2017. július 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Tisztelt érdeklődő!

Ezt a rovatot a kérdések beérkezésével párhuzamosan frissítjük. Amennyiben most nem találja az Önt érdeklő kérdést és választ, kérjük, látogasson vissza később, vagy küldje el kérdéseit a szifft@nefmi.gov.hu e-mail címre. Egyéni válaszadás abban az esetben, ha egyedi kérdésről van szó.

Gyakran ismételt kérdések és válaszok a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok felhasználásával és elszámolásával kapcsolatban

2009. december 10.
 

1. Kérdés: Jogszerű-e a felhasználás, ha az intézmény az elnyert 10 eszköz helyett csak kettőt szerez be, de felhasználják a teljes összeget?

 

Válasz: Igen. A 28/2009. OKM rendelet 12. § (4) bekezdésében leírtak szerint a támogatott eszközök beszerzési mennyisége növelhető, illetve csökkenthető, valamint az egy eszközre meghatározott fenntartói összeg is változtatható. Amennyiben csak két eszközt X mennyiségben kívánnak megvásárolni, és az a két eszköz szerepel a támogatotti eszközlistán, akkor a felhasználás úgy jogszerű, ha a megvásárolt eszköz új és a számla kiállításának napja 2009. november 10-e vagy azt követő időpont.

 

2. Kérdés: Kötelező-e saját forrás a teljes felhasználáshoz?

 

Válasz: Nem. Amennyiben a teljes összeg elköltéséhez szükség lenne saját forrásra, és ezzel nem rendelkezik az intézmény, illetve a fenntartó, úgy a kötelezettségvállalással le nem kötött összeget vissza kell fizetnie a fenntartónak. A 28/2009. OKM rendelet 12. § (9) bekezdés szerint a helyi önkormányzatok és társulásaik a központi költségvetés javára, a nem állami intézményfenntartó a területileg illetékes Magyar Államkincstár igazgatóságán keresztül az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) részére, az állami felsőoktatási intézményfenntartó közvetlenül az OKM részére fizeti vissza a fel nem használt összeget, illetve a kötelezettségvállalással nem terhelt összeget.

 

3. Kérdés: Meddig lehet felhasználni jogszerűen a 2009. évi támogatást?

 

Válasz: Amennyiben 2009. december 31-ig megtörténik a kötelezettségvállalás a fel nem használt összeg vonatkozásában, úgy a 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (6) bekezdése szerint 2010. június 30-ig lehet jogszerűen felhasználni a kötelezettségvállalással terhelt összeget.

 

4. Kérdés: Mit kell kötelezettségvállaláson érteni?

 

Válasz: A 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (8) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel azt, hogy mi minősül kötelezettségvállalásnak. Ez lehet egy előszerződés vagy egy írásbeli megállapodás, a közbeszerzési törvény alapján a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megrendelés visszaigazolása stb.

 

5. Kérdés: Az intézmény nevére kiállítható-e számla?

 

Válasz: Igen. A 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése alapján ugyanis a fenntartó dönti el azt, hogy az egyes intézményre elnyert eszközöket milyen módon szerzi be. A fenntartói döntéskor irányadó többek között – költségvetési szervek esetében – az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet, valamint a számvitelről és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény.

 

6. Kérdés: Szeptemberben kiállított számla elfogadható-e a 28/2009. OKM rendelet alapján elnyert összeg terhére?

 

Válasz: Nem. A 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (3) bekezdése szerint az elnyert támogatást a miniszteri döntést követően, azaz 2009. november 10-étől lehet felhasználni. E jogszabály semmilyen felhasználás vonatkozásában nem engedélyezett kivételt, így abban az esetben sem fogadható el 2009. november 10-e előtt kiállított számla, ha a teljesítés mögött pl. 2009. július 1-jén megkötött szerződés áll.

 

7. Kérdés: Van arra mód, hogy októberben kiállított számlát, aminek a teljesítése november 15-e, az iskola elfogadhassa? Ugyanis az akkreditált szoftverek használatával kapcsolatban tanévenként megújított szerződéssel rendelkezünk.

 

Válasz: Az októberben kiállított számla nem fogadható el, azonban jogszerűvé tehető a felhasználás. A 28/2009. OKM rendelet alapján kiírt pályázat forrása tárgyévre, azaz a 2009-es költségvetési évre szól, így egy szerződés érvényessége szólhat akár 2009. január 1-je és december 31-e között, vagy akár az adott tanévre is. Az utóbbi esetre vonatkozóan a rendelet ugyanis kimondja, hogy a 2009. évi támogatást 2010. június 30-ig lehet jogszerűen felhasználni (lásd 3. kérdésre adott válasz). Ha a szerződés szerinti teljesítési időszak (2009/2010-es tanév) és a számla kiállítása (2009. november 10-énél nem korábbi időpont!) elválik egymástól, akkor a 28/2009. OKM rendelet alapján elnyert támogatásból a fenntartó vagy az iskola a fizetési kötelezettségét rendezni tudja.

 

8. Kérdés: Még októberben kifizettük az akkreditált szoftver használatára megállapított összeget. Elfogadható a pénzügyi elszámolásakor?

 

Válasz: Nem. Akkor a kifizetés forrása saját forrás. A 28/2009. OKM rendelet alapján elnyert támogatásra lehet a tárgyévben fizetési kötelezettséget vállalni, de csak akkor jogszerű a felhasználás, ha a számla kiállításának ideje 2009. november 10-e és 2010. június 30-a közötti időszakra esik, beleértve a kezdőnapokat is. Azaz a teljesítés ideje megelőzheti – külön szerződésben foglaltak szerint – a számla kiállítás napját, de ez a nap nem lehet korábbi mint 2009. november 10-e.

 

9. Kérdés: 2005-ös támogatás terhéből három éves bérleti szerződést kötöttünk az IBM magyarországi képviseletével. 2008-ban tovább béreltük. Van arra lehetőség, hogy a bérelt eszközöket e támogatás keretéből megvásároljuk? A támogatott eszközök között nyertünk szoftver-bérlemények megvásárlásához támogatást.

 

Válasz: Nem. A tavalyi rendelet – az akkreditált szoftverek esetét kivéve – megszüntette a bérleményes rendszer fenntartásának lehetőségét. 2005-ben kötött hároméves szerződés lejártát követően 2008-as forrás terhére lehetősége volt a fenntartónak, hogy a bérelt eszközöket megvásárolhassa. A szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 23/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet 3. §-ának (7) bekezdése alapján a támogatás már nem használató fel új bérlemény létrehozására. 2006-os évben a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásának igénylési rendjéről szóló 18/2006. (IV. 24.) OM rendelet 3. § b) pontjában leírtak szerint 2005-ben létrejött bérleti jogviszony hiányában, valamint a támogatásrész a) pont szerinti felhasználását követően fennmaradó részből a nevelési-oktatási intézmény igényeinek figyelembevételével igényelt és a Programtanács által meghatározott követelményeknek megfelelő hardvereszközt - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezéseit figyelembe véve - bérleti konstrukció keretében kell beszereznie. E bérleti szerződés ideje legfeljebb három év lehetett, amely keretében bérelt eszközök megvásárlásához nyújt lehetőséget a 28/2009. OKM rendelet 9. §-ának (4) bekezdés l) pontjában foglaltak. A 28/2009. OKM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy – a 2006-os bérleti szerződés és a szoftver-üzemeltetés esetét kivéve – az elnyert támogatás új eszközök megvásárlására irányulhat.

 

10. Kérdés: TÁMOP-os pályázat keretében elnyert támogatásra is vonatkozik a 28/2009. OKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdés ab) pontja szerint tett nyilatkozat?

 

Válasz: Igen. Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) keretében több pályázat került meghirdetve, például: TÁMOP, TIOP, ROP. A kiemelt projektek megtalálhatók a http://www.nfu.hu/kiemelt_es_nagyprojektek című honlapon.

 

11. Kérdés: Önkormányzat esetén a kiutalt összeggel kell elszámolni vagy az intézményre vetített összeggel.

 

Válasz: A kiutalt összeggel kell a fenntartónak elszámolnia, ugyanis a 28/2009. OKM rendelet alapján az önkormányzatok az elnyert támogatást 1 000 Ft-ra kerekítve kapták meg. Annak érdekében, hogy a fenntartó a támogatás összegét könnyebben szét tudja osztani, intézményi szintű kerekítésre is sor került, de az eszközszintű kerekítésére nem.

 

12. Kérdés: Milyen időpontban kell a felhasználásról beszámolót készíteni?

 

Válasz: A 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy a támogatás felhasználását követő harminc napon belül a fenntartó szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást küld az OKM Támogatáskezelő (a továbbiakban: OKMT) részére. A szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást a rendelet 6. számú melléklet szerinti adattartalommal kell az OKMT honlapján előállítani és az onnan kinyomtatott adatlapot postai úton – egy eredeti és egy másolati példányban – megküldeni az OKMT részére (Pályázatkezelési Önálló Osztály, 1055 Budapest, Bihari János u. 5. A borítékra kérjük írják rá: ,,28/2009. OKM rendelet elszámolás”.) Az elszámoláshoz szükséges adatlap 2009. december 10-étől megtalálható a www.okmt.hu honlapon, a következő linken: http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles. Az adatlaphoz másolatban, két példányban csatolni kell a kötelezettségvállalásról szóló bizonylatot, a számlamásolatot és a kifizetést igazoló dokumentumot. Konkrét példa: ha a fenntartó öt intézményre nyert támogatást és az utolsó számla kiállításának napja március 2-a és az utalás ideje március 10, akkor a fenntartónak március 10-ét követő harminc napon belül kell a szakmai beszámolóját és a pénzügyi elszámolását elkészíteni és ezen időszakon belül kell postára is adni. A rendeletben meghatározott valamennyi határidő jogvesztő (R. 12. § (1) bekezdés). Az adatközlés elmulasztása visszafizetési kötelezettséggel jár a teljes összeg vonatkozásában.

 

13. Kérdés: Postai utánvétellel rendelem meg az eszközöket, a támogatás terhére a postaköltség elszámolható?

 

Válasz: Nem. Az elnyert eszközökre lehet a támogatást fordítani, vagy annál kevesebbre, illetve az elnyert eszközök beszerzési mennyiségének növelésére, csökkentésére.

 

14. Kérdés: Nyertünk 23 eszközt, néhány drágább lett az igénylés óta, lehetőség van az összeg átcsoportosítására, illetve van-e arra mód, hogy néhány eszközt ne vásároljunk meg?

 

Válasz: Igen. A 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy ne vegyenek meg minden eszközt. Arra is van lehetőség, hogy az elnyert eszközök beszerzési mennyisége és ára is megváltozzon az elnyert eszköz beszerzési mennyiségéhez és árához képest. Egy dolgot nem tehet meg a fenntartó, illetve az intézmény, hogy a támogatás összegét vagy annak egy részét olyan eszközre fordítja, amely nem szerepel a támogatotti eszközlistán. Figyelmébe ajánlom még az 1. és 2. kérdésre adott válaszunkat is.

 

15. Kérdés: 700 000 Ft-ért igényeltünk multifunkcionális fénymásolót. A miniszteri döntés ennél kevesebbet ítélt meg. Néhány eszköz elhagyásával megvásárolható az igényléskori összegen a fénymásoló?

 

Válasz: Igen. Az igénylés bírálati szakaszában a bizottság megállapította, hogy az azonos típusú eszközökhöz képest egyes fenntartók - az átlagtól eltérve - jóval magasabb összegben határozták meg egyes eszközök árait, és egyes igénylési összegek még a piacon kapható, de jó minőségi azonos típusú eszközökhöz képest is magasabbak voltak, így voltak olyan eszközök (nyomtató, televízió, fénymásoló, számítógép stb.), amelyeknél a támogatási összeg kevesebb lett, mint az igénylési. Figyelemmel a 14. válasznál elmondottakra, a felhasználás akkor is jogszerű, ha az elnyert eszköz nem a támogatási, hanem az igényléskori vagy annál magasabb áron kerül megvásárlásra, hiszen a teljes összeg felett – a 28/2009. OKM rendeletben leírtakra figyelemmel – a fenntartó rendelkezik.

 

16. Kérdés: Nem igényeltünk akkreditált szoftverre támogatást, de nincs is szerződésünk. Jogszerű a felhasználásunk, ha nem is létesítünk?

 

Válasz: Igen, ugyanis, ha nem igényeltek akkreditált szoftverre támogatást, akkor arra nem is nyerhettek támogatási összeget, így új eszköz bevitelét jelentené, ami pedig jogszerűtlen felhasználást eredményezne.

 

17. Kérdés: Nem igényeltünk könyvtári szoftverre támogatást, de adminisztrációs és ügyviteli szoftverre igen. Ez utóbbiba beleértjük az előbbit?

 

Válasz: Nem. A 28/2009. OKM rendelet 2. § 7. pontja meghatározza, hogy mit kell szoftveren érteni. Akkreditált szoftver kétféle lehet, az egyik az ügyviteli, a másik a könyvtári. Amennyiben annyi szerepel az igényelt eszköz típusaként, hogy „akkreditált szoftver” vagy mind két típus külön-külön nevesítve van, akkor jogszerűen fel lehet használni könyvtári szoftverre a támogatást.

 

18. Kérdés: A támogatási igényléskor márkanevet is meghatároztunk, illetve egyéb különleges paramétert. Eltérhetünk a márkanevektől?

 

Válasz: Nem. A rendelet melléklete kifejezetten arról rendelkezett, hogy a típust kell megadni, pl. nyomtató, fénymásoló és nem kellett márkanevet megadni, illetve egyéb jellemzőt se, mint pl. 15 colos monitor. Amennyiben az igénylés mégis márkanevek megadásával stb. történt, akkor a miniszteri döntés és a rendeletben foglaltak szerint az eszköz típusában a fenntartó kötve van. A felhasználás az elnyert eszköz megvásárlására irányulhat, vagy az adott eszközről való lemondásra. Ha már a forgalomban nem kapható az adott eszköz, akkor azonos típussal helyettesíthető. A fel nem használt összeget egyéb támogatott eszköz megvásárlására fordíthatja a fenntartó, illetve az intézmény.

 

19. Kérdés: Könyv szerepel az eszközlistában. Vehetek tankönyvet?

 

Válasz: Nem. A 28/2009. OKM rendelet 2. §-ának 8. pontja meghatározza, hogy mit kell taneszközön érteni. A tankönyvet kiveszi a rendelet a taneszközök kategóriájából.

 

20. Kérdés: Központi beszerzés során az egyes intézmények esetében azonos eszközök azonos árral kerülnek megállapításra. Van arra lehetőség, hogy az egyes intézményekre elnyert összeg változzon, ha minden intézmény minden eszközt megkapja?

 

Válasz: Nincs. A 28/2009. OKM rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében leírtak szerint a fenntartó a támogatási összeget a miniszteri döntés és az e rendeletben foglaltak szerint köteles felhasználni, és csak arra a közoktatási intézményére fordíthatja, amelyre a támogatást elnyerte.

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

 

Gyakran ismételt kérdések-válaszok a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok igénylésével, felhasználásával kapcsolatban

2009. szeptember 1.
1. kérdés: Egy fenntartó több jogcímre is benyújthat-e pályázatot?
Válasz: Igen, amennyiben megfelel a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2009. (VIII. 19.) OKM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott feltételeknek. Az egyes jogcímekre a Rendeletben egymástól függetlenül lehet pályázni.
 
2. kérdés: Milyen létszám alapján történik az igénylés?
Válasz: A Rendelet 2. §-a tartalmaz egy értelmezési rendelkezést, miszerint gyermek és tanuló az, aki szerepelt a közoktatási intézmény 2008. október 1-jei statisztikai létszámában. A pedagógus esetén szintén a 2008. október 1-jei állapotot kell alapul venni. Amennyiben intézményi átszervezés volt, például két intézményből jogutódlással a fenntartó egy "harmadikat" hozott létre, akkor a két októberi létszámot össze kell adni és az összeadott létszám lesz az igénylést megalapozó létszám. Az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon meg kell majd adni a bevont OM azonosítókat.
 
3. kérdés: Elegendő-e az igénylést elektronikusan benyújtani? Az adatok rögzítésekor jelentkező technikai nehézségeimmel hova fordulhatok?
Válasz: Nem elegendő, ugyanis - elektronikus aláírással ellátott - elektronikus igénylés nincs. Az igénylésre szolgáló adatlapokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő (a továbbiakban: OKMT) honlapján kell előállítani. Azaz az adatokat interneten keresztül kell megadni, de az igénylésre szolgáló adatlapot akkor kapja meg a fenntartó, ha az adatlapot kitöltés után lezárja a fenntartó, majd kinyomtatja azt. A kinyomtatott adatlapot, valamennyi melléklettel együtt 2009. szeptember 4-ig kell postára adni. Az OKMT honlapja: www.okmt.hu. Az elektronikus igénylés http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles című honlapon történik. Azok a fenntartók, akik nem rendelkeznek még felhasználói névvel és jelszóval, az elektronikus_igenyles@okmt.hu e-mailcímen igényelhetik. A kitöltéssel, rendszerrel kapcsolatos kérdéseket az OKMT munkatársai fogadják.
 
4. kérdés: Az ÚMFT keretében nyújtottunk be pályázatot, de még nincs eredmény. Akkor nyújthatok be pályázatot?
Válasz: Általánosságban nem veszíti el a pályázati lehetőségét, de olyan informatikai eszközre, taneszközre, szakmai eszközre, amelyre ÚMFT keretén belül pályázatot nyújtott be, e Rendelet szerint nem igényelhet támogatást. Amennyiben a TIOP 1.1 keretében informatikai eszközökre nyújtott be a fenntartó pályázatot, úgy pályázni lehet a Rendelet alapján szakmai és taneszközre, valamint olyan informatikai eszközre, amire nem nyújtott be az ÚMFT keretén belül pályázatot. Pl. ha interaktív táblát és számítógépet igényelt, úgy a Rendelet alapján igényelhet fénymásológépet, nyomtatot stb.
A nyilatkozat szólhat arról, hogy
  1. nem vett részt ............. nevű (OM azonosítója: ..............) intézmény,
  2. egy intézménnyel sem vettem részt az ÚMFT keretében meghirdetett pályázatok egyikén sem.
  3. Részt vettem ............. nevű (OM azonosítója: ..............) intézménnyel a Rop/TIOP stb. pályázaton a következő eszközökkel ....................... (pl. számítógép, szerver, tanári szék stb.), amelyekre nem igényeltünk a 28/2009. OKM rendelet alapján támogatást.
5. kérdés: A fenntartói és intézményvezetői nyilatkozatok elkészítéséhez hol található minta?
Válasz: A Rendelet egy nyilatkozat-formát tartalmaz. A fenntartó a többi nyilatkozatát valamennyi intézményére vonatkozóan szabadon elkészítheti és egy lapon is megteheti Az OKMT honlapján, a http://www.okmt.hu/index.php?oldal_id=215 címen, találhatnak letölthető mintákat, a használatuk azonban nem kötelező. Fontos, hogy az intézményvezető valamennyi munkajogi jogszabályban előírtakra vonatkozóan teszi meg a nyilatkozatát. Pl. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés szerint rendelkezik az intézmény a működéséhez állandó saját létszámmal, az alkalmazottakra vonatkozó egyéb pl. foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokat is betartva működik. Az alkalmazott rendelkezik a tizenegyjegyű azonosító számmal.
 
6. kérdés: A Rendelet mellékletében szereplő eszköz megnevezésén mit kell érteni?
Válasz: A megvásárolni kívánt eszköz például tanári asztal, tanuló pad/szék, játéktároló-polc, laptop, interaktív tábla, beszélő szoftver. Az egyes eszközre vonatkozó márkanevet nem kell megadni. A gyűjtőmegnevezések helyett a konkrét megnevezést kell megadni, pl. nem elegendő a fejlesztő eszköz kifejezés, hanem a konkrét típus kell.
 
7. kérdés: A Rendelet mellékletében található eszköz-típushoz mit kell írni?
Válasz: A megtalálható a http://www.okmt.hu/index.php?oldal_id=215 linkre (segédtábla eszközök típusához) kattintva a következő típusok szerepelnek:
 
Hardver - számítógép-szerver
Hardver - számítógép-munkaállomás és tartozékai, alkatrészei
Hardver - egyéb_berendezés és tartozékai, alkatrészei
Hardver - egyéb
Szoftver - rendszerszoftver - operációs rendszer
Szoftver - rendszerszoftver - szerverprogram(ok)
Szoftver - felhasználói_szoftver - oktatóprogram
Szoftver - felhasználói_szoftver - iskolaadminisztráció (ügyvitel)
Szoftver - felhasználói_szoftver - könyvtáradminisztráció
Szoftver - felhasználói_szoftver - egyéb
Tanulói eszközök - tanuló által használható berendezés
Tanulói eszközök - tanuló által használható szakmai eszköz
Tanulói eszközök - tanuló által használható taneszköz
Gyermek eszközök - gyermek által használható berendezés
Gyermek eszközök - gyermek által használható szakmai eszköz
Pedagógus eszközök - pedagógus által használható berendezés
Pedagógus eszközök - pedagógus által használható szakmai eszköz
 
Az elektronikus igénylő rendszer is tartalmazza a fenti típusokat. Ennek a szerepe, hogy a bíráló bizottság a szempontokat könnyebben összeállítsa, illetve a szakmai beszámoló értékelését is segíti. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a különféle rövidítések, MOZAIK kifejezések nehezítették a bíráló bizottság munkáját, egyes esetekben nehezen volt eldönthető, hogy az eszköz mire alkalmas.
 
8. kérdés: 2006-ban hároméves bérleti szerződést kötöttünk. Lehet tovább bérelni? Ha nem, akkor a megvásárlásukra igényelhető támogatás?
Válasz: Nem, nem lehet tovább bérelni az eszközöket. Igen, a Rendelet 5. §-a alapján lehet támogatási igényt benyújtani, javasolt a "felhasználás típusa" mezőbe utalni arra, hogy 2006-ban kötött hároméves bérleti szerződés megszűnéséhez, tulajdonjog megszerzése céljából igénylik a támogatást.
 
9. kérdés: Mi lehet szakmai eszköz?
Válasz: A Rendelet 2. §-a tartalmaz értelmező rendelkezést. A 2. § 6. pontja szerint szakmai eszköz:
  1. "a nevelési, pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében,
  2. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében,
  3. a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: 14/1994. MKM rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott, leltárba vehető eszközök,
Nem tekintjük szakmai eszköznek a taneszközöket, a fejlesztő- és az informatikai eszközöket, sem a tankönyveket.
 
10. kérdés: Mit kell taneszköz alatt érteni?
Válasz: Taneszköz értelmezés található a Rendelet 2. §-ának 8. pontjában:
a) "minden olyan tárgy, amelyet a szakmai munkaközösség elfogadott, a nevelőtestület jóváhagyott és a közoktatásban ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez, személyiségfejlesztéshez alkalmazható; funkcióját tekintve a tanulói és tanári tevékenység elvégzéséhez használható, ide nem értve a tankönyvet, a tanulás, a képességfejlesztés, a személyiségfejlesztés biztonsága, komfortja, higiénéje feltételeként felfogható tárgyakat, a közoktatási intézmény működéséhez szükséges berendezéseket".
Azaz taneszköz az lehet, amelyet a tanórán, foglakozásokon használnak és az adott eszközt a szakmai munkaközösség elfogadta, a nevelőtestület pedig jóváhagyta.
 
11. kérdés: Taneszközt nem szakrendszerű oktatáshoz lehet igényelni? Leltárba vehető eszköznek kell lennie?
Válasz: Igen, nem szakrendszerű oktatás keretében használható eszközökre is lehet támogatást igényelni. Javasolt a "Felhasználás típusa" mezőbe erre utalni. A nem szakrendszerű oktatás érdekében, a kooperatív pedagógiai módszerek és a projektmódszer tanórai megvalósításához és a pedagógiai munkát támogató portfóliók elkészítéséhez szükséges szemléltető-eszközök lehetnek kisértékű eszközök, a számvitelről szóló törvény alapján kell eljárni és elegendő nyilvántartásba venni, számlával feltétlenül tudni kell igazolni.
 
12. kérdés: A közoktatási intézményből 2008 decemberében kiszervezték a szakértői bizottságot és januártól önálló intézmény lett. A jogelőd vagy a jogutód intézmény OM számán kell igényelni a támogatást? Milyen létszámmal? Ha jogelődén kell, akkor nem lesz gond a felhasználással?
Válasz: A jogutód intézmény OM számán kell igényelni a támogatást és a pedagógus létszámot a jogelőd intézmény által közölt 2008. október 1-jei létszámmal kell igényelni. A támogatást arra az intézményre kell fordítani, amelyre a támogatást igényelik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132. §-ának (9) bekezdése kimondta, hogy a 2008. évi XXXI. törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (15) bekezdése szerint 2009. január 1-jéig kell átszervezni a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságokat. Legkésőbb 2009. január 9-ig meg kellett igényelni az új OM azonosítót, vagy jelenteni kellett a közoktatás információs rendszerben a változást, ugyanis előfordulhat olyan eset is, hogy egy meglévő olyan közoktatási intézménybe épült bele a kiszervezett feladat, hogy nem volt szükség új OM azonosító kiadására.
A Rendelet 2. számú melléklet szerint meg kell adni a jogelőd OM azonosítót is. E pont alatt kell majd annak az intézménynek az OM számát megadni, amely jelentette a pedagógus létszámot.
 
13. kérdés: Kizárólag alapfokú művészetoktatási feladatot lát el az intézmény. Milyen összegre nyújthat be pályázatot?
Válasz: A Rendelet alapján nem nyújthat be pályázatot olyan közoktatási intézmény amely kizárólag alapfokú művészetoktatási feladatot lát el. Elsősorban a többcélú intézmények, a fejlesztő iskolák, az óvodák a támogatás célcsoportjai. Az alapfokú művészetoktatási intézmények támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 16/2009. (IV. 2.) OKM rendelet alapján benyújtott pályázatok alapján volt lehetőség fejlesztéshez támogatást igényelni.
 
14. kérdés: Általános iskola 123 fővel működik. Ellátunk sajátos nevelési igényű tanulókat. Az SNI tanulókat duplán számítják? Ha igen, akkor nyújthatunk be pályázatot?
Válasz: Nem, nem tudnak pályázatot benyújtani, ugyanis a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót is egy főként kell az októberi statisztikában figyelembe venni. A Rendelet 5. §-ának (1) bekezdés dc) pontja szerint, ha a tanulólétszám 160-499 fő és kizárólag általános iskolai vagy általános iskolai és alapfokú művészetoktatási feladatot lát el, akkor nyújthat csak be pályázatot.
 
15. kérdés: A pályázat benyújtásához kell önrész?
Válasz: Nem. Az elszámoláshoz azonban előfordulhat, hogy a teljesítéshez szükség lehet a saját forrásra. A mellékletek szerint is az igényelhető támogatási összeget bruttó összegként és önrész nélkül kell megadni. Az igényelhető támogatás összege lehet: 4, 3, 2, 1 millió és 500 000 Ft.
 
16. kérdés: Ha néhány forinttal túllépem a támogatási keretet érvényes a pályázat? Árlistát hol lehet találni?
Válasz: Az igényelhető támogatási összeg nem léphető túl, meg kell tartani a Rendeletben meghatározott maximum összeget. A támogatási összeget nem javasolt túllépni, mert a pályázat érvénytelen lesz, nem kerül elbírálásra. A bíráló bizottság munkáját segíthetik azzal, ha az egyes eszközök esetében 1000 Ft-ra kerekítenek, pl. 1 tanulói asztal 18750 Ft, akkor az kerekítve 19000 Ft. Egyéni érdeklődés útján, pl. igénybe vehető az internet, a katalógusok, kereskedők.
 
17. kérdés: Milyen szempontok alapján kell az eszközlistát összeállítani? Feladatellátási helyenként? Ha többcélú akkor feladatonként meg kell bontani?
Válasz: Az eszközlistát a közoktatási intézmény és a fenntartó a saját igényeik alapján - a Rendeletben meghatározottakra figyelemmel - együttesen állítja össze. A pályázati adatlapot intézményenként kell a fenntartónak összeállítani. A Rendelet 12. §-ának (4) bekezdése szerint arra a közoktatási intézményre köteles fordítani, amelyre a támogatást elnyerte. Egyéb, a felhasználásra vonatkozó rendelkezés, hogy tagintézményenként, ellátott feladatonként kell az elnyert támogatást felhasználni, NINCS. Az igénylés összeállításával kapcsolatban csak a forma került meghatározásra, az összeállítási szempont nem. Az eszközlista összeállításakor irányadó lehet a Rendelet 9. § (4) bekezdésben felsorolt szempontsor. Pl. a közoktatási intézmény 8 feladatellátási helyen lát el óvodai, általános iskolai és gimnáziumi feladatot, de az eszközlistában csak óvodai kültéri játékok szerepelnek. A pályázat érvényességét ez nem befolyásolja.
 
18. kérdés: Van arra lehetőség, hogy az elektronikusan rögzített adatokat feltöltsük az elektronikus igénylő rendszerbe?
Válasz: Igen, abban az esetben, ha az OKMT honlapján található "CSV" formátumot töltik ki. Elérhetőség a "CSV" formátumú adatlaphoz: http://www.okmt.hu/index.php?oldal_id=215. A program biztosítja a feltöltés mellett az összegek összeadását, továbbá azok számára, akik már pályáztak az egyszerűbb kitöltési módot azzal, hogy az adataikat tárolja az elektronikus igénylő rendszer és csak a változásokat kell átvezetni. A kitöltését továbbá Útmutató segíti.
 
19. kérdés: Az iskolai adminisztrációs szoftverre vonatkozó összeget jelezni kell az eszközlistában?
Válasz: Igen. A 30% az beletartozik a támogatásként igényelhető összegbe. Az igénylőlapon elegendő megadni a következőt: "akkreditált adminisztrációs szoftver". A szakmai beszámolónál kell csak azt megadni, hogy melyik típusát alkalmazzák. Nem javasolt az igényléskor megadni a konkrét típust, mert korlátozná a váltási lehetőséget. A felhasználáshoz szükséges, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján rendelkezni kell szerződéssel is. A szerződés háromoldalú, amely az iskola, a fenntartó és szoftvert kínáló cég között jön létre.
 
20. kérdés: Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermeket hova kell besorolni?
Válasz: A sajátos nevelési igényű gyermeket és tanulót a többi társával együtt egy főként kell figyelembe az októberi statisztikában. Tekintettel arra, hogy az igénylési létszámot a 2008. október 1-jei adatok alapján kell meghatározni, így ha van 5 SNI-s és 10 általános feltételek szerint nevelt gyermekük, úgy összesen 15 gyermeke van az óvodának. Ha egycsoportos óvoda, akkor nem tud benyújtani pályázatot, mert a minimum létszám 20 fő. Az igénylőlapon szereplő SNI óvodás és iskolás száma rovatban azoknak a gyermeknek és tanulóknak a számát kell megadni, aki testi, érzékszervi, halmozottan vagy súlyosan, halmozottan fogyatékos, vagy autista. Ez utóbbi nem igénylést megalapozó adat, hanem az értékelésnél előnyt jelentő információ.
 
21. kérdés: Az általános iskola 90 fővel működik és így nem tud pályázatot benyújtani rá a fenntartó. Van érvényes szerződése iskolai adminisztrációs szoftver használatára. Rá vonatkozóan is érvényes, hogy működtetnie kell?
Válasz: Nem, mivel nem éri el a szükséges létszámot, így az iskola nem tartozik a Rendelet hatálya alá, így az abban foglaltakat nem kell alkalmazni az iskolára. Figyelmébe ajánlom a 19. kérdésre adott válaszunkat, ugyanis a fenntartási kötelezettséget ebben az esetben a fenntartó és az iskola által aláírt szerződében leírtak az irányadóak. Amennyiben továbbra is használni kívánják a szoftvert, úgy a használat feltételeit szerződésben kell rögzíteniük.
 
22. kérdés: Dobozos szoftverre lehet támogatást benyújtani?
Válasz: Az attól függ, hogy mire használható a szoftver. A Rendelet 2. §-ának 7. pontja szerint a szoftver: "azon - a számítógépi programalkotást, a hozzá tartozó dokumentációt és a használatához nyújtható támogatást egyaránt magában foglaló - informatikai eszköz, amely
  1. kereskedelmi forgalomban kapható és a közoktatási intézmény - a nevelési, pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai céloknak megfelelően - a gyermek, a tanuló fejlesztéséhez használja,
  2. vagy amelyet az oktatási és kulturális miniszter akkreditált,
  3. vagy amely a számítógép alapműködéséhez szükséges.
Az a) pont határozza meg, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek közül melyekre lehet támogatási igényt szerezni. A jogosultságnak feltétele, hogy a gyermek és tanuló fejlesztéséhez használják és a fejlesztés a nevelési- és pedagógiai programban meghatározott céloknak megfelelően történjen.
 
23. kérdés: Felnőttoktatásban tanuló 16 éveseket lehet számolni az igénylést meghatározó létszámba?
Válasz: Nem. Kizárólag a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma határozza meg az igénylési létszámot.
 
24. kérdés: Márciusban megszűntették az óvodát, tagóvodája lett az általános iskolának. Milyen létszámmal lehet pályázni? Két intézményre nyújthatunk be pályázatot? Kétszer 1 millió összegben?
Válasz: Közoktatási intézményenként kell az igénylést a fenntartónak összeállítania. Az igényléskor hatályos állapot és a Rendelet 2. §-ának 3. pontja alapján kell megállapítani azt, hogy mi az intézmény. A közoktatási intézmény olyan jogi személy, amely egy OM azonosítóval és egy alapító okirattal rendelkezik, a típusa szerint közoktatási intézmény, továbbá ellátja a Rendeletben meghatározott közoktatási feladatok közül legalább egyet. A fenntartói döntés alapján a két intézmény októberi létszámát össze kell adni és az iskola OM számával kell az igénylőlapot elkészíteni. Az intézmény így 1 millió Ft összegben állíthatja össze az eszközlistát.
 
25. kérdés: Három intézményt megszüntette augusztus 31-ével a fenntartó és az új intézmény szeptember 1-jével jön létre. Az OM azonosító megkérése folyamatban van. Pályázhatunk?
Válasz: Igen. A Rendelet 7. §-ának (3) bekezdése szerint pályázatot lehet: "Ha a fenntartó 2009. március utolsó munkanapjáig a közoktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést hozott, akkor az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni. A közoktatási intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetében a fenntartó az érintett közoktatási intézmény vonatkozásában nem nyújthat be támogatási igényt. A közoktatási intézmény jogutóddal történő megszűnése, illetve átszervezése, fenntartói jogának átadása esetében a támogatási igényt a jogutód közoktatási intézmény fenntartója a jogelőd közoktatási intézmény fenntartójának egyetértésével nyújthatja be, az elnyert támogatást a jogutód közoktatási intézmény fenntartója, illetve a támogatott közoktatási intézmény használhatja fel az e rendeletben meghatározott támogatási célra, ebben az esetben a támogatással a jogutód közoktatási intézmény fenntartójának kell elszámolnia. Ha az igénylés időpontjáig az új OM azonosító nem kerül kiadásra, a székhelyintézmény OM azonosítója alapján nyújtható be támogatási igény. E bekezdés szerinti változás esetén a fenntartónak csatolnia kell a fenntartói döntésről szóló határozatot, a közoktatási intézmény hatályos és egységes szerkezetű alapító okiratát, valamint a megszüntető okiratát." Az adatlapon van arra mód, hogy a jogelőd OM azonosítókat megadják. A jogelőd intézmények 2009. október 1-jei adatai - figyelemmel a Rendeletben leírtakra - együttesen határozzák meg az igénylési létszámot.
 
26. kérdés: Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés és fejlesztő iskolai feladat ellátására is lehet igényelni támogatást?
Válasz: Abban az esetben, ha minimum 20 fővel rendelkezik az intézmény. Fontos az is, hogy közoktatási intézményről legyen szó. Ez azt jelenti, hogy az alapító okiratban a típusa szerint közoktatási intézmény. Ha többcélú közoktatási intézményről van szó, úgy a típusnak meg kell felelnie a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. §-ának (1) bekezdésben meghatározott típusok egyikének.
 
27. kérdés: Mit kell az alapító okirat kelte alatt érteni? Az első vagy a hatályos alapító okirat kiadásának idejét?
Válasz: A hatályos alapító okirat keltét kell megadni az igénylőlapon. Költségvetési szerv esetében biztos, hogy 2009-es keltezésű lesz, a nem állami fenntartó esetében meg nem lehet 2004-nél régebbi.
 
28. kérdés: Az intézményünk óvoda és bölcsődei feladatot lát el, mint többcélú intézmény. A pályázatot a Rendelet 5. §-ának (1) bekezdés da) pontja vagy db) pontja szerint kell benyújtanunk?
Válasz: A bölcsőde nem közoktatási feladat, így az igénylés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az igénylés szempontjából a db) pont szerint kell eljárniuk, azaz mint óvodai feladatot ellátó intézmény pályázhatnak.
 
29. kérdés: Az adattáblában minden sornál meg kell adni az intézményi adatokat és a létszámot?
Válasz: Nem. Intézményenként csak egyszer kell rögzíteni az intézményi adatokat.
 
30. kérdés: Egy négy éves sajátos nevelési igényű gyermek duplán számít az igénylési létszámban, ha a fejlesztést is nyújtanak a számára? Korai fejlesztés címén kérhet támogatást az óvoda, ha 19 fő óvodás és ebből egy sajátos nevelési igényű gyermeke van?
Válasz: Nem, a négy éves sajátos nevelési igényű gyermeket is egy főként kell számolni. Az igénylési létszámba történő beszámításkor egy gyermek csak egy főként vehető figyelembe! A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. §-a alapján - a pedagógiai szakszolgáltatás egyik formája, amelynek feladata a sajátos nevelési igény (korábbi megnevezéssel: fogyatékosság) megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlesztése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor részesülhet korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem vesz részt óvodai nevelésben. Így egy 4 éves sajátos nevelési igényű gyermek vagy óvodában van, vagy gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásban vesz részt. A feladat ellátására több formában - otthoni ellátás, bölcsődei gondozás gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ, stb. - kerülhet sor. A feladat ellátását a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szabályozza.
 
31. kérdés: Fejlesztő felkészítésnek vagy fejlesztő iskolai oktatásnak tekinthető-e a tanulási nehézséggel küzdő sajátos nevelési igényű általános iskolába járó tanuló fejlesztése? Ugyanis az általános iskolánk 112 fővel rendelkezik, enélkül nem tudnánk pályázni.
Válasz: A tanuló, a tanulási nehézséggel küzdő sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztése és a fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás fogalmak nem szinoním fogalmak. A fejlesztő felkészítés - öt éves kortól kezdődően - a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek részére - egyéni foglalkozás esetén legalább heti három, csoportos foglalkoztatás esetén legalább heti öt órában - biztosított ellátás. A fejlesztő iskolai oktatás a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek számára - hat éves kortól legfeljebb huszonhárom éves korig - biztosított oktatási forma. A fejlesztő iskolai oktatás 2006. szeptember 1-jétől szervezhető meg, megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező. A fejlesztő iskolai nevelés és oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat, mely a rehabilitációs pedagógiai program, és a nevelés, oktatás személyre szabott fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A feladat ellátását a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szabályozza.
Az igénylési létszámba történő beszámításkor - a fenti ellátások mindegyikénél - egy tanuló, vagy a fejlesztő felkészítésben részt vevő csak egy főként vehető figyelembe!
 
32. kérdés: Hogyan kell az igényléshez a létszámot megállapítani, ha ellát korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést? És ha még óvodás és általános iskolás is van az intézményben?
Válasz: Az igénylési létszám első része az óvodai és az általános iskolai feladatok esetében az október 1-jei statisztikai adatok (OSAP), amelyeket össze kell adni a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás feladatainak ellátása esetében az értékelő lapok alapján összesített és a 2007/2008. tanév végén a szakértői és rehabilitációs bizottságnak megküldött összesített létszámmal. Fontos, hogy a tanulók esetében csak a nappali rendszerű oktatásban részt vevők vehetők figyelembe!
 
33. kérdés: Nem állami fenntartású nemzetiségi általános iskola és kollégium vagyunk. A 2008. 10. 01-jei létszámunk az általános iskolában 129 fő/ 8 osztályban/, és 35 fő /2 csoport / kollégiumban. A kollégisták közül 13 fő nem saját általános iskolánkban, hanem más intézményben tanul. 22 fő kollégista saját tanulónk /átfedés 22 fő/. Jogosultak vagyunk-e a pályázat benyújtására.
Válasz: Az igénylési létszám két részből tevődik össze: a nemzetiségi oktatásban részesülő tanulókból - akiket tanulóként egy-egy főként kell figyelembe venni - és kollégiumi ellátásban részesülőkből. Van 129 tanuló és 35 kollégista, az összesen 164 fő, így a többcélú intézmények után igényelhető 1 millió Ft értékben pályázhatnak eszközökre.
 
34. kérdés: Ha nem terveztünk2009/2010-es tanévre, nevelési évre eszközfejlesztést, attól még pályázhatunk?
Válasz: Igen. E kérdéskör abban a táblázatban szerepel, amely a bíráló bizottság számára fog valamilyen információval szolgálni. Nem kötelező önrész a pályázat benyújtásához.
 
35. kérdés: Ha az intézmény az általános iskolai feladat mellett logopédiai, alapfokú művészetoktatási feladatot is ellát, akkor mint többcélú intézmény pályázik? Az általános iskolások száma: 399 fő.
Válasz: Nem, mint általános iskolai feladatot ellátó intézmény 1 millió Ft értékben nyújthat be eszközpályázatot, a többi ellátott feladat a pályázat szempontjából nem vehető figyelembe.
 
36. kérdés: Az intézményünk gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatokat lát el (speciális szakiskola, speciális általános iskola és óvoda). Csak enyhe értelmi fogyatékos gyermekeink és tanulóink vannak. Összesen 168 fő. Pályázhatunk? Ugyanis a Rendelet 2. §-a szerint SNI definícióban nem szerepel.
Válasz: Igen, a Rendelet 5. § (1) bekezdés da) pontja alapján 1 millió Ft értékű eszközökre nyújthatnak be pályázatot. Egy gyermek vagy egy tanuló, függetlenül attól, hogy sajátos nevelési igényű (a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (1) bekezdés 29. pontja alapján bármelyik lehet!), beilleszkedési nehézséggel küzd, vagy hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy általános feltételek szerint oktatják, az igénylési létszámban egy főként kell figyelembe venni őket. A Rendeletben kiemelt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nem az igénylési létszám szempontjából kellenek, hanem bírálati szempontként került az adatlapba. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszám sem növeli meg az igénylési létszámot.
 
37. kérdés: Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat oktatunk általános iskolában. Összesen 120 tanulónk van. A Rendelet 5. §-ának (1) bekezdés eb) pontja alapján nyújthatunk be pályázatot?
Válasz: Nem. A tanulók száma 120, az általános iskola esetében a minimum létszám 160 fő, függetlenül attól, hogy az intézmény gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény vagy sem. Az október 1-jei statisztikai létszámban minden egyes tanulót egy főként kell jelenteni.
 
38. kérdés: Kollégiumi és nevelési tanácsadás feladatait látja el az intézményünk, mind két pályázatra nyújthat be a fenntartó támogatási igényt? 115 fő kollégistánk van.
Válasz: Igen, mind a Rendelet 5. §-ának (1) bekezdés df) pontja alapján, mind a 6. § alapján nyújthat be a fenntartó pályázatot.
 
39. kérdés: Az 1. sz. mellékletben az "igényelt támogatás" ponthoz bruttó vagy nettó összeget kell írni?
Válasz: Az igényelt támogatás lehet: 4, 3, 2, 1 millió vagy 500 000 Ft. Ez az összeg a rendeletben szabályozott fix összeg. Amit a miniszteri döntést követően elnyer a fenntartó, az vagy egyezik az igényelt támogatással, vagy annál kevesebb. A felhasználással kapcsolatban a Rendelet 12. §-ának (4) bekezdése a következőt mondja: "a beszerzési mennyiség, illetve a támogatott eszközök száma változtatható azzal, hogy a miniszteri döntésben nem szereplő eszközökre nem lehet a támogatást fordítani". Az eszköz árát az igényléskor az ÁFÁ-val együtt javasolt megadni. Saját forrás az igényléshez nem kötelező. A felhasználáshoz felhasználhat saját forrás is, de ez kötelező. A vásárolt árakat ÁFA értékkel együtt vásárolják meg.
 
40. kérdés: Hogyan kell regisztrálni az igénylési rendszerben? Programmal, kitöltéssel kapcsolatos kérdésekben kik segítenek?
Válasz: Az elektronikus igénylés http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles című honlapon történik. Azok a fenntartók, akik nem rendelkeznek még felhasználói névvel és jelszóval, azok az elektronikus igénylési rendszerben regisztrálhatnak (a regisztráció után rögtön be lehet lépni a rendszerbe). Azon fenntartó, aki a regisztrált felhasználónevét és jelszavát nem tudja, az elektronikus_igenyles@okmt.hu e-mailcímen a fenntartó nevének és adószámának megadásával kérhetik. A kitöltéssel kapcsolatos kérdéseket az OKMT munkatársai fogadják, az elektronikus igénylési rendszerrel kapcsolatos segítséget az elektronikus_igenyles@okmt.hu címen kérhetnek.
 
41. kérdés: 2009. szeptember 1-től van egységes óvoda-bölcsődénk. Összesen 20 fő. Pályázhatunk?
Válasz: Nem, mert nincs októberi létszámuk, ugyanis ilyen feladatra intézményt csak e tanévtől lehetett először indítani. Ha a jogelőd intézményben 20 vagy annál több gyermek volt 2008. október 1-jén, akkor igen, de csak az óvodai feladatra vonatkozóan.
 
42. kérdés: A "CSV" formátumot kötelező használni?
Válasz: Nem, csak segédanyagként készült. Az intézmények által elektronikusan átadott adatokat a fenntartónak nem kell egyesével rögzítenie, e formátum lehetővé teszi az elektronikus igénylési rendszerbe történő feltöltést.
 
43. kérdés: A logopédiai feladatot önálló intézményben látjuk el. Pályázhatunk?
Válasz: Nem. A következő szakszolgálati feladatok egyikét el kell látniuk, hogy érvényes legyen a pályázatuk:
  1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,
  2. fejlesztő felkészítés,
  3. nevelési tanácsadás
  4. szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok.
Az a)-b) pont esetében további feltétel, hogy legalább 20 fővel rendelkezzenek.
 
44. kérdés: Szakképző évfolyamra járó tanulók beszámíthatók az igénylési létszámba?
Válasz: Nem. A Rendelet 2. § 9. pontja szerint tanuló: az, aki az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően, iskolatípustól függően a tizedik, a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végéig - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését is szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nappali rendszerű nevelésben-oktatásban, valamint fejlesztői iskolai oktatásban vesz részt, vagy a 2007/2008. tanév végén a szakértői és rehabilitációs bizottságnak megküldött értékelő lapok alapján fejlesztő felkészítésben résztvevőként szerepel.
 
45. kérdés: A Rendelet 7.§ (2) bekezdése szerint a fenntartónak nyilatkozni kell arról, hogy ÚMFT keretében nem nyújtott be pályázatot az igényelt eszközökre. Ezzel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak lennének: [1] Ha a fenntartó benyújtott ilyen pályázatot, de még nincs eredmény, lehet-e pályázni az ott igényelt eszközökre? [2] Amennyiben a fenntartó pályázott az UMFT keretében intézményei részére bizonyos informatikai eszközökre, most nyújthat-e be pályázatot ugyanazon eszközökre más intézménye részére? Pl.: Fenntartó pályázott UMFT keretében digitális táblára középiskola részére. Most igényelhet-e digitális táblát az általa fenntartott általános iskola részére? [3] Önálló intézményként működő zeneiskolára lehet-e pályázatot benyújtani?
Válasz: [1] Nem lehet olyan eszközre támogatási igényt benyújtani, amelyre ÚMFT keretében pályáztak, még akkor sem, ha még nincs eredményhirdetés. [2] A digitális táblát nem kérhet a középiskolának, de az általános iskolának kérhet. [3] Nem.
 
46. kérdés: Nyomtatóba festékpatront (fekete, színes) igényelhetünk?
Válasz: Amennyiben a számvitelről szóló törvény alapján nyilvántartásba lehet venni és a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges taneszközök elkészítéséhez van rá szükség.
 
47. kérdés: Közhasznú társaság mint fenntartó benyújthat támogatást?
Válasz: Nem, mert a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. §-a szerint
"(1) 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható.
(2) A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
(3) A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza (Ctv. 84. §).
(5) Ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon - a (6) bekezdésben és a 366-367. §-ban foglalt kivétellel - 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni."
2009. július 1-jétől már nem működhetnek a közoktatási intézmények közhasznú társaság fenntartásában.
 
48. kérdés: "A" intézményből kiszervezték az általános iskolai tagintézményt és az egy másik (B") intézmény tagintézménye lett. "A" vagy "B" vagy mind a két intézmény igénylési létszámában szerepel, szerepelhet a "kiszervezett" tagintézménybe járó gyermekek létszáma?
Válasz: Az intézményi átszervezés miatt "A" intézménynek az igénylési létszáma a "kiszervezett tagintézménybe járó tanulók" létszámával kevesebb, míg "B" intézmény igénylési létszáma: a "saját" októberi 1-jei statisztikai létszáma + a "kiszervezett tagintézmény" októberi 1-jei statisztikai létszáma".
 
49. kérdés: Időarányosan pályázhat olyan fenntartó, amelynek intézménye 2009. szeptember 1-jén kezdi meg a működését és teljesen új intézmény?
Válasz: Nem, mert nincs jogelőd intézménye.
 
50. kérdés: Helyi önkormányzati iskolából nem állami intézményfenntartó iskolába kerültek tanulók. A helyi önkormányzat jogutóddal megszüntette az iskolát, a jogutód intézmény egy társulás lett, de számos szülő hozzánk íratta be a gyermekét. Gyerekarányosan megnövelhetjük a létszámunkat?
Válasz: Nem. A jogutód intézménynek az igénylési létszáma növekedik a megszűnt iskola teljes létszámával.
 
51. kérdés: A nyolc évfolyamos gimnázium tanulóját a középiskolai vagy az általános iskolai létszámnál kell meghatározni?
Válasz: A Középiskolai létszámnál. Ha kizárólag gimnáziumi feladatot lát el az iskola, függetlenül attól, hogy hány évfolyammal működik (5 évfolyamos, 8 évfolyamos stb.) az egy feladatot ellátó intézménynek számít.
 
52. kérdés: Ha egy notebookra pályáztunk az ÚMFT keretén belül, akkor kérhetünk még laptopot, ha más a felhasználás?
Válasz: Nem. A notebook és laptop funkcióját tekintve azonos. A felhasználás típusa (könyvtári szobában, tanórán, nevelőszobában stb.) nem változtatja meg azt a rendelkezést, hogy intézményi szinten tilos olyan eszközre támogatási igényt benyújtani, amire az ÚMFT keretén belül nyújtottak be támogatási igényt.
 
53. kérdés: Nincs eredményhirdetetés a TIOP-ban. Akkor azt figyelmen kívül lehet hagyni? Pályázhatunk az ott szereplő eszközökre?
Válasz: Nem.
 
54. kérdés: A ROP-ban szakmai eszközöket vásároltunk. Azokra is vonatkozik az igénylési tilalom?
Válasz: Igen, mivel ez is ÚMFT keretében meghirdetett pályázat.
 
55. kérdés: A HEFOP keretében nyertünk informatikai eszközöket, akkor igényelhetünk olyan eszközt, amit e pályázat keretében vásároltunk meg?
Válasz: Igen. A tiltás csak az ÚMFT keretében meghirdetett pályázatokra vonatkozik.
 
56. kérdés: 2009-es számlák, amelyek az igénylés előttiek, elfogadhatóak?
Válasz: Nem. A Rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az elnyert támogatást a miniszteri döntést követően lehet felhasználni. A miniszteri döntés napját a 9. § (5) bekezdése szerinti közzététel tartalmazza."
 
57. kérdés: Az intézményünk 5 tagintézményből és egy székhelyből áll. A székhelynek és egy tagintézménynek igényeltünk szervert és interaktív táblát az ÚMFT-s pályázaton. A többi tagintézménynek igényelhetünk szervert, projektort?
Válasz: Nem, mert intézményenként kell az igénylést meghatározni. A szervert, az interaktív táblát (és projektor, notebook) az intézmény kapta, tehát a szóban forgó intézmény számára a fenntartó a Rendelet alapján az előbbiekben felsorolt eszközökre nem igényelhet támogatást.
 
58. kérdés: ÚMFT keretén belül pályáztunk számítógépre (monitor, alapgép (konfiguráció), egyéb tartozék). Külön monitorra, konfigurációra nyújthatunk be pályázatot?
Válasz: Nem.
 
59. kérdés: Meg kell adni az igényléskor az alapító okirat keltét. A testületi döntés március, az alapító okirat kiadása május, hatályba lépés szeptember. Jól gondolom, hogy az alapító okirat keltének a májusi dátumot kell megadni? Amikor kérdezik a telephely számát, akkor csak azt kell megadni, ahol közoktatási feladat van? A székhely számát nem kell megadni?
Válasz: Igen, az alapító okirat kelte ebben az esetben májusi időpontot jelent. A székhely és a telephely közösen együtt feladatellátási hely. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1) bekezdés 44. pontja szerint a telephely: "az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely." A Rendelet a telephelyek számát kérdezi. Az alapító okiratban felsorolt valamennyi telephelynek az együttes számát kell megadni. A székhely címét kérdezzük, annak száma nem kell.
 
60. kérdés: Rendelet melléklete alapján elegendő az igénylőlapot elkészíteni és azt papíron megküldeni?
Válasz: Nem. A Rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján kötelező az igénylőlapot az OKMT honlapján található rendszer segítségével előállítani. A beadási határidő a postára adás dátuma, ami 2009. szeptember 4-e.
 
61. kérdés: Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulónk is van. Az igénylésbe nem számítanak. Összesen 60 tanuló hátrányos helyzetű, 20 ebből halmozottan hátrányos is. Milyen megosztásban kell a két adatot megadni?
Válasz: A 2008. október 1-jei statisztikai létszám alapján, azaz 60 fő hátrányos helyzetű, ebből 20 halmozottan hátrányos. Ha óvodás korú gyermeke is lenne az intézménynek, akkor a hátrányos helyzetű gyermekek létszámát a hátrányos helyzetű tanulók létszámához kell hozzáadni, és a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek létszámát a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámához.
 
62. kérdés: A szakképző évfolyamra járó tanulók létszámát figyelembe vehetem az igénylési létszámánál? A kollégiumi létszám meghatározásánál?
Válasz: A tanulók létszámánál a szakképző évfolyamra járó tanulókat nem lehet figyelembe venni. A kollégiumi tagsági jogviszonyban állók közül azokat a tanulókat lehet figyelembe venni az igényléskor, akiknek van óvodai jogviszonya vagy nappali rendszerű tanulói jogviszonya. A kollégiumi létszámban figyelembe vettek így egy többcélú intézmény esetén kétszer szerepelnek az igénylési létszámban.
 
63. kérdés: Nemzetiségi általános iskola vagyunk. Az igénylési létszám nem éri el a 160 főt. Pályázhatunk?
Válasz: Nem.
 
64. kérdés: Érvényes a pályázatunk, ha nem igénylünk iskolai akkreditációs szoftvert?
Válasz: Igen. Amennyiben érvényes szerződése van (háromoldalú vagy kétszer kétoldalú) a szerződésben meghatározott költségeket saját forrásból is rendezheti.
 
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok