2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Program a nem-fogyatékos gyermekek enyhe fokban fogyatékossá minősítésének visszaszorításához

2003. június 24.

1. Helyzetkép

Míg a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya az Európai Unióban 2,5-3% körül mozog, addig Magyarországon ez az arány 5,3%. Az elmúlt években/évtizedekben ez az arány folyamatosan nőtt. Nagyok az aránytalanságok a tekintetben, hogy egy-egy településen milyen mértékű a gyermekek fogyatékossá minősítése. Vannak ma olyan iskolák, ahol – minimális el- vagy bejárás mellett – a helyi gyermekek 20%-a tanul az enyhe fokban értelmi fogyatékosok osztályaiban, míg az oktatási tárca megbízásából 1998-ban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készült teljes körű felmérés szerint azokon a településeken, ahol nem indítottak ilyen osztályokat, fogyatékosnak minősített gyermekek sem voltak. Magyarország nem engedheti meg, hogy (a nemzetközi arányokhoz viszonyítva) iskoláskorú gyermekei 2,5%-ának későbbi munka-erőpiaci esélyeit korlátozza.


1.2. A hátrányos helyzetűek felülreprezentáltsága

A hátrányos helyzetű, a jogérvényesítéssel élni kevésbé tudó, köztük kiemelten a roma gyermekek erőteljesen felülreprezentáltak a fogyatékosnak minősítettek között. Míg az 1974/75-ös tanévben durván minden negyedik speciális iskolába járó tanuló volt roma, addig ez az arány az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett, az 1992-es iskolastatisztika már 42%-os arányról számolt be. A magas arányokat, és a roma gyermekek felülreprezentáltságát több szervezet kifogásolta (Save the Children, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, ECRE), a nem fogyatékos gyermekek magas felülreprezentáltságát fogyatékos szervezetek is aggályosnak tartják.


2. Az ellátás

Magyarországon rendkívül egyenetlen a fogyatékosnak minősített gyermekek iskolai ellátása. Míg a megyei fenntartású, gyakran bentlakásos intézményekben a szükséges terápiás feltételek részben biztosítottak, addig a hátrányos helyzetű és roma gyermekeket nagyobb számban befogadó normál iskolák mellett működő tagozatokon és osztályokban gyakran a minimális feltételek sem adottak. A szükséges rehabilitációs szakszolgálatok (pl. a fejlesztő pedagógus, vagy a logopédus) a kisebb települések fogyatékos tagozatain a kiemelt támogatás ellenére sem érhetőek el.

Elengedhetetlen, hogy mielőbb vizsgálat induljon a fogyatékosokat oktató tagozatokon és osztályokban a rehabilitációhoz való jog érvényesülése, illetve a kiemelt fogyatékos normatíva célszerű és törvényes felhasználását illetően. Ugyanakkor a nem fogyatékos gyermekek fogyatékos iskolai beiskolázásának megakadályozása céljából a 2002/2003. tanévben l. osztályos, és a 2003-ban fogyatékos osztályba javasolt gyermekek felülvizsgálatát el kell végezni, a nem fogyatékos gyermekeket a normál tagozatokra kell beiskolázni, ahol felmerülő fejlesztési igényeik kielégítését az Oktatási Integrációs Hálózat szolgáltatásai segíthetik majd.


3. Törvényi szabályozás

Az elmúlt években megszigorodtak azok a szabályok, amelyek alapján a szakértői bizottság dönthet az enyhe értelmi fogyatékosság kérdésében. Az 1999-ben módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szigorításokat tartalmaz arra nézve, hogy a gyermekek csak indokolt esetben kerülhessenek speciális tantervű iskolákba. Az ehhez szükséges szakértői véleményt a döntést követő egy év után, majd a tanuló tizenkét éves koráig évente felül kell vizsgálni, ám a jelzések alapján ezt a Szakértői Bizottságok leterheltségük miatt nem minden esetben teszik meg. E rendelkezések felülvizsgálatra és további szigorításra szorulnak, illetve meg kell vizsgálni, hogy a gyakorlatban érvényesülnek-e.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősítés általánosan elfogadott 70 IQ-pontos határát újra meg kell erősíteni, hiszen a szakértői bizottságok adatai szerint ma 86-os IQ-pont az a határ, amikor még fogyatékosnak minősítenek valakit. Elengedhetetlen az enyhe fokban fogyatékosnak minősítés orvos-diagnosztikai alapjai betartásának szigorítása, az orvosi kompetencia jelenlétének biztosítása a vizsgálatoknál.

A Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény az integrált nevelés-oktatás lehetőségét abban az esetben biztosítja, ha az a fogyatékos képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös. A kérdésben született felmérések szerint ez ma a gyakorlatban éppen fordítva valósul meg. Miután az integrált oktatás feltételei több településen nem biztosítottak, a szakértői bizottságok ennek hiányában irányítják szegregált tagozatokra, osztályokba őket. A Törvény 29.§ (3) bekezdése szerint a fogyatékos személy speciális oktatásának tárgyi és személyi feltételeit fokozatosan ki kell alakítani. Miután ezeket 2005. január 1.-ig meg kell teremteni, mind a jelenlegi helyzet felmérése, mind a szükséges korrekciók végrehajtása a megelőző iskolaévben indokolt.


4. Finanszírozás

Az arányok növekedését szakértők összefüggésbe hozzák a fogyatékosok ellátására az iskoláknak elérhető normatíva folyamatos emelkedésével. A 2062/2000 (III.24.) Kormányhatározat az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervről 2001-es határidővel rendelte el, hogy az oktatási-, a belügy- és a pénzügyminiszter vizsgálja meg “a fogyatékos tanulók sajátos neveléséhez, oktatásához szükséges források felhasználásának kötötté tételének lehetőségét”. Elengedhetetlen a normatívák felülvizsgálata, igénybevételük szigorú feltételekhez kötése, illetve olyan értelmű újraszabályozása, amely biztosítja a rehabilitációhoz szükséges szaktudás eljutását a rászorulókhoz.


5. Az ellátás személyi feltételeinek kialakítása

A pedagógusképzésben és -továbbképzésben ki kell dolgozni azon speciális tantervfejlesztő programokat, amelyek révén felkészítik a pedagógusokat a fogyatékos gyermekek magatartási és tanulási nehézségeinek áthidalására. Ehhez elengedhetetlen a pedagógus továbbképzési rendelet ilyen értelmű módosítására; illetve az integráló/együttnevelő pedagógus szakvizsga bevezetése.

Ezzel párhuzamosan szükséges azoknak a modelleknek a feltérképezése, támogatása és elterjesztése, amelyek a fogyatékosnak minősített tanulók fejlesztése révén az elmúlt években megteremtették mind a visszahelyezés, mind az integrált oktatás feltételeit. Meg kell, hogy történjen a sikeres iskolák tanulóinak felülvizsgálata, ezen iskolákban “normál” oktatás elindítása, módszereik elterjesztése.


6. A döntések mechanizmusa

A fogyatékosok kiszűrése és fejlesztése megyei fenntartású intézményeken keresztül megvalósuló feladat. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok alulfinanszírozottság és szakemberhiány miatt képtelenek ellátni a rájuk rótt feladatokat. Több megyében a szolgáltatás teljes körű biztosításához újabb státuszokra és szakemberekre lenne szükség.

Ugyanakkor aggályok merültek fel mind a tesztek kultúrafüggetlenségét, mind azt illetően, hogy, a szakértői bizottságok leterheltsége miatt a vizsgálatok körülményei megfelelőek-e.

A nem fogyatékos gyermekek fogyatékossá minősítésének megakadályozásához elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a vizsgálatok az előírt formában történjenek meg; a mérési protokollok felülvizsgálata és fejlesztése, illetve a Szakértői Bizottságok minőségfejlesztése, és működési feltételeik javítása.


Az elérhető támogatás és a fogyatékosok arányának változása 1992-2003 (PDF, 93,2 kB)
A normál és a gyógypedagógiai normatíva változása 1992-2003 (PDF, 51,6 kB)
Roma gyermekek aránya az eltérő tantervű általános iskolákban (PDF, 133 kB)

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok