2024. április 19.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közoktatás

Felsőoktatás

Kultúra

Nemzetközi kapcsolatok

Egyház

Tudomány

English

Alap séma

Főoldal » Közoktatás » Tantervek » Archívum

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Földünk-környezetünk

2005. október 16.

Cikk nyomtatás

Link küldés

Alapelvek, célok

A Földünk-környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint európai integrációjáról. Megismerteti - lehetőség szerint a gyakorlatban - a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be részben a természettudományok, részben pedig a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával.

A Földünk-környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók környezetért felelős magatartása.

A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején - az új kommunikációs formák elterjedésével - átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, és amelyek - az információáramlás szabadságának megjelenésével - érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban.

A Földünk-környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzéseknek, fejlesztési feladatoknak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása - a többi műveltségi területtől eltérően - nem az 1., hanem az 5. évfolyamon kezdődik. Ugyanis az oktatás alapozó szakaszában nem a szaktudományos ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem a természettudományi kapcsolatok érzékeltetésén. Ezért a műveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési alapozása alsó tagozatban az Ember a természetben műveltségi terület keretében megfogalmazottak alapján történik. Célja, hogy elemi szinten megalapozza a korszerű természettudományos műveltséget, hozzájáruljon a természettudományos világkép formálásához. Később a Földünk-környezetünk feladatrendszere már nemcsak az Ember a természetben műveltségi területhez kapcsolódik szervesen, hanem az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez is. Ezek a kapcsolatok is hangsúlyozzák a Földünk-környezetünk műveltségi terület integrált jellegét, valamint a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött szerepét. A 7. évfolyamtól az életkori sajátosságoknak megfelelően egy magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Általános fejlesztési feladatok

2. Ismeretszerzés, tanulás

3. Tájékozottság a földrajzi térben

4. Tájékozottság az időben

5. Tájékozottság a környezet anyagaiban

6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban

7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben

8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben

Fejlesztési feladatok

1. Általános fejlesztési feladatok

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése és összevetése.	A kontinenseken és a hazánkban jellemző földi képződmények, a főbb természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése.	Az általánosítás és a szintetizálás annak érdekében, hogy a tanulók átfogó rendszerként értelmezzék a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő értékek és érdekek következtében.
Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek (pl. a család, a lakóközösség, az állam) szerepének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában. A személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségének felismerése.	Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A cselekvés lehetőségeinek felismerése.	Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehetőség szerinti összehangolása, a felelős környezeti magatartás.
Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.	Annak tudatosítása, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.	Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése.
A tanulók földrajzi-környezeti kíváncsiságának felébresztése. A tudás megszerzésére irányuló igény kifejlesztése.	A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény kifejlesztése a tanulókban.	A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók - lehetőségeikhez mérten - érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben felnőtt életük során.
A kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek megalapozása. A szűkebb földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodáshoz szükséges technikák kialakítása.	A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek fejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése.	A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek továbbfejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének továbbfejlesztése.

2. Ismeretszerzés, tanulás

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A földrajzi-környezeti tartalmú közvetlen és közvetett információhordozók (a valóság, térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, szóbeli források, ábrák, képek, adatsorok stb.) kiválasztása közvetlen tanári segítséggel.	A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, közvetett információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet stb.) kiválasztása tanári irányítással.	Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) kiválasztása.
Tájékozódás, válogatás tanári segítséggel az információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a könyvtárban, kiállításon és múzeumban).	Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, a könyvtárban, kiállításon és múzeumban).	Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon és múzeumban) témakörök és célok szerint önállóan.
Egyszeri és rendszeres megfigyelések, mérések, valamint vizsgálódás és modellalkotás közvetlen tanári irányítással csoportmunkában és önállóan.	Megfigyelések, vizsgálódások, mérések tanári irányítással csoportmunkában és önállóan. A legegyszerűbb eszközök, mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata.	Pontos megfigyelések, önállóan vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek elsajátítása. Az eszközök és a mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata.
A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: lényeg kiemelése szövegből, hasonlóságok és különbségek észrevétele; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón); egyszerű vázlat készítése információk alapján tanári irányítással; következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert egyszerű adatokból, tényekből; egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása közvetlen irányítással (pl. képek, kőzetek, nyersanyagok és késztermékek, termények); a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása egyszerű helyzetgyakorlatokban.	A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, maketten); egyszerű vázlat készítése információk alapján önállóan; következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; gyűjtemény, tabló összeállítása szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, termények, termékek, képek); a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban.	A földrajzi-környezeti tartalmú információk önálló értelmezése, értékelése és feldolgozása egyéni és csoportmunkában: lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint; adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, egyszerű térképen, különböző típusú rajzokon, diagramokon, modelleken, maketteken, számítógépes program segítségével); vázlat és jegyzet készítése információk alapján önállóan; egyszerű természeti, gazdasági és környezeti folyamatokat bemutató modellek értelmezése és alkotása tanári irányítással; megalapozott következtetések levonása, elemzések készítése készen kapott, számítással nyert és önállóan gyűjtött adatokból, tényekből; gyűjtemény, tabló készítése különböző szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, talajok, termények, termékek, képek); a számítástechnika által nyújtott lehetőségek alkalmazása a tanulói beszámolók, kiselőadások összeállítása során; a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban.
Esemény, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása egy-egy földrajzi-környezeti jelenséggel kapcsolatban példák, tapasztalatok alapján.	Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, vita és egyszerű szerepjáték során.	Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés vagy híranyag alapján emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése, értékelése és véleményezése. A különféle tanulói nézetek kifejtése esetelemzés során és felszólalásban, a vélemények megvédése érvekkel vitában, szerepjáték során.
Az alapvető szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően.	A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően.	A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően.
A környezetben megfigyelt spontán tapasztalatok, mindennapi ismeretek egyszerű megfogalmazása és természettudományos szemléletű magyarázata. Leírások készítése megfigyelésekről. A megfigyelések és vizsgálódások tapasztatainak, eredményeinek egyszerű magyarázata.	A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzi-környezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszerű természet- és társadalomtudományos szemléletű magyarázata. Leírások, beszámolók készítése megfigyelésekről, ismeretekről szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, tanári irányítással.	Logikusan felépített kiselőadások, írásbeli beszámolók, bizonyítások és cáfolatok készítése a földrajzi-környezeti megfigyelésekről, ismeretekről a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan.
Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről).	Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetett tanári irányítással a különféle tájtípusokkal kapcsolatban.	Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel, tanári útmutatással (pl. a geoszférák földrajzi-környezeti kölcsönhatásairól).
A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény megalapozása a tanulókban.	A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény kialakítása a tanulókban.	A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására és elmélyítésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.

3. Tájékozottság a földrajzi térben

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén.	Az ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás a kontinenseken.	Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban.
A térkép és a valóság kapcsolatának meglátása. A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal.	A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása. Keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett információk azonosítása térképi információkkal.	A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. Keresztmetszetről, tömbszelvényről, légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal.
Felismerés, keresés, iránymeghatározás térképen. A keresőhálózat használata. A földrajzi fokhálózat ismerete. Távolságra vonatkozó becslések, egyenes vonal menti távolságok mérése.	Felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző méretarányú térképeken. A földrajzi fokhálózat használata. Egyenes és görbe vonal menti távolságok mérése különböző méretarányú térképeken.	Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken. A földrajzi tér különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről, térképvázlatokról. Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások a térkép segítségével.
Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendjének felismerése hazai példák alapján.	A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése.	A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése.
A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése.	A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése.	A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer, nagyszerkezeti egységek, óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, települések, gazdálkodás, termelés, pénzvilág) méreteinek érzékelése. Az egyes földrajzi és gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése.
Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással.	Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.	Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan.
A közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön.	A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön.	A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása.

4. Tájékozottság az időben

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
	Eligazodás a földtörténet időegységeiben.	Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése.
A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek érzékelése.	A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek tudatosulása.	A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése. Az alapvető hazai és nemzetközi társadalmi-gazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben.
A környezetben lezajló folyamatok időrendiségének felismerése (pl. az időjárás és az élővilág változásában, a felszínformálódásban, az életmódban és a termelő tevékenységben). Periodikus jelenségek felismerése (pl. a Föld mozgásaihoz kötődő változások). A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése hazai példák alapján.	A kontinenseken megismert földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek leírása. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai).	A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek értelmezése. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai).
		Az időszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idő és zónaidő értelmezése, számítása).

5. Tájékozottság a környezet anyagaiban

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A hazai gazdaságban leggyakrabban használt szerves és szervetlen anyagok megismerése, csoportosítása különböző szempontok szerint.	Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése.	Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. A levegő, a víz és a kőzetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában.
A leggyakrabban előforduló ásványok, kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók megismerése.	A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése.	Egyszerű ásvány-, kőzet- és talajvizsgálatok. A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése, jellemzése.
A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok jelentőségének megismerése. Az energia iránti igény és az energiatakarékosság fontosságának felismerése. Az energiatakarékos magatartás megalapozása.	Annak belátása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az energiatakarékos magatartás kialakítása.	Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának mint lehetséges megoldásnak a bemutatása.
A lakóhely és környékének környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok, valamint a környezetkárosítás-csökkentés lehetőségeinek megismerése.	A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismerése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismerése a kontinensekről vett példák alapján.	A környezetet károsító leggyakoribb anyagoknak és azok forrásainak a megismerése. A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása.

6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése és kapcsolataikban való bemutatása.	Az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek értelmezése. Annak felismerése példákon keresztül, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejlődésüket, gondolkodásmódjukat.	Az egyes országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben.
A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencebeli példák alapján.	A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata a kontinensekről való példák alapján.	Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata.
A természeti környezet közvetlen hatásainak felismerése a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai és külföldi példák alapján.	A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján.	A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban országcsoportok, országok példáján.
A technikai fejlődés szerepének felismerése az életmód és a termelés átalakulásában a különböző földrajzi helyekről vett példákon.	A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszerű értelmezése. A társadalmi-gazdasági események egyes országok fejlődésére gyakorolt hatásainak felismerése.	A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése.
A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése.	A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele.	A környezetben lezajló változások értékelése. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése. A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben.
Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése.	Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése.	Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek.

7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása érdekében.	Magyarország földjének részletes megismerése kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés megerősítése érdekében.	A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása és a reális alapokon nyugvó nemzettudat erősítése érdekében.
Magyarország nemzetközi hírének megismerése és tudatosulása (pl. jelentős személyiségek, szellemi és gazdasági termékek, hungarikumok által).	A magyarság, Magyarország és a magyar gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének megismerése a Kárpát-medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források felhasználásával.	A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaság szerepének felismerése a Kárpát-medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével.
A társadalmi-gazdasági élet természeti adottságokkal való kapcsolatának érzékelése a lakóhelyről és annak környékéről vett példák alapján. Az életmód és a gazdálkodás változásainak bemutatása a Kárpát-medencében az eltérő jellegű földrajzi tájakról való példák alapján.	A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése.	A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése.
A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése.	A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése. Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolataiknak a felismerése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének megismerése a Föld felfedezésében és megismerésében.	A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszerű értelmezése.

8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben

5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Természetföldrajzi és gazdasági jellemzők leolvasása a Föld különböző részeit ábrázoló térképekről. A különböző adottságú Kárpát-medencevidéki nagytájak eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőinek felismerése.	A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban a kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatásának bemutatása kontinensrészek, tájak és országok példáján.	A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerének értelmezése. A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése.
Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl. a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban).	A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a múlt és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján.	A természeti tényezők földrajzi összefüggéseinek és hatásainak magyarázata a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében. A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében.
A magyarországi régiók földrajzi jellemzőinek felismerése.	Európa és országai földrajzi jellemzőinek megismerése, különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokra és az Európai Unió tagállamaira.	Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése.
A magyarországi régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek felismerése.	A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az országok regionális sajátosságainak, valamint hasonlóságaiknak és különbségeiknek a felismerése.	A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése.
A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a lakóhelyi környezetben és Magyarországon. Annak felismerése, hogy milyen hatással van a környező világ a hazai környezet állapotára.	A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a különböző földrészekről származó példákban. Annak felismerése, hogy napjainkban a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok egy része világméretekben zajlik.	A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A világgazdaság működése alapvető összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértése.
Annak észrevétele, hogy a különböző tájak és a társadalom egyes csoportjai eltérő mértékben járulnak hozzá a természeti környezet átalakulásához és károsodásához.	Annak tudatosulása a tanulókban, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz.	Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron földi létünket veszélyezteti.
A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.	A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismerése. Annak megértése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.	A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak megfogalmazása, a tevékenységeit nehezítő tényezők felismerése. Annak megértése, hogy a természet- és környezetvédelem nem csupán állami és intézményi feladat, hanem mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.
Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.	Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, illetve a társadalomra háruló felelősségről a természetes és egészséges környezet megőrzésében, regionális példák alapján.	Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, az emberiségre háruló felelősségről, illetve a természetes és egészséges környezet megőrzésében, a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében. Annak megismerése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten.