2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Informatika

2005. október 16.
Alapelvek, célok

Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.
E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére.
Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére.
Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére.
Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Az informatikai eszközök használata
2. Informatika-alkalmazói ismeretek
2.1. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására
2.2. Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés
3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel)
3.1. Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
3.2. Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása)
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása
4. Infokommunikáció
4.1. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban
5. Médiainformatika
6. Az információs társadalom
7. Könyvtári informatika

Fejlesztési feladatok


1. Az informatikai eszközök használata

Az informatikai eszközök át- és átszövik világunkat, a számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, illetve jelenik meg a közeljövőben. Csak azok használhatják ki jól az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Bonyolultságuk miatt nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Ismerkedés az adott informatikai környezettel. Adott informatikai környezet tudatos használata. Tájékozódás különböző informatikai környezetekben. Az informatikai környezet tudatos alakítása.
A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése. A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. A számítógéphez csatolt új, korábban ismeretlen perifériák megismertetése.
Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtár- és állományműveleteinek megismertetése. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásainak bemutatása. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok szolgáltatásainak bemutatása és használata.
  A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata. Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. Az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól való ismeretek megszerzése.
      Problémamegoldáshoz tudatos hardver- és szoftvereszköz választása. Az összetett munka szükséges eszközkészletének kiválasztása.

2. Informatika-alkalmazói ismeretek

A számítógép-használat problémaként való megközelítése fontos ezen a területen: egy - az éppen vizsgált - általános célú program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a kérdés. A jelenleg fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra- és képszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, térinformatika.

2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, "kép- és betűnyomdák". Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.
Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) szerkesztése. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése, kész dokumentumok átalakítása.
    Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. Interaktív elektronikus faliújságok, információs táblák, bemutatók készítése.
A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és összeépítése.

2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
  Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése. Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése.
Adatok csoportosítása, értelmezése. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása.
Közhasznú információforrások megismerése. Közhasznú információforrások használata (menetrend, moziműsor, időjárás). Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. Adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségeinek, módjainak megismerése.
 
Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban.
A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása.
Adatok tárolásához, egyszerű adatbázis kialakításához problémafüggő eszköz választása.
    Tematikus térképek keresése az interneten. Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei, útvonalkeresők, térképi keresők használata.

3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel)

Az iskolai és a mindennapi életben lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, adatstruktúrákat - kérdőíveket, nyomtatványokat - töltünk ki, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk. Ezt a világot az érti igazán, aki tisztában van e tevékenységek alapjaival. Az iskolában, az egyes szaktárgyakban, a mindennapi életben sok olyan probléma merül fel, amelyet számítógéppel lehet, sőt célszerű megoldani. Itt elsősorban eszközválasztásról, eszköz-összeállításról, illetve eszközmegismerésről beszélhetünk. Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók-e. Ezután áll módjukban kiválasztani a megoldásra leginkább megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha ilyen (szoftver) eszköz nincs, akkor esetleg el kell készítenie. Ha több eszközt használ, akkor tudja megoldani a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismeri, akkor a dokumentáció alapján annak használatát el kell sajátítania.

3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása.    
Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek, azok komplex alkalmazása.
Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. Egyszerű problémák önálló megoldása. Iskolához kapcsolódó problémák megoldása önálló, illetve irányított csoportmunkában (projekt). Problémák megoldása önálló, illetve csoportmunkában (projekt).

3.2 Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása)

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megvalósítása számítógépen. Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, megvalósítása és végrehajtása. Az algoritmikus absztrakció eszközei, a lépésenkénti finomítás elve. Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, elemzése és megvalósítása. Típusalgoritmusok.
Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. A problémamegoldás során szükséges adatok és eredmények megtervezése, értelmezése.
Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok)
Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Elemi és összetett adatok használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése.
Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. Feladatok megoldása egyszerű fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel.

3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
  A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása.

4. Infokommunikáció
 
Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk. Az egyikben információt közlünk, melyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Idetartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek elérése, az adatletöltés távoli gépekről. Ezeknél alapvető szerepet játszik az információ közlése, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ami lehet kétoldalú, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti audio- és videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint a levelezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben. Nagyon gyorsan terjed és fejlődik a mobilkommunikáció, és integrálódik az internetes kommunikációval.

1. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Információszerezés az internetről, irányított keresés. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése az interneten. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése a célnak megfelelő formátumban az interneten. Platformfüggetlen formátumok.
  Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Az elektronikus levelezés alapjai. Infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. Infokommunikációs eszközzel információ küldése és fogadása, csoportos kommunikációs formák. Kommunikációs eszközök összekapcsolása.

5. Médiainformatika


A médiaintegráció a média informatizálódását jelenti. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés), melyek értő használata informatikai tudást is feltételez. A hagyományos médiák elektronikus megfelelői új lehetőségeket tárnak fel (elektronikus könyv, elektronikus szótár) Az informatika lehetőségei teljesen új média megjelenését teszik lehetővé (virtuális valóság, interaktív média). Az informatikai eszközöket tartalmazó média mind a megismerési folyamatot, mind pedig a szórakozást más szintre emelheti.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok alkalmazása a megismerési folyamatban. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok alkalmazása a megismerési folyamatban.

6. Az információs társadalom

E témakörben foglalkozunk az informatika, a számítástechnika történetével. A tanulók megismerkedhetnek azzal, hogy mai környezetünkben hol találkoznak az informatika alkalmazásaival. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a lehetőségek hogyan változtatják meg az emberek eddigi munkáját. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe előre látható, érezhető. Ismertessük meg az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseket. Figyelmet kell fordítani az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre.

5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Szabadon felhasználható források megismertetése. Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása és alkalmazási lehetőségei.
Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása. Az informatikai biztonság kérdéseinek, illetve az információnak a hitelessége. Adatvédelmi alapfogalmak megismertetése, az információhitelesség megőrzésének technikáival való megismerkedés.
Az informatika múltjára vonatkozó történetek megismertetése. Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása példákkal: múlt és jelen. Az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, egészségre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal.
Annak tisztázása, hogy az informatikai eszközök alkalmazásának melyek a fontosabb etikai kérdései. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok bemutatása példákon. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési, publikálási szabályok bemutatása példákon.
    Az informatikai eszközök és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása.
    Elektronikus eszközök használatának bemutatása a hétköznapokban (vásárlás, bank, tőzsde, önkormányzat...).

7. Könyvtári informatika

A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is.
 
1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Az iskolai könyvtár tér- és állomány szerkezetében való eligazodás. Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. Az iskolai könyvtár eszköztárának teljes körű és készségszintű használata. A könyvtártípusok, az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak felhasználása a tanulásban.
  Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. Információs szükségletek felismerése és kifejezése információkereső nyelvek alkalmazásával.
Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. Egyszerűbb irányított forrás-, és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata, az információkeresés stratégiája, alapvető fogalmi-logikai-technikai műveletei.
A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. A médiumok megkülönböztetése (közlésmód, információs érték) és irányított feldolgozása. A tanulmányi problémának megfelelő médium kiválasztása és feldolgozása a forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazásával. A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok