2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A rendkívüli tanítási szünet jogszabályi háttere

2009. november 13.
Ki rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet?
  1. A járvány lokális szintű előfordulása esetén van jelentősége a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 54. § (1) bekezdésében biztosított lehetőségnek, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el pl. járvány esetén, amihez be kell szereznie a fenntartó engedélyét, amennyiben ez nem lehetséges, a fenntartót értesítenie kell. A járvány helyi szinten történő kezelésére a jogszabály megfelelő keretet biztosít.
  2. A Kt. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a főjegyző az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges.
    A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.
    A Kt. 91. §-ának (8) bekezdése szerint a jegyző - a fentebb leírt feltételek (pl: járvány) fennállása esetén, az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével - a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el.
    Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.
  3. Országos járvány kitörésének veszélye esetén további lehetőséget biztosít a tárca számára a Kt. 95. § (10) bekezdése, amelynek értelmében az oktatásért felelős miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszakban határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével kapcsolatos feladatokat.
Hogyan lehet a kiesett tanítási napokat pótolni?
 
A rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kiesett tanítási napok pótlásával összefüggő szabály, hogy a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója
  1. az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, azaz szombatonként is tanítanak, illetve
  2. elrendelhető a tanulói kötelező órákra vonatkozó időkeretet (Kt. 52. § (3) bek.) meghaladó tanítás megszervezése, azaz a délutáni tanítás, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.
Megítélésünk szerint a két-három hetet meghaladó rendkívüli szünet okozhat csak az intézményeknek jelentősebb problémát.
 
Mit tehet a szülő, ha a gyermek rendkívüli szünet miatt otthon van?
 
A rendkívüli szünet miatt a gyermekek otthoni tartózkodása problémát jelenthet a munkavállaló szülőknek. Mit tehet a szülő?
  1. A munkavállaló rendes szabadságot kérhet a munkáltatótól, amely esetében az alapszabadság egynegyedét - pedagógusok esetében naptári évenként öt napot - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
    Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállalónak erről haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni.
  2. A szülő kérheti a Munka Törvénykönyve 132. §.ának (2) bekezdésében szabályozott gyermek utáni pótszabadság ("anyanap") kiadását, amelyet a munkáltató köteles kiadni.
  3. A szülő fizetés nélküli szabadságot is kérhet, ezt azonban a munkáltató nem köteles teljesíteni.
  4. Beteg gyermek esetén a szülő betegállományt vehet igénybe a gyermek 12 éves életkoráig.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok