Tisztelt Óvodapedagógusok, Tanítók, Tanárok,

Kedves Kollégáim!

 

Az UNESCO ebben az évben a következő mottóval köszönti a Pedagógusok Világnapján a kollégákat: „Recovery begins with teachers”. A mondat többféleképpen fordítható. Értelmezhetjük úgy, hogy „a helyreállítás a pedagógusokkal kezdődik”, vagy, hogy „az újjáépítés a pedagógusokkal kezdődik”. Ha végiggondoljuk a világ és hazánk jelenlegi helyzetét, ha számba vesszük az előző kormány hibáiból eredő, a gazdasági világválság hatásait elmélyítő sebeinket, akkor a harmadik változatot gondoljuk igaznak: „a gyógyulás a tanárokkal kezdődik”.

 

Ahhoz azonban, hogy a pedagógusok a megroggyant gazdaság, a felborult értékrend, a megrendült bizalom gyógyítói lehessenek, helyre kell állítani megtépázott tekintélyüket és a feladatukhoz méltó élet- és munkakörülményeket kell biztosítani számukra.

 

Az új kormány, az új oktatásirányítás - elődeivel ellentétben - a legnagyobb tisztelettel tekint a nevelő-tanító emberekre. Vallja, hogy a nemzet jövője az óvónők, tanítók, tanárok kezében van, akik kulcsszerepet játszanak a gondjaikra bízott gyermekek életében, a nemzeti kultúra megőrzésében és továbbadásában, a gazdaság fejlődésében. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság már első intézkedéseivel is azt kívánta jelezni, hogy véget értek azok az évek, amelyek mélypontra juttatták a magyar iskolarendszert: az anyagi és erkölcsi megbecsültség, a biztonság megvonásával megalázó helyzetbe hozták a tanárokat, tanítókat.

 

2010 tavaszán új korszak kezdődött. A most készülő törvények és más fontos dokumentumok ebben a szellemben fogannak. Mind azt üzenik, hogy az ország fejlődését csak megbecsült, biztonságos élethelyzetben levő, elhivatott és kiválóan dolgozó nevelők segíthetik elő. Az életpálya-modell a pontosan meghatározott követelményekkel, a feladatok egyértelművé tételével, állandó fejlődési, önképzési, továbbképzési lehetőségekkel, szakmai, tudományos előléptetéssel, különböző jutalmazási formákkal, minősítési rendszerrel kiszámítható, tervezhető, ezáltal biztonságos életutat teremt majd a pedagógusok számára. A magyar iskolarendszer alapdokumentumaiként szolgáló új közoktatási és felsőoktatási törvény szakít a korábbi szolgáltatói szemlélettel, amely a piac mindenhatóságát hirdette, és egyértelművé teszi, hogy az oktatás az állam által finanszírozott, a nemzet iránti felelősséggel irányított közszolgálat. Az intézmények működtetésében, a képzésben a mennyiségről a minőségre helyezi a hangsúlyt. Azáltal, hogy a rendszer középpontjába a hivatástudattal bíró pedagógust állítja, a főszereplő, a gyermek érdekeit szolgálja. Mind a közoktatási, mind a felsőoktatási törvény a bizalomra épül: az Oktatásért Felelős Államtitkárság a pedagógusokat és az intézményvezetőket a szakmában jártas, felelősségteljes értelmiségi embereknek tartja. Ezért nem kíván mindent aprólékosan szabályozni. Értékfilozófiájában a szabadság rendjét fogalmazza meg.

 

Az államtitkárság célja, hogy belátható időn belül emelje a pedagógusok életszínvonalát. Mindent megtesz annak érdekében, hogy megkapják azt az anyagi és erkölcsi elismerést, amely munkájukért megilleti őket. Meggyőződéssel hirdeti, hogy minden iskolarendszer sziklaszilárd alapja a felkészült pedagógus, s egyetért a világnap üzenetével, mely szerint „a gyógyulás a pedagógusokkal kezdődik,” hiszen a nemzet felemelkedése elképzelhetetlen a pedagógustársadalom felemelése nélkül.

 

E napon, amikor az egész világ a jövő építészeire figyel, szeretettel köszöntöm a magyar pedagógustársadalom minden egyes tagját Karácsony Sándor soraival: „A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa”.

 

Budapest, 2010. október 5-én

 

Hoffmann Rózsa

a Nemzeti Erőforrás Minisztérium

oktatásért felelős államtitkára