A sajátos nevelési igény (fogyatékosság) megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlesztése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Az ellátásba való bekapcsolódást az illetékes tanulási képességét vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapozza meg. A korai fejlesztés megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, korai fejlesztő központban biztosított fejlesztés és konduktív pedagógiai ellátás keretében. A szakértői bizottságnak kell megtalálnia azt a formát, amely igazodik a gyermek adottságaihoz, lehetőségeihez valamint az ellátás megszervezésének lakóhelyi feltételeihez.

A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülő számára nem kötelezettség, hanem jog. Ezt is figyelembe véve a pedagógiai szakszolgálatokon belül a korai fejlesztés az a terület, ahol kiemelkedő fontosságú a gyermekorvos, a szakorvos, a védőnő, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok illetve a korai fejlesztést biztosító intézményhálózat közötti jó munkakapcsolat, a gyakorlati együttműködés, a gyermekkel és a szülőkkel való közös törődés.

A korai fejlesztés minimális heti óraszáma - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály. Ennél kevesebbet nem szabad nyújtani, a lehetőségek függvényében ennél több azonban természetesen nyújtható. Amennyiben a fejlesztés otthoni ellátás keretében valósul meg, az egy fejlesztési évre (tanévre) előírt időkeret a fejlesztési év átlagában is teljesíthető akkor, ha ezzel a szülő egyetért, s - megfelelő felkészítéssel - a foglalkoztatásba bekapcsolódik.

A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma megszűnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép. Ekkor az óvodai nevelés egészül ki mindazokkal a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokkal, melyeket addig a korai fejlesztés biztosított.

Ha a súlyosan fogyatékos gyermek az óvodai nevelés keretében nyújtott iskola-előkészítésbe nem tud bekapcsolódni, akkor az ötödik életévének betöltését követően fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség teljesítése) keretében történik foglalkoztatása.