Tisztelt jegyző asszony/úr!

Mint Ön előtt is ismert, az iskolai körzethatárok kialakítására és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának megállapítására vonatkozóan 2007. január 1-jével új rendelkezések léptek életbe.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. §. (2) bekezdése az iskolai körzethatárok kialakításával kapcsolatosan az alábbiakat írja elő:

(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

A körzethatárok kialakítására vonatkozó rendelkezések 2007. január 1-jén léptek hatályba. Az új előírások alapján első ízben a 2007/2008-as tanév előkészítése során, a 2007. március-áprilisi beiratkozási időszakban kell az új szabályok alapján kialakított körzetek szerint az első évfolyamra a tanköteles korúakat beiskolázni.

A körzethatárok megállapításáról, illetve megváltoztatásáról szóló önkormányzati döntést meg kell küldeni a közoktatási információs rendszer (KIR) részére. Az adatszolgáltatást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról tárgyú 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint kell teljesíteni.

A szabályozásnak nyilvánvalóan akkor kell érvényesülnie, ha egy településen több általános iskola működik. A körzethatárok meghatározására azért van szükség, mivel ily módon lehet egyértelművé tenni, hogy melyik az az iskola, amelyik nem tagadhatja meg a tanuló jelentkezését. A körzethatár megjelölése nem mellőzhető akkor sem, ha egy általános iskola működik az adott településen, azonban annak több tagiskolája van. Ekkor a körzetet a székhely és a tagintézmény, illetve a székhely és a tagintézmények között kell elkészíteni.

A szabályozási szándékkal ellentétes az az önkormányzati döntés, amikor a teljes települést jelöli ki az általános iskola felvételi körzetének, lehetővé téve ez által, hogy az általános iskolák válasszanak a jelentkezők közül.

Ugyanez a helyzet alakul ki abban az esetben, ha a helyi önkormányzat a településen egy általános iskolát működtet "csak", amelynek a székhelyén kívül több telephelye, illetve telephelyen működő tagiskolája van. Amennyiben az iskola több feladatellátási hellyel rendelkezik, a körzethatárok kijelölésekor az iskolát fenntartó önkormányzatnak meg kell jelölnie, hogy melyik feladatellátási helyre köteles felvenni az iskola a tanulót.

A körzethatárok kialakításához nyújt segítséget 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. § -a, amely a jegyzők számára előírja a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának a KIR felé történő lejelentését.

A körzethatárok megfelelő kialakítása érdekében szükséges, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, tanulókról való adatgyűjtés mihamarabb elkezdődjön, hiszen ezen nyilvántartás alapján lesz lehetőségük a felvételi körzeteket a jogszabályban előírtaknak megfelelően megállapítaniuk.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

2006. február

Dr. Szüdi János