2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Utolsó Padból Program

2004. március 8.
1. Arányok

A 2002-es adatok alapján a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya az Európai Unióban 2.5% körül mozog, addig Magyarországon ez az arány 5.3%. Ma Magyarországon mintegy 49 ezer tanulót sorolnak a fogyatékosok közé. Az 1993-as adatok alapján (a kisebbségi törvény 1993 óta nem teszi lehetővé a származás szerinti regisztrációt) ezen gyermekek közül 42% a roma tanuló.

Az elmúlt években/évtizedekben ez az arány folyamatosan nőtt - főként az enyhe fokban fogyatékos, illetve az ún. "más fogyatékos" kategóriában. A hátrányos helyzetű, a jogérvényesítéssel élni kevésbé tudó, köztük kiemelten a roma gyermekek erőteljesen felülreprezentáltak a fogyatékosnak minősítettek között. Az 1998-ban elvégzett B-A-Z megyei vizsgálat szerint a megyében az eltérő tantervű iskolába járó tanulók több mint 94%-a volt roma. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése alapján voltak olyan iskolák, amelyek vizsgálatkérő lapokon a vizsgálat és a veszélyeztetettség indokaként mindössze annyit tüntettek fel: "cigány származás". A magas arányokat, és a roma gyermekek felülreprezentáltságát több szervezet kifogásolta: köztük a Save the Children, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, nemrégiben pedig az ECRE az EU döntéshozóihoz eljuttatott jelentésében. A nem fogyatékos gyermekek magas felülreprezentáltságát fogyatékos szervezetek is aggályosnak tartják.

2. Az ellátás

Magyarországon rendkívül egyenetlen a fogyatékosnak minősített gyermekek iskolai ellátása, ám nagy átlagban elmondható, hogy míg a megyei fenntartású, gyakran bentlakásos intézményekben a szükséges terápiás feltételek részben biztosítottak, addig a hátrányos helyzetű és roma gyermekeket nagyobb számban befogadó normál iskolák mellett működő tagozatokon és osztályokban a megyei közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek (továbbiakban: megyei tervek) alapján gyakran a minimális feltételek sem adottak. Általános gyakorlat, hogy a normál tantervű iskolák mellett működő eltérő tantervű tagozatokon összevont osztályokban történik az oktatás, vagy hogy a felső tagozaton egyetlen tanár tanít. A nem fogyatékos gyermekek fogyatékos iskolai beiskolázásának megakadályozása céljából igyekszünk minél több első és második osztályos fogyatékos osztályba javasolt gyermekek felülvizsgálatát elvégeztetni, a nem fogyatékos gyermekeket a normál tagozatokra kell beiskolázni, ahol felmerülő fejlesztési igényeik kielégítését az Oktatási Integrációs Hálózat szolgáltatásai segíthetik majd. Ezt az országszerte már több tucat bázisintézményben elindult programot, a hozzá tartozó fejlesztéseket, az erre elérhető ún. integrációs normatívát (51.000 forint/fő) a normál tantervű iskolák esélykiegyenlítő programjának támogatására hozták létre.

Az integrációs programhoz pályázati úton is elnyerhető további támogatásokat, programajánlatot, önértékelési és önfejlesztési eszközöket fejlesztettünk és fejlesztünk ki. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, annak pályázati alapja, az országszerte több tucat integrációs bázisintézmény, az integrációs normatíva, egy programadatbank, a visszahelyezett gyermekek fejlesztését támogató pedagógus-továbbképzési programok, a visszahelyezett gyermekek iskoláinak a helyszínre telepített szakértői segítése, illetve a fogyatékos ellátás normatívájának 70%-át nyújtó átmeneti normatívája ezt a munkát támogatja.

3. Törvényi szabályozás

Az elmúlt években megszigorodtak azok a szabályok, amelyek alapján a szakértői bizottság dönthet az enyhe értelmi fogyatékosság kérdésében. Az 1999-ben módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szigorításokat tartalmaz arra nézve, hogy a gyermekek csak indokolt esetben kerülhessenek speciális tantervű iskolákba. E rendelkezések felülvizsgálatra és további szigorításra szorultak. Bár a fogyatékosnak minősítést szigorú orvos-diagnosztikai szempontok teszik lehetővé, az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősítés általánosan elfogadott 70 IQ-pontos határát újra meg kell erősíteni. A jelenlegi rendszerben a Szakértői Bizottságok adatai szerint ma 86-os IQ-pont az a határ, amikor még fogyatékosnak minősítenek valakit. Elengedhetetlen az enyhe fokban fogyatékosnak minősítés orvos-diagnosztikai alapjai betartásának szigorítása, az orvosi kompetencia jelenlétének biztosítása a vizsgálatoknál. Az előbbi esetben levélben hívta fel az oktatási miniszter a bizottságok figyelmét, utóbbiban pedig az Egészségügyi-, Szociális és Családügyi Minisztériummal közösen az orvosi kompetencia biztosítására, és a kötelező vizsgálatok ellenőrzésére dolgoztunk ki programot. Az egészségügyi tárca vállalta a kötelező gyermekorvosi vizsgálatok megtörténtének ellenőrzését és segítését, mi pedig meghatároztuk azon vizsgálatok körét, amelyek elvégzése kötelező a szakértői vizsgálatokon való megjelenés előtt - előfordult, hogy bizonyos vizsgálatokat itt végeztek el eddig először.

A Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény29.§ (3) bekezdése szerint a fogyatékos személy speciális oktatásának tárgyi és személyi feltételeit fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-ig kell megteremteni. Ezért a múlt év végén, ez év elején felmértük azokat a speciális tagozatokat fenntartó iskolákat, amikkel szemben a legtöbb jelzés érkezett.

4. Finanszírozás

Az arányok növekedését szakértők összefüggésbe hozzák a fogyatékosok ellátására az iskoláknak elérhető normatíva folyamatos emelkedésével - még akkor is, ha az enyhe fokban értelmi fogyatékos kategóriába esők az oktatás megszervezésénél elvileg kettőnek számítanak - tehát a maximális osztálylétszámok felét érheti el egy tanulócsoport. Ezért elengedhetetlen a normatívák felülvizsgálata, igénybevételük szigorú feltételekhez kötése, illetve olyan értelmű újraszabályozása, amely biztosítja a rehabilitációhoz szükséges szaktudás eljutását a rászorulókhoz. Az első lépés, amit megtettünk: a visszahelyezett gyermekek fejlesztésének lehetőségét biztosítjuk a fogyatékos ellátás normatívájának 70%-át nyújtó átmeneti normatívával.

5. Az ellátás személyi feltételeinek kialakítása

Az 100/1999. (XII.10.) OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Program alapján a pedagógusképzésben és -továbbképzésben ki kell dolgozni azon speciális tantervfejlesztő programokat, amelyek révén felkészítik a pedagógusokat a fogyatékos gyermekek magatartási és tanulási nehézségeinek áthidalására a többségi általános iskolai feltételek között is. A pedagógusok speciális követelményekre való felkészítése és továbbképzése támogatásának feltételei kidolgozás alatt állnak, csakúgy, mint azoknak a modelleknek a feltérképezése, támogatása és elterjesztése, amelyek a fogyatékosnak minősített tanulók fejlesztése révén az elmúlt években megteremtették a visszahelyezés feltételeit. Meg kell, hogy történjen a sikeres iskolák tanulóinak felülvizsgálata, ezen iskolákban "normál" oktatás elindítása, módszereik elterjesztése.

6. A döntések mechanizmusa

A fogyatékosok kiszűrése és fejlesztése megyei fenntartású intézményeken keresztül megvalósuló feladat. A nem fogyatékos gyermekek fogyatékossá minősítésének megakadályozásához elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a vizsgálatok az előírt formában történjenek meg; a mérési protokollok felülvizsgálata és fejlesztése, illetve a Szakértői Bizottságok minőségfejlesztése, és működési feltételeik javítása. Ez ügyben a szakértői bizottságokkal egy önfejlesztő munkát indítottunk el, és a - nagyrészt a hetvenes években kidolgozott - vizsgálati protokollok felülvizsgálatát is tervezzük. Az SZB-ket fenntartó megyékkel tárgyalásokat kezdünk a működési feltételek biztosításával kapcsolatban.

Az Utolsó Padból Program - kutatási összefoglaló (letölthető .ppt formátumban, 679 kB)

Budapest, 2004. március 8.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok