2017. augusztus 24.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A magyar közoktatás teljesítménye

2009. március 26.
Az utóbbi hónapokban több cikk jelent meg a közoktatás rendszerének folyamatosan romló teljesítményéről. Érdemes ezért áttekinteni azokat a mutatókat, amelyek - nem cáfolják, hogy vannak az átlagosnál rosszabbul teljesítő intézmények, és nem cáfolják azt sem, hogy vannak tanulók, akik idő előtt kilépnek a közoktatásból, illetve, akik nem kapnak megfelelő szolgáltatást a közoktatásban - nem támasztják alá az említett állítást.
1. A 2007/2008-tanévben több mint 10 329 feladat ellátási helyen, több mint 1 799 ezer fő vett részt óvodai, iskolai ellátásban a közoktatási rendszeren belül. A magyar közoktatás közvetlenül érinti az ország lakosságának közel harmadát diákként, pedagógusként, szülőként. Ilyen hatalmas és bonyolult ágazat vonatkozásában akár természetesnek is tekinthető, ha kiemelkedő pedagógiai és tanulmányi teljesítmények mellett gyenge, sőt kudarccal végződő tanulási utak, gyenge tanulmányi eredmények is születnek a tanulók, illetve a nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában. A tanulók, a pedagógusok, és az iskolák különbözőek, mint ahogy a tanulók családi, szociális háttere is. Ezért nem szabad - nem is lehet - egyes eseteket kiragadva a teljes ágazat teljesítményéről általános következtetéseket levonni.

2. Azok a mérési-értékelési rendszerek, amelyek a magyar közoktatás pedagógiai teljesítményét illetően országosan összehasonlítható eredményekkel szolgálnak, azt mutatják, hogy a pedagógiai és tanulási teljesítmények nem csökkennek. Ezt támasztják alá az országos kompetenciamérés, az érettségi vizsgák, tehetséggondozó tanulmányi versenyek, vagy akár az idegen-nyelv tanulás adatai.

3. A hazai mérési-értékelési rendszer fejlesztésének eredményeképpen a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon teljes körű, kompetencia-alapú feladatsorok segítségével történő mérések zajlanak, amelyek feldolgozása - országos, intézményi és fenntartói szintű elemzések készítése - központilag történik. Az eredményekről minden iskola visszajelzést kap, ez segíti az intézményeket abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat a felmért tudásterületeken.
  • Javultak azoknak az intézményeknek az eredményei, amelyekben 2001 óta értékelik, elemzik a teljesítményeket, továbbá kidolgozott fejlesztési programjaikat megvalósítják.
  • Azoknak az iskoláknak a körében, amelyekben az elemzéshez szükséges adatszolgáltatás megtörtént, mód nyílt a hozzáadott érték elemzésére is. A nevelőtestületek önértékelésének és a fenntartói értékelésnek nagyon fontos jellemzője ez az adat.
  • Az előző évek eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy
    • a hatodik évfolyam esetében a matematika átlag az utóbbi két évben stabilizálódott, a szövegértés-eredmények évről évre töretlen javulást mutatnak, ami azt eredményezte, hogy 2008-ban a tanulók átlageredménye már tizenkilenc ponttal volt jobb, mint a hasonló 2003-as teljesítmény. A részletes adatok alapján azt látjuk, hogy a növekedés a 10-75. percentilisekben, illetve a 3., de még inkább az 1. képességszinten látható fokozatos javulással hozható összefüggésbe (úgy tűnik, a leggyengébbek teljesítménye nem sokat változott).
    • A 8. évfolyam eredményeit vizsgálva mindkét felmért területen nőtt az átlagteljesítmény az utóbbi évekhez képest. A matematika esetében 2008-ban az utóbbi két év csökkenő trendjéhez képest látunk növekedést a tanulók átlagos teljesítményében, ami inkább az 5., a 10. és a 25. percentilisek jelentős javulásával hozható összefüggésbe (a gyengébb teljesítmények javulása az 1. képességszint alattiak arányában is megfigyelhető, de nem ennyire egyértelmű). A szövegértés esetében a korábbi évek stabilnak tűnő átlaga valamivel nőtt 2008-ban, a szórás viszont csökkent, szűkebb a képességtartomány, amelyben a tanulók eredménye eloszlik, az alacsonyabb (5., 10., 25.) percentilisek értéke itt is nőtt 2008-ban.
    • A 10. évfolyam esetében mindkét felmért területen csökkentek a tanulói átlagteljesítmények. Matematikából a korábban évről évre 500 pont körüli átlag 2008-ban 9 ponttal csökkent. Az átlagcsökkenés mögött a gyengébb és a jobb tanulók is rosszabb (az utóbbi két évben az 5., 10., 25. percentilis de első sorban a 75., 90. és a 95. percentilis jelentősen csökkent, és ugyanez látható az 1. és a 4. képességszinten is) eredménye látható. A szövegértés estében az előző években kirajzolódó növekvő tendencia 2008-ban tört meg, a csökkenés inkább csak egy kiugróan magas 2007-es átlagot követően jelentős, bár kétségtelen, hogy a kompetenciamérések eddig eltelt öt évében ez a leggyengébb szövegértés eredmény a tízedik évfolyamon (köszönhetően elsősorban a 90. és a 95. percentilis, illetve a 4. képességszinten lévők átlagában mutatkozó jelentős csökkenésnek).
A mérési eredmények elérhetők: http://ohkir.gov.hu/okmfit/

