2022. január 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Érettségi szervezése, vizsgafajták

2008. január 29.
1. Azt szeretnénk kérdezni, hogy ha az igazgató (és a helyettes is) történelem szakos, a történelem írásbeli napján ellenőrizheti-e a vizsgázók termeit?
Természetesen az igazgató, illetve megbízott helyettese ellenőrizheti akár saját szakja írásbeli vizsgáit is.

2. Egy olyan kérdésem lenne,hogy ha valaki jelentkezett idén kiegészítő érettségire (tehát már megvan a vizsgája, és olyan tárgyból szeretne idén érettségizni, amiből még nem tett eredményes vizsgát) és nem megy el, az milyen következményeket von maga után?
Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázót gyakorlatilag semmilyen hátrány nem éri, ha nem jelenik meg az érettségi vizsgán. A leírt esetben a vizsgabizottság megállapítja a mulasztás tényét, azt, hogy felróható, vagy fel nem róható okból történt, s ennek megfelelően határozatot hoz a további vizsgalehetőségekről. A következő vizsgaidőszakban a vizsgázó természetesen újra jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. A befizetett vizsgadíjat a jelentkező mindenképpen elveszti.

3. Csak azt szeretném kérdezni, hogy a választott vizsgatárgy (érettségin) bármi lehet, vagy csak olyan, amit több éven keresztül tanultam. (Kémiát például 1 évig tanultam.) Érettségizhetek belőle?
A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló esetén választott vizsgatárgy az lehet, amelynek az iskola által a helyi tantervben a teljes tanulmányi időre meghatározott követelményeit a tanuló teljesítette, s azt az iskolai bizonyítványba beírt osztályzatai dokumentálják. (A kétszintű érettségi bevezetése óta az érettségi vizsgára történő jelentkezés feltételeként nincs központilag meghatározva a kötelező óraszám, az óraszámot a középiskola helyi tantervében kell meghatározni.) Ha tehát a kémia tanulását az iskola követelményei szerint befejezte, érettségizhet belőle. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó bármely érettségi vizsgatárgyból vizsgázhat, ebben az esetben már nincs tanulmányi követelménye az érettségi vizsgának.

4. Mikor vagy hol találhatok egy vizsgáztatási jegyzék mintát? Ha központilag nem készül, minden iskola a rendeletben szereplő adatok feltüntetésével önállóan készíti el azokat?
Az érettségi iratait - köztük a vizsgáztatási jegyzéket - a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszer (érettségi szoftver) segítségével, elektronikus úton kell előállítani, amely kellő időben az iskola rendelkezésére áll.

5. A vizsganap kezdetekor eddig az igazgató a gimnázium dísztermében tartotta meg ismertetését a vizsgaszabályokról, ezt a jövőben is meg lehet-e tenni vagy külön-külön csoportonként kell elismételni tantermenként?
Az érettségi vizsgaszabályzat 20. § (4) bekezdés szerint a tájékoztatást vizsgatermenként kell megtartani.

6. Tényleg az iskola igazgatójának február 28-ig az érettségiztető tanároknak be kellett mutatniuk a kidolgozott érettségi tételeket?
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. OM rendelet értelmében az iskolának legkésőbb 60 nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt kell nyilvánosságra hozniuk a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat.

7. Arra szeretnék választ kapni, ha egy tanuló a 12. évfolyam végén megbukik irodalom tantárgyból, a magyaron kívül a többi tárgyból tehet-e érettségi vizsgát. Ezenkívül, ha nem érettségi vizsgatárgyból bukik ugyanígy év végén, akkor azért érettségizhet-e?
Mindkét esetben tehet a tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát, vizsgái előrehozott vizsgáknak minősülnek, érettségi bizonyítványt azonban nem kaphat, erre abban a vizsgaidőszakban kerülhet sor, amikorra valamennyi tanult tantárgy tanulmányi követelményét teljesíti, azaz a 12. évfolyam befejezéséről a bizonyítványt bemutatja.

8. A középszintű matematika érettségivel kapcsolatosan kérdezném, hogy az írásbeli vizsgán a 20%-ot az A és B részből kell összeszedni?
A matematika érettségi vizsga középszinten csak írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga eredményének meghatározása során a két feladatlapot együttesen kell értékelni. Ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye nem érte el a tíz százalékot, a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap. Ha az írásbelin elérte a 10 százalékot, de nem érte el a 20 százalékot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet. Ebben az esetben a matematika szóbeli vizsgát az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben meghatározott módon lehet letenni.

9. Érettségiztethet-e olyan tanár, akinek főiskolai diplomája van? Ha nemleges a válasz, miért nem?
A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot tanárok képesítési követelményeit évek óta világos és változatlan jogszabályok szabályozzák. A legfontosabbak a következők:
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának 13. § (3) bekezdése szerint "Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja."
A közoktatási törvény 17. §-a iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.
A közoktatási törvény 127. §-a, továbbá 128. §-a tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor egyes pedagógusok képesítése nem felel meg a 17. §-ban megfogalmazott feltételeknek, mégis lehetőségük van a középiskolában tantárgyukat tanítani, következésképpen lehetőségük van vizsgáztatási feladatot is ellátni.
A képesítési problémák (az egyetemi végzettség hiánya) nem csak az érettségin jelentenek gondot, hanem a tanítás során is megállapítható ilyen esetben a jogszerűtlen foglalkoztatás.

10. Utolsó éves egyetemista taníthat-e középiskolában, és érettségiztethet-e?
A közoktatási törvény 127. § (10) bekezdése lehetővé teszi, hogy a középiskola - a tanulmányok befejezéséig szóló - határozott idejű kinevezéssel alkalmazzon olyan pedagógust, aki felsőfokú oktatási intézmény utolsó éves hallgatója, nincs még tehát meg a megfelelő végzettsége és szakképesítése, de a munkakörre előírt szakképesítést meg fogja szerezni, ezért taníthat és vizsgáztathat.
11. Érdeklődni szeretnék, hogy a magyar emelt szintű szóbeli témakörök hol és mikor kerülnek nyilvánosságra!
Az egyes vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információkat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet határozza meg. A nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különbözőek. A rendelet megtalálható az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (www.okm.gov.hu/
jogszabályok). A vizsgaleírás az írásbeli és szóbeli, illetve gyakorlati vizsgák tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat is ismerteti mindkét szinten.
A 2008. május-júniusi vizsgaidőszakra vonatkozó nyilvános anyagok az Oktatási Hivatal honlapján elérhetőek. (www.oktatasihivatal.gov.hu/Érettségi vizsgák).

12. Tornából rendkívül tehetséges tanuló testnevelésből érettségizni szeretne. Mivel a tanuló sérülékeny, fél attól, hogy az érettségiig bekövetkező esetleges sérülése miatt mégsem tud testnevelésből érettségizni. Hogy érettségi bizonyítványt kapjon a négy kötelező tárgy mellé a testnevelés mellett - biztonságból - még egy választható tantárgyra is jelentkezni kíván. Ha a tanuló nem sérül meg és testnevelésből leérettségizik, kell-e még a biztonságból választott tantárgyból is érettségiznie? Ha kell és ebből a tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, de az 5 tárgyból sikeres volt az érettségije, kiállítható-e számára az érettségi bizonyítvány?
Amiből a vizsgázó jelentkezett vizsgára, abból vizsgáznia is kell!
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.
Tehát, ha a vizsgázó több választott vizsgatárgyból is jelentkezik érettségi vizsgára, és az egyikből legalább elégséges osztályzatot szerez, megkapja az érettségi bizonyítványt, annak ellenére, hogy a többi választott vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Ezekből a vizsgatárgyakból nem kell javító érettségi vizsgát tennie, és ezek az eredmények nem kerülnek be az érettségi bizonyítványba.
Viszont legalább elégséges osztályzat esetén az érettségi vizsgán megszerzett minden osztályzat bekerül az érettségi bizonyítványba.
A testnevelés vizsgatárgy esetében nem kell a vizsgázónak biztonságból egy másik vizsgatárgyat is választania az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, ugyanis az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdése alapján, ha a vizsgázó a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának az engedélyével, az Oktatási Hivatal azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben azonban a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, az adott vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem képezhető.

