2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A NAT felülvizsgálat eredményei

2000. december 3.
Az Oktatási Minisztérium vizsgálatok, kutatások során felmérte a NAT 1998. szeptemberi bevezetése utáni helyzetet. A vizsgálatok eredményeinek összegzése után nyílik lehetőség a Közoktatási Törvény módosítására és a NAT korrekciójára vonatkozó konkrét javaslatok kimunkálására, megvitatására.

N A T   F E L Ü L V I Z S G Á L A T

A NAT felülvizsgálat eredményei 1999. február sajtóanyag

A Kormányprogramban foglaltaknak és a törvényi kötelezettségnek megfelelően az Oktatási Minisztérium 1998. őszén megkezdte a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatával kapcsolatos előkészítő tevékenységet. Ennek során az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja, az Oktatáskutató Intézet, a Megyei Pedagógiai Intézetek és más szakértői csoportok bevonásával elvégezte a NAT bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok felmérését. Több ezer oldalnyi anyag feldolgozása a napokban befejeződik.

A kutatás során vizsgálták - többek között - a helyi tantervek megalkotásának és bevezetésének folyamatát, értékelték az ezzel kapcsolatos fenntartói, intézményi és a pedagógusok által megfogalmazott várakozásokat. Felmérték, hogy az iskolák helyi tantervéhez milyen óratervek kapcsolódnak, vizsgálták a tantárgyi és óraszámi változásokat. 

A kutatás nagyságát és átfogó voltát jól illusztrálják az alábbiak:

  • Az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja által végzett felmérés az ország alap- és középfokú oktatási intézményeit - településtípusuk és iskolaszerkezetük tényleges megoszlása szerint - reprezentáló közel 1200 iskola igazgatóinak körében (amely minta megegyezik az 1996-97-es NAT-kutatásban részt vett iskola-panellel), valamint ugyanezen oktatási intézmények kb. 750 fenntartójánál az oktatással foglalkozó szakemberek körében történt.

  • Az Oktatáskutató Intézet a pedagógusok körében végzett közvélemény-kutatást a NAT bevezetéséről. Az 1998. novemberében lebonyolított vizsgálat során 364 általános iskola és 93 középiskola összesen 1604 pedagógusát keresték meg kérdőíveikkel - az adatfelvételt és az adatrögzítést végző - Magyar Gallup Intézet munkatársai. (A kiválasztott intézmény-minta - amely az általános iskolák és középiskolák 10-10 %-át tartalmazta - oly módon került kialakításra, hogy a megfeleljen a regionális és településtípusok szerint az országos arányoknak.) A megkérdezett pedagógusok véletlen mintavételi eljárással kerültek kiválasztásra a mintába bekerült iskolák tantestületeiből.

  • A felmérésben részt vett valamennyi Megyei Pedagógiai Intézet, melyek munkatársai jelentős részt vállaltak mind a helyi pedagógiai programok és tantervek készítésével kapcsolatos munkálatok segítésében, mind a kész dokumentumok szakértői értékelésében   

Mindez lehetővé teszi azt, amire szeptemberben nem volt mód :

Megalapozottan, a közoktatási rendszerben zajló folyamatok ismeretében lehet döntést hozni

A kutatások legfontosabb tapasztalatai:

  1. Vélemények a NAT bevezetéséről

    A kutatás alapján kitűnik, hogy a pedagógusok körében nagyon eltérő vélemények alakultak ki az Alaptanterv bevezetését illetően. A pedagógusok kevesebb mint fele (47 %) támogatta a NAT bevezetését, annak időpontjával pedig csupán a megkérdezett pedagógusoknak egynegyede értett egyet, a kérdezettek 52%-a később, 23%-a pedig egyáltalán nem vezetette volna be a reformot. Ez jelzi azt is, hogy még a NAT bevezetését támogatók is jobbnak látták volna későbbre halasztani a bevezetés 1998. szeptemberi időpontját. Különösen kevés híve van a NAT-nak a 4 osztályos és a 8 osztályos gimnáziumi osztályokban tanító pedagógusok között, általában pedig a beosztott pedagógusok lényegesen kevésbé támogatják az Alaptanterv bevezetését, mint a munkahelyi vezetők.    

    A NAT-ot ellenzők fele az alaptanterv iskolaszerkezet torzító hatása miatt - a NAT által előírt pedagógiai ciklusok nem illeszkednek a hagyományos 8+4-es iskolaszerkezethez -nem értett egyet a bevezetéssel, 39%-uknak tartalmi kifogásaik vannak a reformmal kapcsolatosan, 11%-uk pedig feleslegesnek ítélte az új szabályozást.   

  2. Problémák a NAT bevezetése kapcsán

    A pedagógusok 40 %-a nyilatkozott úgy, hogy iskolájában problémák merültek fel a bevezetéssel kapcsolatban. A legtöbb problémát a források és a megfelelő tankönyvek hiánya, valamint a felkészületlenség okozta. De a kérdezettek több, mint fele jelzett a tantárgyfelosztással kapcsolatos problémát, és sokan hiányolták a megfelelő mintatanterveket is.

    A tapasztalatok szerint a pedagógusok lényegesen nagyobb mértékű szakmai támogatást tartottak volna indokoltnak a tervezőmunka során. A kellő speciális felkészültséggel, idővel, feltételekkel nem rendelkező nevelői közösségek nagy erőfeszítések, konfliktusok árán alkották meg helyi pedagógiai programjaikat és tanterveiket. Az iskolák több, mint kétötöde félévnél is hosszabb időt fordított az előkészítő munkálatokra, összességében pedig egy-egy pedagógiai program és a hozzá kapcsolódó helyi tantervek kidolgozása átlagosan 463 napot vett igénybe. A pedagógiai programok elkészítéséhez egy-egy pedagógus átlagosan 48 óra többletmunkával járult hozzá, míg a tantervek elkészítésére átlagosan 44 órát fordítottak. Ezért a munkáért a pedagógusok - az Oktatáskutató Intézet adatai szerint - 8760 Ft anyagi juttatást kaptak, ami érthető módon töltötte el őket elégedetlenséggel. (az OKI adatai szerint az átlag 12 700 Ft) (Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szakértői véleményezésért átlagosan 50 000 Ft-ot fizettek, s a szakértői vélemények döntő többsége, több, mint fele mindössze 5-10 oldalt tett ki.)

    A bevezetés szakmai háttere nem volt biztosított. A központi oktatásirányítás nem teremtette meg a nyugodt, átgondolt, szakmailag megalapozott bevezetés feltételeit. A pedagógusok 60 %-a jelezte, hogy felkészületlenül kellett belevágnia e feladat végrehajtásába, s bár voltak szervezett továbbképzések, ezek hasznosságát a pedagógusok - egy ötfokozatú skálán - mindössze 1,9-re értékelték. A fenntartók helyzetét, szakmai hátterét jól mutatja, hogy a megkeresett önkormányzatoknak csupán 1/5 működtet önálló szervezeti egységet, amely az oktatás ügyeivel foglakozik, s ahol hiányzott a speciálisan oktatásügyi csoport, ott az esetek túlnyomó többségében - háromnegyed részében - nem volt olyan előadó sem, aki felelőse lenne az oktatási feladatoknak. A pedagógiai programok és tantervek bírálatára felkért szakértők sem voltak könnyű helyzetben, hiszen egy olyan tevékenység elvégzése volt feladatuk, melyhez igen gyakran nem állt rendelkezésükre kellő ismeret és idő. (Maguk a fenntartók is csak az esetek alig több, mint felében adtak a szempontokat szakértőknek a programok értékeléséhez.)

    Mindent összevetve, a fenntartók, szakértők, pedagógusok véleményét összegezve megállapítható, hogy az elkészült pedagógiai programok és helyi tantervek színvonala esetleges, változó, születtek nagyszerű, minta értékű programok éppúgy, mint kidolgozatlan, gyenge dokumentumok is. Konkrét megvalósításuk igen nehezen lesz értékelhető, mivel a minőségbiztosítás a programok döntő többségéből hiányzik.

  3. Helyzetkép az iskolákban a NAT bevezetése után :

    • Ahány iskola, annyi tanterv - fogalmaz az egyik tanulmány, egységes rendszerről tehát aligha beszélhetünk. Az iskolák döntő többsége (közel háromnegyede) több - gyakran mind a tartalom, mind a forma tekintetében különböző mértékben kidolgozott - tanterv különböző elemeiből állította össze saját tantervét, így azok jelentős része esetében tapasztalhatók koherencia problémák.

    • Az iskolák többsége ugyanakkor megőrizte a tananyag elrendezésének hagyományos struktúráját, vagyis megmaradt a tanterveknél, és nem “állt át” a műveltségterületek szerinti oktatásra.

    • A NAT bevezetése mellett korábban gyakran hangoztatott érvet - miszerint az csökkenteni fogja a tanulók terhelését - a kutatások tapasztalatai nem igazolták vissza. A NAT által érintette mindkét évfolyamon megnőtt a heti átlagos óraszám.

      Az 1. és a 7. évfolyam heti átlagos óraszám-változása

       

      NAT előtti heti átlagos óraszám

      A helyi tanterv szerinti heti átlagos óraszám

      A Közoktatási tv. 52.§-ának előírása szerint

      1. évfolyam

      21,5

      23,7

      20

      7. évfolyam

      28,9

      33,2

      25

      A törvényben rögzítettekhez mérten tehát növekedtek az óraszámok, az 1. évfolyamon 2 órával, a 7. évfolyamon 4 órával. Ez azt jelenti, hogy növekszik a tanulók terhelése (miközben a kívánatos éppen az ellenkezője lenne), a lexikális ismeretek átadására szánt idő tovább terjeszkedik a nevelés rovására (szakkörök helyett fakultatív órák) Mindez nyilván összefügg azzal is, hogy a programok készítésénél sokadik helyre kerültek a szülői és főként a tanulók elvárásai.

  4. A NAT vesztesei és győztesei

    • Mindez úgy zajlik, hogy egyes tantárgyak mégis vesztesként kerültek ki a helyi alkukból.

    • A vesztesek a készségtárgyak és történelem, a győztesek az idegen nyelv és részben az anyanyelv és matematika.

    • A nagy vesztes: a történelem

      A történelem tantárgy hozta szinte a legnagyobb változást az oktatásban.

      Az általános iskolai 7. évfolyamok teljesen ketté válnak a történelem oktatás területén: az iskolák egyik fele - a NAT ajánlásait követve - visszakanyarodik az őskorhoz, ókorhoz, a másik felük pedig tovább halad a megkezdett kronológiában, és az 1800-as évek utáni korszakot tárgyalja.

      A történelem oktatás az általános iskolák 7. évfolyamon

      (az iskolák %-ában)

       

      Általános iskola

       

      Egyetemes

      Magyar

       

      Történelem

      1500 előttig jutottak el

      52,5

      49,5

      1500 és 1800 között tartanak

      4,8

      7,6

      1800 utánig jutottak el

      42,7

      42,8

      A történelem tanításában megfigyelhető változásokból viszonylag jól következhetünk arra - ami közvetlenül kapcsolódik a vizsgálat alapvető kérdéséhez -, hogy a NAT mennyire vált az intézményi szintű tantervi tervezés meghatározó elemévé. Abból a tényből, hogy a hetedik évfolyamon az iskolák csak mintegy ötven százaléka tart a történelem kronologikus feldolgozásában az 1500-as év előtt, arra következtethetünk, hogy - legalábbis részben - csak az intézmények kb. fele állt át a NAT-nak megfelelő tantervi tervezésre.

  5. Intézményi és fenntartói várakozások

    A kutatási eredmények szerint a pedagógusok döntő többsége (79%) indokoltnak tartja a kerettantervek megalkotását és bevezetését. Ettől a tantervi szabályozás átláthatóságát, az iskolák összehasonlíthatóságát, az átjárhatóság garanciájának erősítését várják. A megkérdezett pedagógusok háromnegyede indokoltnak látná a NAT tartalmi változtatását, közel kétharmaduk pedig a NAT-hoz illeszkedő pedagógiai ciklusok átalakítását tartaná kívánatosnak.

    Az iskolaigazgatók néhány konkrétum mentén, valamint a saját egyéni megfogalmazásukban is elmondhatták véleményüket a NAT, illetve a helyi tanterv bevezetésének hatásairól.

    Ezek szerint a NAT hatására:

    • nőni fog a tantestületek felelőssége (88,7 %) és nőni fog a fenntartók felelőssége is (74,5 %), A fenntartók túlnyomó többsége, kétharmada-háromnegyede - az iskolaigazgatókhoz hasonló módon - úgy látja, hogy a NAT bevezetésének hatására növekedni fog a tantestületek felelőssége (78,4 %), a fenntartók felelőssége (77,4 %),

    • az igazgatók véleménye szerint megnőnek a pedagógusok terhei is (82,8 %),s erről - ha kisebb mértékben is- de hasonlóan vélekednek a fenntartók is (68,4 %)

    • mind az igazgatók, mind a fenntartók szerint élesebbé válnak az iskolák között meglévő színvonalbeli különbségek, és ezáltal megnő egyes iskolák lemaradása a többitől(az igazgatók 80,9 %-a, a fenntartóknak pedig 59,4 %-a látja így)

