Valóban, a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a 2008-as felvételi évtől megváltozik a felsőoktatási felvételi eljárás során a felvételi pontok összege és számítása. A rendelet letölthető az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (www.okm.gov.hu/jogszabályok).

A 2008-as felvételi évtől a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményeinek átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi (korábbi nevén hozott) pontot, a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi (korábbi nevén szerzett) pontot szerezhet. Továbbá különböző jogcímeken, jogszabály alapján járó, illetve képzési területenként meghatározott többletteljesítményekért legfeljebb 80 többletpontot kaphat a felvételiző.

A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni az alábbi módon. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv, valamint egy legalább két évig tanult választott tantárgy utolsó két tanult év év végi érdemjegyeinek összegét kettővel meg kell szorozni (így maximálisan 100 pont szerezhető). A magyar nyelv és irodalomból a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kell kerekíteni. (Azoknál a jelentkezőknél, akiknek az érettségi bizonyítványában nincs 5-nél több érettségi tárgy, a bizonyítványban szereplő összes vizsgatárgy elért százalékos eredményének átlagát kell egész számra kerekíteni. Amennyiben a jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő vizsgatárgyból jobb eredményű tanúsítvánnyal is rendelkezik, akkor azt veszik figyelembe a pontszámításnál).Így is 100 pont szerezhető maximálisan.

Egy példa a tanulmányi pontok számítására:

A tanuló 11. év végi eredményei: (magyar nyelv: 4, magyar irodalom: 5) magyar nyelv és irodalom: 4,5

A tanuló 12. év végi eredményei: (magyar nyelv: 5, magyar irodalom: 5) magyar nyelv és irodalom:5

Tehát a fenti eredmények alapján a tanuló 46,5 pontot szerzett, és ennek a kétszeresét kell figyelembe venni, tehát a pontjainak száma 93.

A tanuló százalékos érettségi eredményei: magyar nyelv és irodalom: 86 százalék

A fenti öt százalékos vizsgaeredményt össze kell adni, és ezt elosztani 5-tel. Az eredmény 81,6, de itt a kerekítés általános szabályát kell alkalmazni, tehát az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredményekből kapott pontszám 82 pont. Összesítve, a tanuló tanulmányi pontjainak száma 175 pont.

(Fontos, és a fenti példa is illusztrálja, hogy a középiskola érdemjegyekből kiszámolt pontok esetében a választott tantárgynak, és az érettségi vizsgán a kötelezően választott vizsgatárgynak nem kell egyeznie.)

A tanulmányi pontok időkorlát nélkül számíthatók, azaz a középiskolai tanulmányok folytatásának, illetve befejezésének évétől független a tanulmányi pont számítása!
"Régi típusú" (2005 előtti) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében a tantárgyi vizsgák automatikusan középszintű érettséginek minősülnek, az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítménynek felelnek meg:

Az érettségi pontokat felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni. Az érettségi pontok száma - a közép- és emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. Tehát a fenti példából kiindulva, ha a tanuló felvételi vizsgatárgyai a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy 86 százalékos eredménye után 86, a történelem vizsgatárgy 79 százalékos eredménye után 79 pontot szerez. Összesítve a tanuló érettségi pontjainak száma 165 pont.

A felvételi pontokat vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet kiszámolni. (Az érettségi pontok kétszerezése az előző rendszerben a szerzett pontok duplázásának felel meg.)

A 2008-as felvételi időszaktól kezdve egy vizsgázó maximálisan 80 többletpontot szerezhet.

Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített érettségi vizsga alapján számítják ki, az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsga után 40 többletpontra jogosult. (Mivel két felvételi vizsgatárgy a felvételi követelmény, értelemszerűen egy jelentkező csak két emelt szintű érettségi vizsga után kaphat többletpontot.)

A jelentkező államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként középfokú "C" típusú nyelvvizsga esetén 35, felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontra jogosult.

Fontos:

Ha a jelentkező a többletpontokra több nyelvvizsga alapján is jogosult, és a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege meghaladná az 50 pontot, a felsőoktatási felvételi eljárás során akkor is legfeljebb 50 többletpontot lehet figyelembe venni.

Egy nyelv ismeretéért egy jogcímen számolható többletpont! Amennyiben a jelentkező egy adott nyelvből egyszerre lenne jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Az emelt szintű érettségi vizsga és a nyelvvizsga után járó többletpontokon kívül egyéb módon is lehet többletpontokat szerezni, ezeknek részletes leírását a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

A felsőoktatási felvételi eljárás során minden érettségi vizsgaeredményt figyelembe lehet venni, függetlenül attól, hogy az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szerepel, de a pontszámítás során a jelentkező számára kedvezőbb pontszámot adó eredményből számítanak összpontszámot.

Az egyszer már megszerzett érettségi vizsga nem évül el, az ott szerzett eredményét a későbbi évek felsőoktatási felvételi eljárásában is felhasználhatja. Tehát a már sikeresen letett érettségi vizsgát a felvételi érdekében Ön nem köteles megismételni.

Ha nincs megelégedve az érettségi vizsga eredményével vagy a választott felsőoktatási intézmény felvételi tárgyként olyan vizsgatárgyat határoz meg, amelyből Ön még nem tett érettségi vizsgát, illetve az emelt szintű érettségi vizsga után járó többletpontokat szeretné megszerezni, akkor a későbbi érettségi vizsgaidőszakok során élhet azzal a lehetőséggel, hogy egyes vizsgatárgyakból kiegészítő, ismétlő, illetve szintemelő érettségi vizsgára jelentkezik. (Az érettségi bizonyítvány megszerzése ill. a tanulói jogviszony megszűnése után bármely vizsgatárgyból bármely szinten lehet jelentkezni érettségi vizsgára.)

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta - alapképzésre való jelentkezés esetén - felvételi dolgozatot nem kell írni, mert minden jelentkező a felvételi tárgyának megfelelő érettségi eredményével felvételizik, függetlenül attól, hogy mikor érettségizett (kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó szakokat, itt ugyanis marad az eddig megszokott intézményi szervezésű felvételi vizsga). "Emelt szintű" vagy "középszintű érettségit" akkor lehet vagy kell tenni, ha a felvételi tárgyából nincsen érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő érettségi eredménye vagy az érettségin elért eredményén javítani szeretne. Azoknak, akik még a régi (2005 előtti) rendszer szerint vizsgáztak, vizsgájuk minden tárgyból automatikusan középszintűnek számít (eredményük nem évül el, bármilyen régen érettségiztek!). Ha szeretné megkapni az emelt szintű érettségi vizsga után járó többletpontokat (maximum két vizsgatárgyért azokból a tárgyakból, amik az adott képzési területen, illetve az adott szaknál fel vannak sorolva lehetséges érettségi vizsgatárgyként), akkor érdemes emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Viszont azt tudni kell, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás során két vizsgaeredmény (vagyis a régi rendszer szerinti középszintű érettségi eredmény és az emelt szintű érettségi eredmény után járó többletpont) "vegyítésére" nincs lehetőség. A legalább 30 százalékos eredménnyel teljesített emelt szintű érettségi vizsga után járó többletpontokat csak akkor lehet igénybe venni, ha abból az emelt szintű érettségi vizsga eredményéből számítják ki az ún. érettségi pontokat.

Amennyiben érettségi vizsgát szeretne tenni (akár közép-, akár emelt szinten), jelentkeznie kell a vizsgára. A 2008. május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgára 2008. február 15-éig személyesen vagy postai úton jelentkezhet az Oktatási Hivatal (továbbiakban OH) területileg illetékes regionális igazgatóságánál, illetve személyesen az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező középiskolában. Azt viszont tudnia kell, hogy a középiskolák nem kötelesek a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését fogadni.

A postai út esetében a jelentkezési lap (január közepétől) letölthető az www.oktatasihivatal.gov.hu honlapról, ezt kell kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni az OH területileg illetékes regionális igazgatóságának. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.)

Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, az OH területileg illetékes regionális igazgatóságán fog jelentkezési lapot kapni.

A felvételi eljárással kapcsolatos részletes tudnivalókat a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, illetve a www.felvi.hu honlapon olvashatja el.

Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje szintén február 15-e, és az külön jelentkezési lappal történik. Tehát ha egy adott vizsgatárgyból újra szeretne érettségi vizsgát tenni, az érettségi vizsgára külön jelentkeznie kell, vagyis a két jelentkezés nem "váltja ki" vagy "helyettesíti" egymást.

Az intézmény-, illetve szakváltásnak két lehetősége van: vagy új felvételivel (ebben az esetben a Felsőoktatási felvételi tájékoztató, illetve a www.felvi.hu oldalain ismertetett jelentkezési tudnivalók érvényesek) vagy átjelentkezéssel. Az átjelentkezésre vonatkozóan központi irányelvek nincsenek, erről mindig az érintett intézmény szabályzata dönt.

Arról is az intézmények rendelkeztek, hogy a korábban teljesített tantárgyakat hogyan és milyen mértékben tudják elfogadni, beszámítani.

A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket akkor lehet tanulmányi pontként figyelembe venni, ha a felsőoktatási intézmény ezt lehetővé teszi.

A külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgával rendelkezőknek érdemes és szükséges már a jelentkezési lapok beadása előtt tájékozódni azoknál a felsőoktatási intézményeknél, ahová jelentkezni kívánnak.

A külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgák eredménye alapján a felsőoktatási intézmények döntenek arról, hogy az abban szereplő vizsgatárgyak megfeleltethetők-e a felvételi követelményként előírt érettségi vizsgatárgyaknak. Ugyancsak az egyetemek és főiskolák határozzák meg azt, hogy az adott vizsgatantárgy milyen szintűnek (emelt vagy középszintű), milyen érdemjegyűnek, illetve milyen százalékos teljesítményűnek tekinthető a magyar felsőoktatási felvételi eljárás során.

Amennyiben a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgyait a felsőoktatási intézmény nem fogadja el, vagy a jelentkező által vártnál alacsonyabb osztályzattal, százalékkal értékeli, a pályázónak február 15-ig jelentkeznie kell érettségi vizsgára is a szükséges vizsgatantárgyakból.

Sajnos erre egyértelmű választ nem lehet adni. Arra kell törekedni, hogy az érettségi pontok és a többletpontok minél magasabb értéket érjenek el. Ha nagyon jól tudja az adott tárgyat, érdemes emelt szintű vizsgát tenni, hiszen többletpont járhat érte, de ha nem biztos a tudása, akkor arra kell figyelni, hogy az emelt szintű érettségi és a középszintű érettségi azonos %-os eredménye ugyanolyan érettségi pontra váltódik át, és bizonyos esetekben ez duplázódik.

Javaslom tehát, hogy mindenki a vizsgakövetelmények ismeretében, saját képességeinek és tudásszintjének megfelelően hozza meg a döntést!

A felsőoktatási felvételi eljárás során nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem helyettesíthető az idegen nyelvi érettségi vizsga. Ha az adott szakon emelt szintű nyelvi érettségi vizsgatárgy van előírva felvételi követelményként, akkor kötelező letenni az emelt szintű érettségi vizsgát az adott nyelvből, a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal megszerzett érettségi eredménnyel nem lehet felvételizni. Ha a szakon középszintű nyelvi érettségi van előírva, akkor a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségi vizsga is megfelelő. De mindenképpen érettségi eredmény kell, a nyelvvizsga bizonyítvány nem elég.

Fontos: többletpontot egy adott nyelv ismeretéért csak egy jogcímen kaphat a felvételiző: vagy a nyelvvizsgáért vagy az emelt szintű érettségiért, mindig a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcím alapján.

Elképzelése nem valósítható meg. Mindkét évben ugyanazon választott tárgyból kell a tanulmányi (korábbi nevén hozott) pontot adó jegyet figyelembe venni.

A tanulmányi (korábbi nevén hozott) pontok nem évülnek el.

A bekerülési esélyek latolgatása illetve a ponthatárok változásának "megjósolása" nagyon nehéz feladat, hiszen ezek sok paramétertől függenek:

befolyásolja pl. a jelentkezők száma, azok elért eredménye, a jelentkezéseik sorrendje és az is, hogy az adott képzési területre, illetve egy adott intézmény által meghirdetett szakra hány főt vehetnek fel.

Tájékozódásul ajánljuk a www.felvi.hu egyes intézmények által meghirdetett képzéseket ("Egyetemek, főiskolák" menüpont alatt), illetve ugyancsak a www.felvi.hu "Statisztikák, rangsorok" oldalon belül a "II. Elmúlt évek statisztikái (2001-2007)" menüpontot. Fontos tudni, hogy 2008-tól új pontszámítás lép életbe, melyben a korábbi 144 helyett 480 pontot lehet megszerezni. Ne feledje, hogy a statisztikákban szereplő ponthatárok még a régi, 144 pontos rendszerben születtek és azokat "arányosítva" sem feltétlenül mérvadóak.

A 2005. évi CXXXIX. törvény lehetővé teszi, hogy a hallgató összefüggően maximum 2 félév tartamban szüneteltesse tanulmányait. Arról, hogy erre a beiratkozást követően az I. évfolyamon is lehetőséget biztosít-e egy felsőoktatási intézmény, az adott intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata rendelkezik. Bővebb felvilágosítást a felsőoktatási intézmény Tanulmányi Osztálya tud adni, így a jelentkezés benyújtása előtt célszerű ezt megérdeklődni Tőlük.

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett ("régi típusú") tantárgyi érettségi vizsga 2005-től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg:

Valóban, az érettségi bizonyítvány a kiadása után nem változtatható meg. A kiegészítő, szintemelő vagy az ismétlő érettségi vizsgák eredményéről a vizsgázó tanúsítványt kap.

Az érettségi vizsgák eredményei nem évülnek el. Lehetőség van arra, hogy aki egy vizsgatárgyból több érettségi osztályzatot is szerzett, a felvételi eljárás során eldönthesse, melyik eredményét kívánja használni (értelemszerűen azt, amelyik jobb). Megteheti, hogy más szakoknál más összeállításban számítja a pontszámát.

Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Tehát szintemelő érettségi vizsgát csak egy alkalommal tehet, de az emelt szintű érettségi vizsgát ismétlő érettségi vizsgaként korlátlan számban, akár minden vizsgaidőszakban megismételheti.