13. A tanuló jelentkezik a 4 kötelező és 2 választható tantárgyból középszintű érettségire. A kötelező tantárgyakból, valamint az egyik választott tantárgyból (összesen 5 tárgyból) sikerül a vizsgája. Kap-e érettségi bizonyítványt?
Igen. Az elégtelen érettségi vizsgák eredménye nem kerül be az érettségi vizsgabizonyítványba. Ha a tanuló teljesítette az érettségi követelményeket, azaz a 4 kötelező és egy szabadon választott vizsgatárgyból az előírásoknak megfelelő, eredményes érettségi vizsgát tett, akkor érettségi bizonyítványt kap.

14. Akik a felnőttképzésben levelező tagozaton szerzik meg az érettségit, azoknak is ugyanazt kell megírniuk, mint a nappalisoknak? Velük együtt írják az írásbelit vagy más időpontban? Válaszukat előre is köszönöm!
A kétszintű érettségi vizsga során az érettségi vizsga írásbeli vizsgarészén minden vizsgázónak (függetlenül attól, milyen képzésben vesz részt), ugyanazt a vizsgadolgozatot ugyanabban az időpontban kell megírnia.

15. Iskolám egy szakközépiskola, ahol érettségi utáni szakképzés is folyik, tanulói jogviszonnyal. Az érettségi szempontjából is tanulói jogviszony ez? Azaz 2004-ben vagy korábban érettségizett, jelenleg szakképző évfolyamra járó tanulónk jelentkezhet-e pl magyarból középszintű érettségi vizsgára az osztályzata javítása érdekében?
Igen, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alapján az illető diák ingyenesen tehet első alkalommal ismétlő érettségi vizsgát.

16. Amennyiben a kötelezően választott vizsgatárgyak mellett valaki szabadon választott tárgyakból is vizsgázik, mi kerül be a bizonyítványába? Mind a 6-8 tárgy? Ez esetben az összes átlagából, vagy csak 5 vizsgatárgy átlagából számolják a hozott pontokat?
A tanuló érettségi bizonyítványba annyi tárgy minősítése kerül, amennyiből érettségi vizsgára jelentkezett, és sikeres (legalább elégséges) vizsgát tett.
A tanulmányi (hozott) pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni az alábbi módon. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv, valamint egy legalább két évig tanult választott tantárgy utolsó két év végi érdemjegyeinek összegét kettővel meg kell szorozni (így maximálisan 100 pont szerezhető). A magyar nyelv és irodalomból a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.
Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kell kerekíteni (így is 100 pont szerezhető maximálisan).

17. Az érettségi szabályzat szerint az írásbeli dolgozatokat az igazgató adja át javításra a szaktanárnak középszintű érettségi esetén. Sérti-e a törvényt az az eljárás, amely a terembeosztás és vizsgacsoport képzés adatai alapján az osztályt tanító tanárnak juttatja az általa tanított tanulók dolgozatait javításra?
A vizsgaszabályzatban az "osztályt tanító tanár" fogalom nem létezik. Az igazgató feladata, hogy kijelölje, és időben megbízza azt a "szaktanár"-t, aki az írásbeli dolgozatokat javítani fogja. A dolgozatokat neki kell átadni. Az, hogy a "szaktanár" tanította-e az adott vizsgázót vagy nem, lényegtelen.

18. Az új rendszerű érettségivel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőt: ha gyermekemnek biológiából és kémiából kell felvételiznie, akkor tulajdonképpen a kötelező 5 érettségi tárgy helyett neki 6 lesz?
Igen. A továbbtanulás választott iránya miatt neki 6 tárgyból kell érettségiznie.

19. Mi történik akkor, ha az érettségiző írásbeli vizsgája nem sikerül, de sikeresen szóbelizik. Mikor és hogyan javíthat?
IA kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap, hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján határozzák meg az érettségi vizsga minősítését. Ha viszont a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll (pl: írásbeli és szóbeli), a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 10 százalékot kell teljesítenie, hogy az érettségi vizsgán szerzett osztályzata legalább elégséges legyen. (Ha csak egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 10 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.) Tehát a vizsgázó nem kap osztályzatot sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgán, viszont a legalább elégséges érdemjegy megszerzéséhez vizsgarészenként a 10 százalékot el kell érnie. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem érte el a 10 százalékot, nem mehet szóbeli vizsgára, elégtelen osztályzat kerül az érettségi bizonyítványába, és a következő vizsgaidőszakban a teljes vizsga megismétlésével tehet javító vizsgát.

20. El kell-e juttatni előzetesen az érettségi bizottság elnökének a szóbeli tételeket?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a középszintű érettségi vizsga során a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervben található témakörök alapján a kérdező tanár összeállítja a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. Az érettségi rendelet 31. § (2) bekezdése szerint a középiskola igazgatója megküldi a tételsorokat a vizsgabizottság elnökének, aki aláírásával jóváhagyja, megőrzi és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.

21. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy az írásbeli érettségin milyen segédeszközöket lehet használni? (Atlasz, szöveggyűjtemény, példatár, függvénytábla, stb.)
Az érettségi vizsga során vizsgatárgyanként használható segédeszközök megnevezése az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben található. A rendelet megtalálható az OKM (www.okm.gov.hu/jogszabályok gyűjteménye) honlapján.

22. Az idegen nyelvek esetében a 10 százalékos szabályt emelt és középszinten is ugyanúgy kell alkalmazni? Ez minden idegen nyelvre ugyanúgy vonatkozik?
A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga két vizsgarészből áll (írásbeli és szóbeli), és a két vizsgarész mindegyikéből külön kell a vizsgázónak legalább 10-10 százalékot elérnie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga viszont öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és ebben az esetben mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 10 százalékot a legalább elégséges osztályzat megszerzéséhez.
Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.
A fentiek egyaránt vonatkoznak valamennyi idegen nyelvre.

23. Kérem, adjanak felvilágosítást arról, hogy az érettségi vizsgán használható-e olyan függvénytáblázat, amelyben bekeretezés, bekarikázás van, de beleírás nincs.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján az írásbeli érettségi vizsgán az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak.
Ha a vizsgázó a saját segédeszközeit használja, a vizsgát szervező intézménynek kell ellenőriznie, hogy a segédeszközök megfelelnek-e a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek. Pontos meghatározás arra nincs, hogy az egyes részeknél bekeretezett, bekarikázott függvénytáblázat használható, ezt az érettségi vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár ellenőrzi. A viták elkerülése miatt azt javaslom, hogy olyan függvénytáblázatot vigyen magával az érettségi vizsgára, amelyik semmiféle utólagos bejegyzést, jelzést nem tartalmaz.

24. Szeretném megtudni, hogy a február 15-i végleges jelentkezés után van-e lehetőség szintmódosításra (emelt szintről középszintre)?
Általános szabály, hogy az érettségi vizsgára leadott jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet módosítani.

25. Arról szeretnék érdeklődni, hogy gimnáziumban, illetve szakközépiskolában főiskolai végzettségű nyelvtanár taníthat-e nyelvet végzős osztályban, illetve érettségiztethet-e?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése értelmében szaktanár és kérdező tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat középiskolában taníthatja.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján nevelési-oktatási intézményben középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően pedagógus munkakörben olyan pedagógus alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári végzettséggel rendelkezik.
Idegen nyelvek esetében viszont a közoktatásról szóló törvény 17. § (2) bekezdése megengedi, hogy idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható legyen olyan pedagógus, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
Tehát idegen nyelvek esetében nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus taníthat a kilencedik évfolyamtól kezdődően, és szaktanár és kérdező tanár is lehet az érettségi vizsgán.

26. Diákjaim szeretnének előrehozott vizsgát tenni fizikából. Ha ez a vizsga középszintű és nincsen a diák az eredménnyel megelégedve, akkor az ismétlő vizsgának 2009. májusában szintemelőnek kell-e lennie, vagy ismételhet a tanuló középszinten? Ha emelt szinten vizsgázik az előrehozott érettségin, akkor van-e lehetősége emelt szinten 2009. májusában az ismétlő vizsgára.
Első két kérdésére ugyanaz a válasz. A tanulói jogviszony alatt ismétlő vizsgára nincs mód, tehát akár közép-, akár emelt szinten tesz előrehozott vizsgát a tanuló, azonos szinten nem ismételheti meg a vizsgát érettségi bizonyítványa megszerzése előtt.
Sikeres (legalább elégséges) előrehozott középszintű vizsga esetén viszont jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben valóban a tanuló dönt, hogy két eredménye közül melyik kerüljön a bizonyítványba. Másik eredményéről tanúsítványt kap.

27. A javító vizsgák apropóján merült fel bennem, hogy mi lesz a javítóvizsga menete. Ha olyan tantárgyból kell javító vizsgát tennie a tanulónak, amiből írásbeli és szóbeli vizsgarész is van, és a rendes vizsga írásbelijén elérte a 20 %-ot, de a szóbelije olyan gyengén sikerült, hogy összességében elégtelen lett az eredménye, kell-e az írásbelit is javítóvizsgán újra írnia, vagy csak a szóbeli részt kell javítania?
Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

28. Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a tanulónak?
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10 százalékát, az érettségi elnöknek egy alkalommal póttételt kell húzatnia a vizsgázóval. Ha póttétel húzására kerül sor, a szóbeli vizsga minősítését a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontszámra fel kell kerekíteni, és a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni. Ez a matematika szóbeli vizsga esetében is fennáll (középszinten is).

29. Ha valaki ismétlő érettségi vizsgát tesz, bármilyen okból, a középiskolai tanulmányai befejezése után egy vagy két évvel, és ez az ismétlő érettségi vizsgája gyengébb, mint az eredeti, esetleg elégtelen, mi történik ekkor?
Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése. Az ismétlő érettségi vizsgán elért eredmény alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. Az ismétlő érettségi vizsga eredményéről a vizsgázó tanúsítványt kap. Az ily módon rendelkezésére álló két vizsgaeredményt tetszése szerint használhatja fel.

30. Kell-e térítési díjat, vagy tandíjat fizetni a tanulmányok utáni ismétlő, kiegészítő, ill. szintemelő vizsgákért? Ha igen, akkor mekkora összeget?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. § (1) bekezdése részletezi, mely érettségi vizsgák térítésmentesek. (Lényegében a nappali tagozatos tanulói jogviszony fennállása alatt letett, illetve megkezdett vizsgák).)
A tanulói jogviszony után letett érettségi vizsgák esetében a vizsgajelentkezés térítésköteles, a vizsgadíjak összege az Oktatási Hivatalnál, ill. az emelt szintű vizsgára jelentkezők számára minden vizsgaidőszakban Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatasihivatal.gov.hu) található jelentkezési lap kitöltési útmutatójában található. A középiskoláknál jelentkező vizsgázók esetében a középszintű vizsgák díját a középiskola határozza meg.

31. Tehető-e a tanulmányok alatti sikertelen középszintű vizsga után szintemelő vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt?
Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten, egy vizsgát lehet letenni. Ha a tanuló elégtelen osztályzatot szerez az előrehozott érettségi vizsgán, a tanulói jogviszonya alatt a következő vizsgaidőszakban (akár közép, akár emelt szinten is) javító vizsgát tehet (kötelező tárgy esetében az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez tennie kell) az adott vizsgatárgyból. Az érettségi bizonyítványba a javító érettségi vizsga eredménye fog bekerülni.
Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt azonos szinten - a jobb teljesítmény reményében - nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig egy alkalommal tehető szintemelő vizsga.

32. Szeretném megkérdezni, hogy gyermekem hol tehet érettségi vizsgát testnevelésből. Idén érettségizik és az iskola a profilja miatt nem alkalmas testnevelés érettségi lebonyolítására. Felvételihez pedig szüksége lenne az érettségi jegyre testnevelésből, mert olyan szakra szeretne felvételizni ahol ez követelmény. Hogyan tud gyermekem érettségit tenni ebből a tantárgyból? Köteles-e az iskola biztosítani a lehetőséget, hogy ebből a tárgyból is érettségizhessen?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.

33. Érdekelne, hogy a szintemelő mennyiben különbözik az emelt szintű vizsgától?
Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Tehát vizsgázóra ugyanazok a követelmények vonatkoznak a szintemelő érettségi vizsgán, mintha elsőre emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezett volna.

34. Ha egy tantárgyból a szintemelő vizsga nem sikerül túl jól a nyári időszakban, akkor az ősziben újra próbálhatom?
Ha már rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, akkor igen, ismétlő vizsgaként.

35. Egy vizsgaidőszakban egy tárgyból mennyi vizsgát tehetek? Azaz ha bukás, akkor rögtön javíthatom? És melyik fajta vizsgával?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján egy vizsgaidőszakban egy adott vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

36. Hol találhatóak meg a vizsgaidőpontok? Akár hónapra behatárolva!
Az egyes vizsgaidőszakok vizsgaidőpontjait minden esetben a tanév rendjéről szóló OKM rendelet tartalmazza. Az aktuális rendelet letölthető az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról www.okm.gov.hu/Jogszabályok/Hatályos jogszabályok gyűjteménye).

37. Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy az érettségi tantárgyak száma mennyi lehet maximum? Meg van az alap négy (magyar, matek, angol, töri) és egy választott (részemről fizika), de szeretnék még rajzból is érettségizni a felvételim miatt. 7 tantárgyból (magyar, matek, fizika, töri, angol, rajz és számítástechnika) lehet érettségizni?
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt (négy kötelező és egy kötelezően választott) vizsgatárgyból kell kötelezően vizsgáznia. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.
A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak), több szabadon választott tárgy esetén az összes sikeres (legalább elégséges) vizsga eredménye bekerül az érettségi bizonyítványába. A szabadon választott vizsgatárgyak száma nincs meghatározva, ám a vizsgaidőpontok a választás lehetőségét korlátozzák.

38. Azt szeretném megkérdezni, hogy levelező tagozaton mikortól kötelező az idegen nyelvi érettségi vizsga?
A felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Eddig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból (mivel öt vizsgatárgyból kötelező érettségizni) vizsgázhatnak.

39. Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mi a feltétele annak, hogy érettségizzem olyan tantárgyból, amit az iskolám nem tanít.
Ha Ön jelenleg tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, és nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor tehet, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.
Ha olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyik nem szerepel a "saját" középiskolájának a helyi tantervében (ezért nem is tudja tanulni a "saját" középiskolájában), keresnie kell egy másik középiskolát, ahol ezt a vizsgatárgyat tanítják, és velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt. Mivel a tanulói jogviszony alatt tett érettségi vizsgának az a feltétele, hogy a tanulónak az adott vizsgatárgyból meg kell szereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot, ezt a vendégtanulói jogviszony keretében ebben a középiskolában kell teljesítenie.
A vendégtanulói jogviszony esetében a vizsgázónak a saját középiskolájában kell érettségi vizsgára jelentkeznie, még abból a vizsgatárgyból is, amelyiket vendégtanulóként egy másik középiskolában tanul. Jelentkezését azonban egyeztetnie kell a másik középiskolával is, mert csak ott, vendégtanulóként vizsgázhat.

40. A középszintű szóbeli érettségi miért ilyen későn kezdődik?
Ez a vizsgaszervezés alapelveiből következik, ugyanis a középszintű vizsgák kezdetekor a vizsgabizottság rendelkezésére kell, hogy álljon az összes emelt szintű vizsga eredménye. Az emelt szintű szóbeli vizsgák befejezése és a középszintű szóbeli vizsgák kezdete közötti néhány nap arra szolgál, hogy a vizsgaeredmények megfelelő rendszerezése után azokat az Oktatási Hivatal el tudja juttatni az iskolai vizsgabizottságokhoz.

41. Kinek kell gondoskodni az írásbeli vizsgán a segédeszközökről?
Az írásbeli vizsgán a részletes vizsgakövetelményekben szereplő segédeszközöket az iskolának kell biztosítania.

42. Az emelt szintű szóbeli vizsga nyilvános-e, jelen lehetnek-e a szülők?
Az emelt és a középszintű szóbeli vizsga is nyilvános. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve kizárhatja.

43. A dyslexia problémákkal küszködő diákoknak milyen formai előírások (határozatok, engedélyek) mellett, milyen lehetőségeket kell biztosítani az érettségi folyamán?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a "saját" középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
A dyslexiás tanulók általában az írásbeli vizsgák során élnek ezzel a lehetőséggel. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése határozza meg, hogy az írásbeli érettségi vizsgán a vizsgát szervező intézmény igazgatója milyen "mentességeket" engedélyezhet. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó:
  • az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehessen (ez azt jelenti, hogy a vizsgázó az írásbeli vizsgát a szóbeli vizsgával "váltja ki", vagyis az érettségi vizsga során két szóbeli vizsgát tesz),
  • egy adott vizsgatárgyból mentesüljön egy vagy több rész értékelése alól (például idegen nyelv esetében az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és az íráskészség vizsgarészek értékelése alól mentesíti),
  • az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket (számítógép, írógép) használja,
  • az írásbeli vizsgára meghatározott időnél legfeljebb 60 perccel hosszabb ideig dolgozzon a feladatokon.
A mentességet minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján (az emelt szintű érettségi esetében is) a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti. A kérelmet az érettségi vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell leadni.

44. Ha a vizsgázó egyértelműen javít a tesztben, elfogadható-e a javított megoldás?
Természetesen igen.

45. Mikor lehet előrehozott érettségit tenni? Az előrehozott érettségi annyit tesz, hogy 1 vagy több évvel hamarabb leérettségizem?
Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyakra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsgát közép- és emelt szinten is tehet a tanuló.
Érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor lehet tenni, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének is az a feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell a saját középiskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra - a teljes tanulmányi időre vonatkozóan - megfogalmazott követelményeit, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján a középiskola igazgatója dönt. Az osztályzatokat az érettségi vizsgák kezdetéig kell megszereznie a tanulónak. Az előrehozott érettségi vizsga után a tanuló nem kap érettségi bizonyítványt. Az előrehozott érettségi vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét az iskola rávezeti a tanuló törzslapjára, a tanuló a vizsgáról törzslapkivonatot kap. Érettségi bizonyítványt a rendes érettségi vizsga után kap a tanuló, az előrehozott érettségi vizsga eredménye ekkor kerül be a bizonyítványba.

46. Mi történik, ha nem jelenek meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén?
Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból (attól függően, hogy felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli érettségi vizsgán) javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.
Ha egy nem kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján nem jelenik meg (vagy elégtelen eredménnyel teljesíti), ebből a vizsgatárgyból a tanulói jogviszonya alatt javító vagy pótló érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a tanulói jogviszonya alatt egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.
A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során is letehet - elért eredménye fog bekerülni.

47. Mi történik, ha megbukom az előrehozott érettségi vizsgán?
Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de elégtelen eredményt ér el az előrehozott érettségi vizsgán, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból javító érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.
Ha egy nem kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a tanulói jogviszonya alatt javító érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a tanulói jogviszonya alatt egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.
Ha egy kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a tanulói jogviszonya alatt javító érettségi vizsgát kell tennie.
A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során is letehet - elért eredménye fog bekerülni. A javító érettségi vizsga során minden vizsgarészt meg kell ismételni.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok