2020. február 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Integrációs felkészítés 2003 szeptemberétől

2003. február 14.
Az OM általános integrációs programja keretében külön normatívával is támogatja azokat az iskolákat, amelyek csökkentik az iskolákon belüli, illetve a települések iskolái között tapasztalható esélyegyenlőtlenséget.

A Kormány programja a szolidaritás elvéből indul ki – abból, hogy “a szegényekért, a gyengékért az erősek és a tehetősek is felelősek”.

A magyar társadalom rétegei közötti egyenlőtlenségek nőttön nőnek, s ez az iskolai esélyekben is kifejeződik. Európában példátlan szakadék, hogy az érettségihez jutás esélyét tekintve 50-szeres különbség mutatkozik a legnehezebb társadalmi helyzetű százezres tömegek és az átlaghoz tartozó diákok között.

A változtatás nehéz pedagógiai kérdéseket vet föl, hiszen az iskolák hosszú folyamat végállomásaként értek el erre a pontra. A feladat teljesítését az teszi lehetővé, hogy a Kormány közoktatási programja célul tűzi ki “gyermekközpontú iskolák megteremtését, amelyekben minden gyermeknek színvonalas oktatásban és személyes igényeinek megfelelő képzésben van része. Több időt biztosítunk az ún. kulcskompetenciák, a tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs készségek és képességek fejlesztésére és ezzel szolgáljuk az alapkészségek, -képességek nyugodt elsajátítását.” E pedagógia szerint egy iskola sikerességét elsősorban az méri, hogy minden diákja esélyt kap-e tehetsége kibontakoztatásához.

A munka első lépéseit az oktatási miniszternek a 143. sz. Magyar Közlönyben olvasható 57/2002. (XI. 18.) OM rendelete határozza meg, mely bevezeti az integrációs felkészítés (39/E.§) fogalmát. Az integráció azt célozza, hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek és azonos szintű oktatásban részesüljenek. A rendelet ugyan nem kötelezi az iskolákat az integráció megvalósítására, de a 39/E.§ kiutat mutat a mai helyzetből, mert ma bizony országszerte több mint 700 cigányosztály működik az általános iskolák normál tagozatán. Az új pedagógiai megközelítések bevezető éve a 2003/04-es tanév lesz, amikor az erre vállalkozó intézmények összehangolt módon, első, ötödik és kilencedik osztályban készítik elő az integrációt célzó pedagógiai rendszereket.

Kik azok a diákok, akiknél cél, hogy a képességek kibontakoztatása a 39/E.§ szerint a többi tanulóval együtt, azonos osztályban folyjék?

  1. akiknek szülei csak általános iskolába jártak, tehát a mai tanulmányi követelmények között nehezen igazodnak el,
  2. és akik után kiegészítő családi pótlék is jár, tehát nehéz anyagi körülmények között nevelkednek,
  3. vagy akit az iskola igazgatója hasonló figyelemre rászorulónak ítél.

Hol indulhat ilyen program?

  1. Minden olyan településen, ahol már eddig is tudatosan együtt nevelték a különböző helyzetű gyermekeket. Ehhez a munkához 2003. szeptemberétől igénybe lehet venni a roma kisebbségi oktatási támogatást is. (Eddig a 32/1997. MKM rendelet szerinti cigány kisebbségi oktatás normatívája kizárta hátrányos helyzetű tanulók normatívájának igénylését – 2003. szeptemberétől viszont a két támogatás együttesen igénybe vehető!)
  2. Olyan falvakban, ahol a jobb szociális helyzetű diákok elvándorlása az utóbbi években tömeges méreteket öltött, szintén elindítható a program. Feltétele, hogy az iskola fokozatosan növelje pedagógiai kínálatát, vonzerejét, és 2008-ig hódítsa vissza azokat a családokat, akik ma jelentős költségeket és napi utazást vállalva keresnek máshol szélesebb oktatási kínálatot gyermeküknek. 2003-tól már akkor is elindítható a program, ha a kedvezőbb helyzetű családok gyermekei mindössze az első és ötödik osztály 20%-át teszik ki.
  3. Olyan nagyközségekben, városokban, ahol ma egy-két iskolában, osztályban tömörülnek a hátrányos helyzetű gyermekek, szintén elindítható a program. Feltétele, hogy az iskola, amely ma a helyi szegénynegyedet szolgálja ki, érzékelhetően növelje pedagógiai kínálatát, településen belüli vonzerejét, és változzon a beiskolázási körzete. 2008-ig hódítson meg olyan családokat, akiknek vonzó az új, szélesebb oktatási kínálat. 2003-tól azonban akkor is elindítható a program, ha ekkor még csak az új pedagógiai kínálat jelenik meg az adott iskolában, s jobb helyzetű családok gyermekei még nem. Természetesen az is szükséges, hogy a település többi iskolájának beiskolázási körzete is módosuljon, s ezek az intézmények fokozatosan fogadjanak be hátrányos helyzetű tanulókat. Az integráció tehát sok településen az önkormányzat beiskolázási politikájának felülvizsgálatát igényli. Számítunk az alapítványi és az egyházi iskolák aktivitására is.

Milyen pedagógiai módszerek állnak ehhez a pedagógusok rendelkezésére?

Az oktatási minisztérium folytonosan bővülő programcsomagot kínál az intézményeknek. Ebben a csomagban megtalálhatók olyan külföldön és hazánkban is bevált integrációs módszerek, mint például a roma családi koordinátor alkalmazása, a Lépésről-lépésre program, vagy a személyközpontú alternatív módszerek. E programcsomagba bekerül sok hazánkban kidolgozott módszer, mint a például tanodák pedagógiai rendszerei.

Az integráció kétoldalú folyamat: a többséget is érinti. Ezért a Közoktatási törvény 48.§ alapján a többségi tanulók számára a helyben élő kisebbség kultúrájáról tanítani kell. E tananyag összeállításában a miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szintén segítséget nyújt.

Milyen fejlesztési források nyílnak meg e célokra?

  1. Már az új normatívák igénybevétele is jelentősen javíthatja az iskolák anyagi helyzetét, hiszen például 2003. szeptemberétől az első osztályban adott esetben akár 50%-kal is meg lehet növelni egy hátrányos helyzetű roma tanulóra eső állami támogatást. (187 e Ft alapnormatíva + 22 e Ft roma kisebbségi normatíva + 22 e Ft beás vagy romani nyelvoktatási normatíva + 17 e Ft képességkibontakoztató normatíva + 34 e Ft integrációs felkészítés)
  2. A Phare a 2003/04-es tanévben 2,5 millió euróval támogatja azokat az iskolákat, amelyek a 39/E.§ szerint 2003. őszétől bekapcsolódnak az integráció folyamatába. Figyelem: bár az integrációs normatíva pótlólagos igénylésének határideje 2003. júliusa, de a Phare pályázatelkészítésének határideje már 2003. márciusa! Integrációs célkitűzésekkel pályázhatnak speciális tantervű iskolák is. (Rájuk a 39/D.§ nem vonatkozik)
  3. A roma közösségi házak programjait további 4 millió euróval támogatja a Phare, így sok továbbtanuló diákot segíthet szabadidős tanodai felkészítő munka.
  4. A közösségi házak bekapcsolódhatnak abba is, hogy az EU csatlakozás sikere érdekében hátrányos helyzetű fiatalok versenyképes szinten beszéljenek nyelveket. Az OM több százmillió forintos “Előre fuss” programja keretében 4 év alatt a roma fiatalok 10%-a jut valamely világnyelv birtokába.
  5. A kormányzat lehetővé teszi fejlesztő pedagógusok, szabadidő-szervezők és roma családi koordinátorok alkalmazását a legrászorultabb iskolákban.
  6. Minden hátrányos helyzetű gyermek óvodáztatását lehetővé tevő férőhelybővítést hajtunk végre.
  7. A XXI. század iskolája program keretében indul egy további tervezett Phare program. 2003-tól 6,5 milliárd forinttal kezdjük meg az iskoláknak az információs technológiák fogadására való képessé tételét, az épületek felújítását, bővítését.
  8. A 2003. év első felében kiépül az Országos Oktatási Integrációs Hálózat. Ez 50 különösen hátrányos helyzetű kistérségben egy-egy bázisintézményre támaszkodva oktatási programcsomagok adaptációját valósítja meg. Az Integrációs Hálózat széles körben kielégíti a pedagógiai segítség iránti igényeket.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok