gyermeke után az óvodáztatási támogatást.

Ha a nyolc évfolyamos általános iskolai végzettség megszerzése után egy OKJ-s szakvizsgát, vagy más iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szakképesítést szerzett a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének lábjegyzete szerint, akkor a szülő szintén nem jogosult támogatást igénybe venni.

 

A szülőknek az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányainak befejezése, mint feltétel azonban nem akadálya annak, hogy a későbbiekben a szülő további képzésben vegyen részt, illetve tanulmányait folytassa,- sőt ez lenne a kívánatos - ettől még a jogosultsági feltételei változatlanul fennállnak

 

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete értelmében az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni. A gyermek beíratását a felvételi és mulasztási napló rögzíti, így a felvételi előjegyzési naplóban óvodai felvételre előjegyzett gyermeket a támogatás szempontjából nem lehet figyelembe venni.

 

 

Az anyasági támogatás egyszeri, a szülést követően igénybe vehető juttatás, amely az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot nem érinti. A kérdés a főállású anyasági ellátásként is ismert gyermeknevelési támogatás vonatkozásában merülhet fel, hiszen 2009. január 1-jét megelőzően a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett a gyermek csak korlátozott időre volt elhelyezhető napközbeni ellátást biztosító intézményben. A jogi helyzet 2009. január 1-jétől megváltozott. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a hatályos szabályok szerint időkorlát nélkül veheti igénybe az óvodai ellátást, ugyanis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a családtámogatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerinti korábbi korlátozásokat. Így az a szülő, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, jogosult lehet óvodáztatási támogatásra, amennyiben a jogosultsági feltételeket- egyéb tekintetben - teljesíti.

 

A Gyvt. 160/A. § második mondata szerinti esetben a rendszeres óvodába járást milyen időponttól kell igazolni az óvodának?

 

Ha a gyermeket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, az óvodának a felvételi és mulasztási napló alapján kell igazolnia a beíratás időpontját, 2009. január 1-je után pedig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. §-ában meghatározottak szerint igazolja a rendszeres óvodába járást.

 

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § bb) pontja rögzíti, hogy "a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján, vagyis amikor a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni."

A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés b) pontja szintén ezt tartalmazza annyi kiegészítéssel, hogy a munkanapokra eső óvodai nevelési napokat kell alapul venni a mulasztott napok számának meghatározásánál.

 

Az óvodáztatási támogatásnál a rendszeres óvodába járásról kiadott igazolásnál figyelembe kell-e venni ezt az időszakot is, mintha nyitva lenne az óvoda (tehát mikor a gyermek által látogatott óvoda nincs nyitva, csak egy másik "helyettes" óvoda), vagy ilyen esetben úgy kell tekintetni, hogy az óvoda zárva van, így a hiányzásnál ezt az időszakot nem kell figyelembe venni.

 

A gyermek csak a saját óvodájában köteles eleget tenni a rendszeres óvodába járással összefüggő kötelezettségének.

 

 

A Gyvt. 20/C. §-a az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételeinél valóban nem állapít meg végső időpontot, vagyis az óvodáztatási támogatásra való jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek óvodai ellátásban részesül. A közoktatási törvény 24. §-a értelmében a gyermek három éves korától a tankötelezettség megkezdéséig óvodai nevelésben részesülhet. E paragrafus (5) bekezdése értelmében "a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában."

Mindezek alapján, a jogosultság mindaddig fennáll, amíg a gyermek nem válik tankötelessé a közoktatási törvény előbb említett paragrafusa, valamint a 6. § (2) bekezdésének figyelembevételével.

 

 

Ha változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást csak akkor igényelhető újra, ha az új jogosultsági feltételeknek meg tudnak felelni.

 

 

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § a) pontja alapján az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltétele, hogy a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Ezt erősíti a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés a) pontja, amely szerint a támogatásra való jogosultság megállapításának szempontjából rendszeres óvodába járásnak az minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon legalább hat órát az óvodában tartózkodik.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a végrehajtására vonatkozó 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján a gyermekgondozási segély igénybe vétele mellett a gyermek egyéves korát követően időkorlát nélkül helyezhető el napközbeni ellátást biztosító intézményben, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő veszi igénybe, ilyen esetben ugyanis a gyermek csak hároméves korát követően, és akkor is csak legfeljebb napi öt órára helyezhető el. Fentiek alapján nem vehető igénybe óvodáztatási támogatás, ha a gyermek az egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát nem tartózkodik az óvodában. Ez azon szülőket érintheti hátrányosan, akiknek gyermeke után a nagyszülő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, hiszen ha e támogatás feltételeinek meg kívánnak felelni, nem vehetik igénybe az óvodáztatási támogatást.

 

 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a hatályos szabályok szerint időkorlát nélkül veheti igénybe az óvodai ellátást, ugyanis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 340/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a családtámogatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerinti korábbi korlátozásokat. Így az a szülő, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, jogosult lehet óvodáztatási támogatásra, amennyiben a jogosultsági feltételeket teljesíti.

 

Budapest, 2009. március 20.