4. A kétszintű érettségi vizsgarendszer 2005. évi bevezetésével először kerültek jogszabályba az érettségi vizsgák tartalmi követelményei. Ez által tanár, diák és szülő számára egyaránt nyilvánossá és ellenőrizhetővé vált, hogy mit és hogyan kérdeznek a vizsgán. A vizsgaszervezés oldalán ennek következtében nem csak a szervezésben, hanem a vizsgatételek tartalmát tekintve is erősödött a standardizáció. Az újszerű kompetencia-központú vizsgakövetelmények - ahogy az várható volt - szinte azonnal hatással voltak a tanítás gyakorlatára. Szinte minden tantárgyban megjelentek az újszerű témák, módszerek, a készségfejlesztés napi gyakorlata (pl. forráselemzés, szövegértési gyakorlatok, problémamegoldás élet-közeli helyzetekben). Bebizonyosodott, hogy a kimeneti vizsgakövetelmények minden más eszköznél hatásosabb szabályozó erőt képviselnek a közoktatás gyakorlatában. Mindehhez járul a standard vizsgarendszernek az a hozadéka, amely az intézményvezetők és a pedagógusok közoktatás-jogi és vizsgáztatási kultúrájának fejlődésében nyilvánul meg.

A középiskolás tanulók és tanáraik egyre inkább megismerve az érettségi vizsgarendszer elemeit, mind jobban kihasználják az abban rejlő, számukra kedvező lehetőségeket. A statisztikai adatok jól mutatják, hogyan nő a rendszer kínálta új vizsgafajták kihasználtsága, hogyan élnek egyre inkább a középiskolai tanulók az előrehozott vizsgák, a korábban érettségizettek az ismétlő, a kiegészítő vagy a szintemelő vizsgák lehetőségével. Az érettségi vizsgák általános és részletes vizsgakövetelményei alapján fejlesztett érettségi vizsgafeladatok a közép- és emelt szintű érettségi vizsgatárgyak vonatkozásában sem támasztanak csökkentett követelményeket, és az egyes vizsgatárgyakban elért vizsgázói teljesítmények adati is azt jelzik, hogy nincs változás - különösen nincs csökkenés - a vizsgákon nyújtott teljesítmények vonatkozásában.

5. Fontos mutatója lehet a tanulmányi teljesítményeknek, a pedagógiai erőfeszítéseknek az idegennyelvek tanulása-tanítása terén elért eredmény. Különösen akkor, ha több évre visszatekintve vizsgáljuk a változásokat.. Napjainkban az idegen nyelv oktatása az általános iskola 4. évfolyamától kötelező, de nagyon sok iskola választja a korai nyelvoktatás bevezetését az 1-3. évfolyamokon. Az általános iskolában az 1-8. évfolyamokon a tanulók 6,5 %-a (52 373 fő) tanulja az első idegen nyelvet emelt szinten, vagyis minimum heti 5 órában. A 2007/2008. tanév adatai alapján 12 437 általános iskolai tanuló vett részt két tanítási nyelvű képzésben, ami az összes általános iskolai tanulók 1,5%-a.

A 2004/2005. tanévtől van lehetőség a nyelvi előkészítő évfolyamok (NYEK) indítására a középiskolai oktatásban. A 2007/2008. tanévben 375 iskola, az iskolák 27%-a indított NYEK csoportot 16 911 tanuló részvételével, ami az összes középiskolás 18%-a. A középiskolák 4%-a folytat két tanítási nyelvű képzést, amelyben 17 748 középiskolás tanuló vesz részt. A 14-19 éves korosztály körében nagyon magas az állami nyelvvizsgát tevő tanulók száma. Az összes középfokú nyelvvizsgát tevők 42%-a középiskolás, amíg a felsőfokú nyelvvizsgát tettek között még magasabb arányban, 47%-ban vannak a középiskolások. Összevetve a 14-18 éves korosztály idegen nyelvi tudását, ismereteit a tíz évvel korábban középfokon tanuló korosztállyal, állítjuk, hogy jelentős fejlődés történt mind az idegennyelv-tudás megszerzését biztosító óraszámok, mind a nyelvismerettel rendelkező pedagógusok, mind a B2, C1 nyelvvizsgaszinteken sikeresen szerepelt tanulók száma vonatkozásában.

6. Az alap és középfokú oktatáshoz való hozzáférés lehetőségeit bővíti, a társadalmi lemorzsolódás veszélyét csökkenti a felzárkóztató oktatás időkerete, pedagógiai eszköztára. A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a 16-22 éves tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát tizenhatodik életévük betöltéséig. A program egy-egy adott korosztály különösen hátrányos helyzetű kb. 5-6%-ának nyújt felzárkózási lehetőséget. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik. Az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében lehetőséget biztosítanak a differenciált tanulásszervezésre, közismereti tartalmak gyakorlattal összevont átadására, az oktatás projektszerű megszervezésére, amely motiváltabbá teheti a tanulókat a rendszeres és kitartó munkára, a tanulás folyamatában való tevékeny részvételre. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol különböző szakképesítéseket sajátíthatnak el. 2005-ben 1 109, 2007-ben 1 287, 2008-ban 1 662 fő vett részt a programban.

7. A tanulmányi, képességfelmérő versenyeken való tanulói részvétel adati is bizonyítják, hogy e programok a tehetséges diákoknak alkalmat adnak arra, hogy bizonyságot tegyenek magas szintű képességeikről, tudásukról, és azt ütköztessék az adott szakma elismert tagjainak bírálatával, szakmai tanácsaival. E programcsoportba sorolhatóak az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) és más tanulmányi versenyek, a diákolimpiák.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
2000-2001. tanév
2003-2004. tanév
2007-2008. tanév
Tantárgyak száma
22
25
26
Kategóriák száma
32
35
37
Induló versenyzők száma
nincs adat
31 492
31 748
Jelentkezések száma
(egy diák több versenyre is nevezett)
40 642
43 469
43 164
Tanulókat nevező középiskolák száma
1 031
694
703
A döntő fordulóban a középiskolák száma
242
218
215

 
2000-2001.
2003-2004.
2007-2008.
OKM által támogatott tanulmányi versenyek száma
46
57
93
Résztvevő versenyzők száma
180 803
206 848
354 995

   
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
Nemzetközi
Matematikai
Diákolimpia
arany
ezüst
bronz
-
2
3
1
2
3
1
3
1
2
3
1
2
2
1
-
5
1
-
5
-
2
3
1
Nemzetközi
Fizikai
Diákolimpia
arany
ezüst
bronz
-
3
2
3
2
1
-
1
3
2
2
-
3
-
2
1
4
-
1
2
2
-
1
3
Nemzetközi
Kémiai
Diákolimpia
arany
ezüst
bronz
-
3
1
1
1
2
2
-
1
2
1
1
1
-
3
-
2
2
1
3
-
1
3
Nemzetközi
Informatikai
Diákolimpia
arany
ezüst
bronz
-
3
-
-
2
1
-
1
1
-
2
1
-
1
3
-
1
1
-
1
2
1
2
1

A fenti összegzésből jól látható, hogy a magyar közoktatásban tanulók tanulmányi átlagteljesítménye nem csökkent, számos nemzetközi összehasonlításban [1] is elismerten, nem romlott, sőt egyes területeken javulás is tapasztalható. Ezekről a lábjegyzetben jelzett web oldalakon részletes elemzés olvasható, de röviden kiemelünk néhány elemet.

8. A TIMSS-2007 vizsgálatban a Természettudomány területen a magyar tanulók negyedik és nyolcadik évfolyamon elért eredményét csak távol-keleti országok eredményei haladják meg szignifikánsan. Negyedik évfolyamon az eredmények nem változtak jelentősen a 2003-as eredményekhez képest, de magasabbak (28 ponttal) az 1995-ös eredményeknél. A nyolcadikos eredmények sem különböznek az egyébként kiemelkedően magas 1999-es magyar eredményekhez képest szignifikáns (13 pontos) csökkenés tapasztalható. Ennek ellenére csak 4 távol-keleti ország eredménye jobb hazánkénál. A TIMSS Matematika esetében a negyedikes magyar tanulók a nemzetközi átlagnál 2007-ben is jobban teljesítettek, de ezzel az eredménnyel nem tartoznak a legjobban teljesítők 1/3-ába. A nyolcadikos tanulók eredménye is magasabb a nemzetközi átlagnál, rangsorban előrébb szerepelnek a negyedikeseknél, statisztikailag bizonyítható módon csak néhány távol-keleti ország ért el a magyar nyolcadikosoknál jobb eredményt.

9. A PIRLS nemzetközi olvasásvizsgálatra (Progress in International Literacy Study) 2000-ben és 2006 áprilisában a világ több mint 40 országában került sor. A 10 évesek (nálunk 4. évfolyamos általános iskolások) olvasását vizsgáló mérésben a 10 éves hazai diákok nagyon jónak tekinthető eredményességet értek el nemzetközi összehasonlításban, hiszen a 2006-ban részt vett országok közül hazánk diákjai az élmezőnyben szerepeltek.

10. A PISA-2006 vizsgálat eredményei alapján Magyarország a természettudomány vizsgálati területen az 57 részt vevő ország rangsorában a 19-23. helyre, csak az OECD-országokat figyelembe véve a 13-17. helyre került az olyan országok közé, amelyek eredményei az OECD-országok átlagánál jobbak vagy azzal egyenértékűek.

A PISA-2006-ban a szövegértés terén Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik, amelyeknek az eredményei nem változott a PISA-2000 óta eltelt hat év során. Csak két olyan országot találni a mindhárom mérésben részt vett 31 ország között - Belgiumot és Magyarországot -, amelynek eredménye valamennyi vizsgált változó tekintetében változatlan maradt 2000 és 2003, illetve 2003 és 2006 között, miközben számos ország esetében csökkenés történt.

A PISA-2003 és PISA-2006-ban magyar diákok mért matematikai eredményei ugyanazt a változatlanságot tükrözik, mint amit a szövegértés vizsgálattal kapcsolatosan elmondtunk. Az országos eredményben mutatkozó 1 pontos különbség (PISA-2003: 490 pont, PISA-2006: 491 pont) statisztikai értelemben nem releváns, akárcsak a hat különböző percentilis képességpontjaiban, vagy a fiúk és a lányok eredményeiben jelentkező minimális eltérések. Az ilyen mértékű változatlanság a matematikaeredmények között nem annyira kivételes, mint azt a szövegértésnél láttuk, az OECD-országok között Dánia, Finnország, Írország, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Svájc eredményeiben sem mutatkozik semmiféle elmozdulás.


[1] A nemzetközi mérések (PISA, PIRLS, TIMSS) hazai elemzéséről részletes elemzések olvashatóak az alábbi honlapokon: oecd-pisa.hu, pirls.hu, timss.hu.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok