Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2010. május 26-án nyolcadik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körén a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A kompetenciaméréshez 2006 óta az Országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja.

 

A felmérést minden iskola minden 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja.

 

Az eredményekről 2011. február 28-ig fenntartói, iskolai és telephelyi összesítést tartalmazó, nyilvános jelentések készülnek, amelyek az ohkir.gov.hu/okmfit oldalon lesznek elérhetők. A tanulók a mérés során kapott mérési azonosítójuk birtokában megismerhetik majd saját egyéni eredményeiket is.

 

A 2009-ben elvégzett mérés adatai február vége óta ugyanígy mindenki számára rendelkezésre állnak ugyanezen az oldalon.

 

A fenntartói, iskolai és telephelyi jelentések segítik az iskolákat abban, hogy a két felmért területen objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket.

 

A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Annak érdekében, hogy mindez elemezhető legyen, a mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben - mely a mérési rendszer egyik fontos eleme - a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes! Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai nem nélkülözhetők az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez. A kérdőívben az Oktatási Hivatal a tanulókat és szüleiket részletesen tájékoztatja a kérdőív céljairól és kezelési szabályairól. A kérdőív tartalmát és kezelését az Oktatási Hivatal egyeztette az adatvédelmi biztos hivatalával, a családra vonatkozó válaszokat az iskola nem ismerheti meg.

 

A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, vagy az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok által a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.

A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól.

A matematikai eszköztudás területén a feladatok a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége), valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma "matematizálását", megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól.

 

A felmérés tartalmi keretét (amely meghatározza a műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat) a közoktatás minőségbiztosításáról szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet tartalmazza.

 

További információk a kompetenciamérésről (pdf)