A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása során bővültek a hétévenkénti továbbképzés teljesítésének lehetséges formái. Ide tartozik pl. a harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétel, vagy az önképzés és a "tapasztalatcsere". Ezzel összefüggésben kérdésként merült fel, hogy ezen új formák esetében szükséges-e felnőttképzési szerződést kötni a résztvevőkkel, illetve a regionális munkaügyi központnak be kell-e jelenti a képzést?

 

 

A pedagógus-továbbképzés a felnőttképzés része, tehát alkalmazandók a pedagógus-továbbképzésre is a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) és végrehajtási rendeletei szabályai. Igaz ez a harminc óránál rövidebb nem akkreditált képzésre is, amely ugyan nem pedagógus-továbbképzés, csak beszámítható a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés teljesítésébe. Azáltal azonban, hogy a jogszabály a "képzés" kifejezést használja mindenképpen az Fktv. definiáló rendelkezésére történik utalás, amely szerint a felnőttképzés olyan iskolarendszeren kívüli képzés, amely képzettség szerzésére, kompetencia elsajátítására irányul (Fktv. 3. § (2) bekezdés). Tehát a 30 óránál rövidebb nem akkreditált képzések a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésbe csak akkor számíthatók be, ha a képzés megszervezése és lebonyolítása az Fktv. szabályai szerint történt, tehát - többek között - sor került felnőttképzési szerződés kötésére (20. §), illetve vezették az Fktv.-ben előírt nyilvántartásokat (10/A. §), létezik képzési program (16. §) stb.

 

A 30 óránál rövidebb nem akkreditált képzésektől azonban el kell választani néhány további "tevékenységtípust", amely a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ptr.) a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés teljesítéseként elfogadható, illetve a pedagógus-továbbképzés teljesítésébe beszámítható, ugyanakkor nem kell alkalmazni esetükben az Fktv. szabályait. Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak:

A fentiekben jelzett tevékenységek közül néhány esetben felmerülhet, hogy nem minősül-e az Fktv. szerint képzésnek. Vagyis, hogy pl. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekkel megvalósuló gyakorlati tapasztalatcsere vagy az önképzésben, óralátogatáson való részvétel, vagy a szaktanácsadáson történő részvétel esetében alkalmazni kell-e az Fktv. rendelkezéseit. Az Fktv. hatálya alá azok a képzések tartoznak, amelyek intézményes formában, előre meghatározott, szakmai szempontok szerinti komplex program alapján folynak azzal a céllal, hogy a résztvevők számára - a képzési program törvényben előírt tartalmi elemeiből adódóan bármikor azonosan megismételhető jelleggel - biztosítsák képzettség, kompetencia megszerzését. Mivel a tapasztalatcsere, az óralátogatás, a szaktanácsadás, vagy akár egy konferencia programjára éppen nem az azonosan megismételhetőség, hanem az egyszeriség, illetve az egyediség a jellemző, nem tartoznak az Fktv. hatálya alá. Tehát pl. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekkel megvalósuló gyakorlati tapasztalatcserét vagy az önképzésben, óralátogatáson való részvételt, vagy a szaktanácsadáson történő részvételt nem kell az állami foglalkoztatási szervnek bejelenteni, nem kell felnőttképzési szerződést kötni és nem kell az Fktv. 10/A. §-a szerinti nyilvántartásokat vezetni. Értelemszerűen ugyanez a helyzet a közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétel és a gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétel esetében is.