    • az intézmények vezetői között növekedni fognak az egyes tanulócsoportok közötti különbségek (58,8 %)

    • Az igazgatók túlnyomó többség szerint csökkeni fog az iskolák közötti átjárhatóság (66,5 %), csupán a megkérdezett intézményvezetők 12,8 %-a szerint szolgálja a NAT bevezetése a átjárhatóság növekedését, s csökkenni fog az iskolák munkájának átláthatósága is (42,2 %) A fenntartók több mint egyharmada szerint csökken az iskolák közötti átjárhatóság. Az iskolák munkájának átláthatóságában pedig inkább változatlanságot feltételeznek. Az iskolák szerint mindkét tényezőben csökkenő lesz a tendencia.

    • Az iskolák szerint növekedni fog a tanulók terhelése (42,8 %) (csupán minden negyedik megkérdezett mondta azt, hogy a tanulók terhelése csökkenni fog

    • Rendkívül nagy a véleménykülönbség az oktatás színvonalváltozásáról: míg a fenntartók körében több mint 40 százalék ítélte meg optimistán ennek lehetőségét a NAT hatására, addig az igazgatóknak csak lényegesen kisebb hányada 25,7 %-a bízik ebben.

    Nagyon nagyfokú az iskolák bizonytalansága abban a kérdésben, hogy megváltozik-e a NAT hatására a hazai iskolaszerkezet. Az összes megkérdezett intézményvezető több, mint 2/5-e (de a középiskolák igazgatóinak közel fele) szerint várható az iskolaszerkezet módosulása. Ugyanakkor az igazgatók saját iskolájuk tekintetében bizakodóbbak, jobban bíznak intézményük változatlan formában történő továbbműködésében.

    A NAT iskolaszerkezetre gyakorolt hatását a fenntartók körében még markánsabban fogalmazták meg, mint az iskolaigazgatók. A fenntartók közel fele (45,9 %) számol azzal, hogy a NAT hatására megváltozik a hazai iskolaszerkezet, s saját intézményeik tekintetében is 1/5-ük prognosztizál változást.

    Várható-e Ön szerint, hogy a NAT hatására megváltozik a hazai iskolaszerkezet?

    (%-ban)

     

    Iskolák

    Fenntartók

    Várható

    40,7

    45,9

    nem várható

    44,9

    39,0

    nem tudja

    14,4

    15,1

    ÖSSZESEN

    100,0

    100,0

    A NAT hatására várható-e változás az iskolaszerkezetben az iskolaigazgatók véleménye szerint:

    A fenntartók véleménye szerint:

  6. Néhány kiegészítő észrevétel a NAT vizsgálat anyagaihoz, melyeket a megkérdezett intézményvezetők a leggyakrabban fogalmaztak meg

    • A NAT nem felel meg a meglévő iskolaszerkezetnek.

    • Az iskolaszerkezet-változás túl gyors, nem követi a pedagógusok felkészültségét.

    • Nő az iskolák közti minőségi különbség, ettől az átjárhatóság is nehezebbé válik.

    • A 8+4-es iskolaszerkezet fenntartása indokolt,

    • Nem kéne ekkora szabadság az alapképzésnél, kellene egy egységes kerettanterv, amelytől plusz-mínusz 20 %-ban eltérhetnének az iskolák.

    • Az alapfokú oktatás színvonalának, az átjárhatóságnak és az országosan megbízható lefedettségnek jobban kedvezne egy nyitott központi tanterv, amelyik 10-20 %-ban ötvözné a helyi specialitásokat.

    • A Pedagógiai Program és az iskolai szintű tantervek kidolgozása alkalmat adott arra, hogy a tantestületek tagjai együttműködjenek, szakmai kérdésekről eszmét cseréljenek. Azok-ban az iskolákban, ahol komolyan vették a feladatot, a közös munka eredménye és így a "közöm van hozzá" érzése a pedagógusok nagyobb felelősségérzetét eredményezheti.

    • A pedagógiai program kidolgozása sok időbe és fáradságba került, jó lenne, ha ez nem veszne kárba.

    • A helyi tanterv "helyi szintet" is jelent, és ez annyira eltérő az országban, hogy az iskolák közti különbség hatványozódik, ha marad a teljesen önállóra szabott mostani szituáció.

    • A NAT és az érettségi olyan mennyiségű tananyag, amely nem ad lehetőséget a jó módszerekre, pedig fontos lenne a "mit" mellett a "hogyan" is.

 

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok