2024. április 15.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Intézményi teljesítményértékelési jó gyakorlatok

2009. március 31.
Tisztelt Intézményvezetők, Pedagógusok, kedves Felhasználók!

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelten fontosnak tartja a közoktatási intézmények minőségfejlesztési tevékenységének támogatását. Ennek érdekében 2008-ban a 11/2008. (III. 29.) OKM rendelet alapján a közoktatási intézményeket működtető fenntartók ismét pályázatot nyújthattak be a pedagógus teljesítményértékelés támogatására.

A pályázat általános célja az volt, hogy elismerje a közoktatási intézmények teljesítményértékelési tevékenységét. A pályázat további célja az volt, hogy feltárja, miként jelent meg a 2004/2005. tanévtől bevezetett minőségirányítási programokban és az iskolai gyakorlatban a vezetői feladatot ellátók, valamint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése. Az intézmények az önértékelésük részeként, hogyan működtetik a pedagógusi vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert, és ez összhangban van-e az intézményfenntartói elvárásokkal.

A pályázatban azok az intézmény fenntartók vehettek részt, amelyek esetében az intézményi minőségirányítási program összhangja kimutatható volt a fenntartói minőségirányítási programmal, és az intézményi minőségirányítási program tartalmazta a pályázati feltételeknek megfelelő, a pedagógusok teljesítményének értékelésére vonatkozó eljárásrendet, valamint annak működtetése legalább a 2006/2007. tanévtől dokumentált volt. Az előző pályázati évhez képest új elvárás volt a minőségirányítási programok működése éves értékelésének benyújtása.

Ugyancsak elvárás volt, hogy a pályázat tartalmazza az intézményvezető beleegyezését a nyertes pályázati dokumentumok nyilvánossá tételére, a jó gyakorlat közreadása érdekében.

A pályázatok értékelése során a szakértők röviden jelezték, ha a benyújtott pályázati dokumentáció megítélésük szerint a teljesítményértékelés működése terén részben vagy egészben jó gyakorlatot mutatott.

A jó gyakorlatok válogatása során arra törekedtünk, hogy lehetőleg több éves működési tapasztalattal bíró intézmények eljárásait mutassuk be. Bár a teljességre törekedtünk, de természetesen mégsem mutathatjuk be az összes feltárt jó gyakorlatot. Olyan válogatást nyújtunk át az intézményeknek, melyben találnak példát a teljesítményértékelési rendszer minden elemére:

Ezúton szeretnénk megköszönni az intézmények együttműködését a jó gyakorlatok közzétételében, az intézményi bemutatók és az esetleírások elkészítésében.

Azok a pályázók, amelyek jó gyakorlatait kiválasztottuk, nyilatkoztak arról, hogy nyertes pályázati dokumentumuk nyilvánossá tehető.

A honlapon olvasható jó gyakorlatok PDF-formátumban elérhetők. Ha valamely intézmény gyakorlata felkeltette az érdeklődésüket, soha ne feledkezzenek meg a saját intézményre való adaptálás fontosságáról!

Jó munkát kívánunk!
OKM Közoktatási Főosztály


A teljesítménymotivációról szóló 11/2008. OKM rendelethez kapcsolódó pályázatok értékelési tapasztalatai

A második alkalommal megpályázható teljesítménymotivációs alapra benyújtott pályázatok száma hasonló volt az első alkalomhoz. Összesen 226 fenntartó 533 közoktatási intézménye pályázott.

A pályázati feltételek kis mértékben változtak az előző évi tapasztalatok alapján. A változások lényeges eleme az IMIP éves működése értékelésének 2 tanítási évre vonatkozó beküldése volt, valamint a valós működést igazoló, beküldendő bizonylatok számának növekedése.

A pályázat benyújtásakor és az értékelés időszakában érvényes, vonatkozó jogszabályok a következők voltak:


1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

40.§ (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket.
Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia."


3./2002 OM rendelet
5. § [1]. A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét.

A pályázatok értékelési folyamata formai és tartalmi értékelési elemekből állt. A formai értékelés során hiánypótlások bekérésére is sor került, szerencsére lényegesen kisebb mértékben, mint az előző évben. Leggyakrabban az új értékelési szemponthoz kötődő dokumentációval, az IMIP éves értékelésének anyagival kapcsolatban került sor hiánypótlásra.

A formailag elfogadott pályázatok egy többlépcsős szakmai értékelési rendszer alapján kerülnek értékelésre. Első lépésben a pályázatok előértékelése történik. Ennek az a célja, hogy kiszűrje azon pályázatokat, amelyek anyaga olyan szakmai hiányosságot tartalmaz, ami az értékelés szempontrendszere alapján kizárási szempont[2].

Következő lépésben a két független szakértő általi értékelés történik. Az értékelő szakértők felkésztésen vesznek részt, munkájukat egységes Tartalmi értékelőlap és szakmai Útmutató segíti. A szakmai értékelésre vonatkozó szabályok a következők:
  • A szakmai értékelést két független szakértő végzi. A pályázatok szakértőkhöz rendelését az OKM Támogatáskezelő végzi.
  • A szakmai értékelés a beküldött dokumentáció alapján történik a pályázatban közzétett bírálati szempontsor, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével.
  • A szakmai értékelés során a rendeletben megjelent bírálati szempontsor követelményeit maradéktalanul figyelembe kell venni.
  • A pályázatok értékelése 0-5-ös skálán pontozással történik az alábbiaknak megfelelően:
  • A benyújtott pályázati dokumentáció alapján az adott szempont bemutatása:
    • 0 - nem megítélhető
    • 1 - csak formailag értékelhető megfelelőnek
    • 2 - kis mértékben megfelel a követelményeknek, több hiányosság is van
    • 3 - általában megfelel a követelményeknek, de vannak hiányosságok
    • 4 - megfelel a követelményeknek
    • 5 - kimagaslóan megfelel a követelményeknek, jó gyakorlatként azonosítható
  • Az Értékelőlapon az Érték oszlopban a 3, vagy annál alacsonyabb értékelés a Megjegyzés oszlopban szövegesen indokolandó konkrétan megjelölve, hogy mi az, aminek nem felel meg az intézmény pályázata.
  • Az összesített pontszám a két független értékelő pontozásának átlagából jön létre.
  • Az értékelés során a szakértő pároknak egyeztetési kötelezettségük van.
  • A két független szakértő bírálatában az összpontszám nem térhet el 15 pontnál nagyobb mértékben.
  • Elutasításra csak akkor kerülhet pályázat, ha az értékelés eredménye mindkét szakértő esetében nem éri el a megfelelt kategória minimum pontszámát, vagy annál kevesebb pont.
A szakmai értékelést követi az utóértékelés fázisa, aminek célja az esetleges ellentmondások kiszűrése, vagy a ponthatáron lévő értékelések újra értékelése, valamint az elutasító értékelések felülvizsgálata.

Az utóértékelést követő fázisban a Bíráló Bizottsági anyag összeállítása történik. A Bíráló Bizottság áttekinti az értékekéseket, és megteszi felterjesztését a döntéshozónak.

Az értékelés folyamatának kialakításakor az volt a fő cél, hogy minimalizálni lehessen a pályázatok nem megfelelő elbírálását, hiszen végeredményben egy szakmailag nem helytálló döntésnek súlyos következményei vannak a pályázóra nézve mind pénzügyi, mind egyéb szempontból.

A 2008-as pályázat értékelés folyamatának eredményei a következők lettek:

Igénylést benyújtó
Beérkezett igénylések száma (db)
Támogatott igénylések száma (db)
Kiválóan megfelelt
Jól megfelelt
Megfelelt
Önkormányzati fenntartó
188
168
     
Önkormányzati intézmény
482
335
69
162
104
Nem állami fenntartó
29
18
     
Nem állami intézmény
37
31
5
19
7
Központi költségvetési fenntartó
9
9
     
Központi költségvetési intézmény
14
11
1
4
6
összesen
533
377
75
185
117

Általános tapasztalatként megállapítható, hogy az előző évihez képest csökkent a kiváló minősítésű pályázatok száma. Ennek oka főként a szakmai értékelések egyenletesebb színvonalában és a megfelelő kalibrációban keresendő. Fontos szempontja volt a 2008. évi értékelői felkészítésnek, hogy kiváló minősítést valóban csak az átlagnál magasabb szintű megvalósulást bemutató pályázatok nyerhessenek. Persze nagyon nehéz dolog papír alapon megítélni egy-egy rendszer működését. Sőt, a jól dokumentáltság akár megtévesztő is lehet. Mégis, az egyes szempontok megítélésében nagyon alaposan és következetesen jártak el az értékelők. Figyelembe vették például a bemutatott rendszer és a beküldött bizonylatok összhangját, koherenciáját.

Például:

Ha van tanuló értékelés is a bemutatott rendszerben, akkor kell, legyen a dokumentációban legalább egy kitöltött tanulói kérdőív, nem elég csak egy összesítés a tanulói véleményekről, úgy általában.

Vagy ugyanezen analógiára, ha a szülői értékelés is része a rendszernek, akkor kell, legyen a dokumentációban legalább egy kitöltött szülői kérdőív, nem elég csak egy összesítés a szülői véleményekről.

A szülői és tanulói vélemények megjelenítésénél egyébként is típushiba az elégedettség-mérés eredményeinek bemutatása. Ez csak abban az esetben fogadható el, ha nem általában a tanárok munkájával való elégedettség méréséről van szó, hanem konkrétan az értékeltre vonatkoznak a megállapítások.

A kiváló minősítésű intézmények mintegy felében a vezetői összefoglalókból megállapítható, hogy hosszú évekre tekint vissza a teljesítményértékelési rendszer működtetése. Ezekben az "úttörő" intézményekben a kiemelt munkavégzésért járó bérpótlék bevezetése, valamint a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program indította el az intézményi gondolkodást a pedagógusok teljesítményének értékeléséről. Kezdetben a szempontrendszerek születtek meg, és többségében nem tartozott az értékeléshez írásban rögzített eljárásrend, valamint értékelési skála. A mai rendszer ezekben az intézményekben több éves fejlesztő munka eredménye. Az intézmények másik része alapvetően a törvényi kötelezettség megjelenésével indította el a TÉR kiépítését. Gyakorlatuk kialakításához felhasználták más intézmények tapasztalatait is. Néhány esetben jellemző volt a rendszerépítés során a tapasztalatcsere, az intézményközi együttműködés.

Másik általánosan megállapítható tapasztalat volt, hogy az IMIP működésének éves értékelésekor az intézmények jelentős számban nem veszik figyelembe a vonatkozó jogszabályokban felsorolt szempontokat.

Ha tételesen kigyűjtjük ezeket az értékelési területeket a jogszabályokból, a következőket találjuk:
  • értékelni kell, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját,
  • értékelni kell az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését,
  • az egyes osztályok teljesítményét.
  • a nevelési-oktatatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését,
  • az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek beválását,
  • az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását,
  • a teljesítményértékelés gyakorlatát,
  • a szülők, a tanulók elégedettségét.
Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

Ezek a minimum szakmai, tartalmi elvárások az IMIP-ek működésének éves értékelése kapcsán, ettől persze még kitérhet más szempontokra is az intézmény, de az értékelésnek ezen elemeket tartalmazniuk kellene.

Típushiba volt az intézkedési tervek hiánya is, illetve, hogy más, fejlesztési programokhoz kötődő intézkedési terveket nyújtottak be az intézmények, amelyeket nem lehetett figyelembe venni.

Újabb problémát jelentett az eljárási szabályok figyelembe vételénél a szülői szervezet és a nevelőtestület véleményének megjelenítése, sok esetben ez hiányzott, vagy csak egyszerű nyilatkozat volt arról, hogy megismerték az értékelési anyagot, de saját értékelő megállapításokat nem tartalmazott a nyilatkozat.

Az értékelők munkáját rendkívüli módon megnehezítette egyes pályázatok rendezetlensége. A becsatolt dokumentáció sorrendje teljesen esetleges volt, néha azt sem lehetett tudni, hogy az adott dokumentumot vajon miért is csatolta a pályázó.

Amiatt, hogy a követelmények egy költségvetési sorhoz kapcsolódó rendelet formájában jelennek meg, bajos a formai követelmények megjelenítése, de - mint ahogy azt számos pályázat esetében tapasztalhattuk -, célszerű a rendelet pontjainak megfelelően, elválasztó lappal elválasztva becsatolni az egyes részekhez kapcsolódó anyagokat. Ugyancsak célszerű volna a pályázati anyag folyamatos oldalszámozása - a kitöltött bizonylatok miatt ez sok esetben csak kézzel lehetséges -, ugyanis a pályázatok nagyon sok kézben fordulnak meg, a sorrendek oldalszámozás hiányában ekkor is megváltozhatnak. Az értékelőknek pedig könnyebb az értékelésben a hivatkozásokat megtenniük, ha van egyértelmű oldalszám, amire hivatkozhatnak.

Mindezek az anomáliák elkerülhetőek, ha a pályázó elektronikus formában nyújtja be pályázatát. Erre megvan a lehetőség, de csak nagyon kevesen élnek vele, pedig a beküldendő dokumentáció terjedelme sok esetben indokolná az elektronikus formát. Volt olyan intézményi pályázat, amely 6 vastag gyűrűs mappából állt.

A beküldött dokumentációkkal kapcsolatos másik probléma, hogy ha pl. az IMIP teljesítményértékelésre vonatkozó részét kell beküldeni, akkor az intézmény beküldi a teljes IMIP-et, ami felesleges.

A 2008-as pályázatnál már nem volt probléma a működést igazoló bizonylatok beküldésének értelmezésével, a pályázati anyagok a kitöltött értékelő lapokat, kérdőíveket tartalmazták.

A vezetői összefoglalók a TÉR működéséről megfelelően tükrözték az intézmények minőségfejlesztés, teljesítményértékelés terén tett erőfeszítéseit. Örvendetes tapasztalat, hogy a TÉR kapcsán működik az intézményekben a PDCA logika, vagyis folyamatosan értékelik a TÉR rendszer működtetését, és fejlesztik azt. Ez még olyan intézmények esetében is igaz, akik egyébként nem csatlakoztak annak idején a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program modelljeinek megvalósításához.

Hogyan hasznosítsuk a jó gyakorlatokat - horizontális tanulás

A teljesítményértékelési jó gyakorlatok közzétételének az a célja, hogy az intézmények lássanak jó példát a különféle teljesítményértékelési megoldásokra a teljesítménymotivációs pályázaton nyertes intézmények gyakorlatából.

Azonban nem mindegy, hogy a jó gyakorlatok hasznosítása, saját intézményre való adaptálása hogyan történik. Az adaptálás jelentése: alkalmassá tesz, átalakít, hozzá illeszt, átdolgoz. Amikor adaptálunk valamit, akkor valamit más célra való alkalmazáshoz átalakítunk. Az egymástól való tanulásnak jó módszere ez abban az esetben, ha az adaptálás nem egyszerűen a fénymásoló használatát jelenti, hanem valós munkát fektetünk az adaptálásba. Szoros kapcsolatban van a horizontális tanulással, amikor a horizontális tanulás során azoknak a helyzeteknek, szituációknak, eljárásoknak a bemutatása történik, amelyek lehetővé teszik az óvodákban, iskolákban felhalmozódott egyedi jó gyakorlatok átadását, átvételét, intézményen belül és intézmények között egyaránt. Az adaptálás egyben jelentheti az intézményekben dolgozó pedagógusok ismereteinek bővítését mások munkájának megismerését, annak az új tudásnak az elsajátítását, saját arculatra formálását illetően, ami az adaptálás tárgya.

A teljesítményértékelési jó gyakorlatok adaptálásának az a sajátossága, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy személyes benyomásokat, tapasztalatokat gyűjtsünk egy-egy intézmény jó gyakorlatáról, hanem pusztán az olvasottakra hagyatkozhatunk. Azért, hogy valamit enyhítsünk ezen a nehézségen, megkértük az intézményeket, írjanak egy rövid ismertetőt, amelyben bemutatkoznak.

Az adaptálás első lépéseként azt kell eldöntenünk, hogy mi az, amire szükségünk van, mi az, amin változtatni szeretnénk, mi a célja annak, hogy valamit át kívánunk venni más intézmény gyakorlatából. Például:
  • a saját rendszerünk egyes elemi helyett keresünk jobb megoldást - mérőeszköz, értékelés módszertana, értékelési folyamat lépései, formanyomtatványok, stb. -,
  • vagy éppen a megközelítésünkön - fejlesztő, minősítő értékelés - akarunk módosítani,
  • vagy új módszert akarunk alkalmazni, pl. a 360 fokos értékelést.
Elemeznünk kell saját gyakorlatunkat, pontosan meg kell határozni, hogy mit és miért akarunk változtatni. Tudnunk kell, mi az, amivel elégedetlenek vagyunk, ami nem vált be, ami nem jól működik, ami nem felel meg előzetes elvárásainknak. Csak ekkor tudjuk kiválasztani azt a jó gyakorlatot, amelyet adaptálni szeretnénk.

Ha már ezzel tisztában vagyunk, akkor a következő lépés az, hogy jól megértsük a másik intézmény gyakorlatát. Ez főleg akkor fontos, ha teljes rendszerleírást szeretnénk átvenni. Elemezzük a célokat, az eljárást, a szempontokat, a mérőeszközöket, stb. a saját céljaink alapján, az eddigi gyakorlatunkkal összehasonlítva.

Amennyiben kiválasztottuk az adaptálandó jó gyakorlatot, akkor érdemes feltennünk a következő kérdéseket:
  • Mi az, ami adaptálható?
  • Milyen ötleteket kaptunk?
  • Mit, mikor, hogyan akarunk változtatni?
  • Hogyan illeszkedik mindez eddigi intézményi gyakorlatunkba?
  • Milyen mértékben fog változni az eddigi gyakorlatunk?
  • Elegendő információval rendelkezünk-e az átvenni kívánt jó gyakorlatról?
  • Kiket kell bevonni az átalakítás folyamatába?
  • Kiket fog érinteni?
  • Mennyi időt fog igénybe venni az adaptálás folyamata?
  • Szükség lesz-e belső képzésre a változás bevezetéséhez?
  • A fenti kérdésekre adott válaszoktól függően megéri-e végrehajtani a beavatkozást?
Ha a kérdéseket végiggondoltuk, és megvannak a válaszaink, akkor következő lépésként tervezzük meg az adaptálás folyamatát. Alakítsunk munkacsoportot a feladatok elvégzésére, készítsünk munkatervet.

A teljesítményértékelési rendszer egyes eleminek vagy teljes egészének átalakítása után tervezzük meg a bevezetés lépésit és határozzuk meg, hogyan fogjuk mérni az új rendszer vagy rendszerelem működésének eredményességét. Hiszen csak akkor érdemes valamit adaptálni, ha attól, jobb, eredményesebb lesz a saját működésünk.

A teljesítményértékelés jó gyakorlatai között találhatóak:
Természetesen a teljes rendszerleírásokban az elemek mindegyikére található példa, de egyes elemek önmagukban is nyújthatnak jó ötletet, más megoldást az eddig alkalmazottnál.

Különösen célszerű a bevezetési tapasztalatokat elolvasni, hiszen mások tapasztalataiból is sokat lehet tanulni.

A jó gyakorlatok 2008-as válogatása nem ad példát a legutóbbi jogszabályváltozások teljesítményértékelési rendszerbe való beépítésére.

Jogszabályváltozások:

KT. 40. §, (11)
Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

A Kjt. 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet 2009. január 1-től hatályos módosítása
8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint:
  1. kiemelkedő minősítés három pont,
  2. megfelelő minősítés kettő pont,
  3. kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
  4. nem megfelelő minősítés nulla pont.
(2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:
  1. nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
  2. hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
  3. harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
  4. harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

(3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.

Reméljük, válogatásunkat eredményesen fogják használni, és segítségükre lesz a teljesítményértékelési rendszerük továbbfejlesztésében!


[1] Az 5. §-t a 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelet 3. §-a iktatta be.
  • [2] Az IMIP elfogadási jegyzőkönyveinek hiánya
  • Az IMIP értékelési dokumentációjának hiánya
  • Az ÖMIP megléte igazolásának hiánya
  • A teljesítményértékelés működését igazoló dokumentumok (kitöltött bizonylatok) hiánya
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok