2024. április 19.
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
c) Zárt és nyílt adatszótárban több adat szerepel, mint a KIR-STAT-os kategóriákban (pl. gyógypedagógiai jelleg, vezetői beosztás). Hibákhoz vezethet, hiszen ezek közül választva a KIR-STAT számára láthatatlan adatokat viszünk fel.
Lásd az a)-b) pontra adott válaszokat.
b) Nyitott adatszótárban nem szerepel minden KIR-STAT-hoz szükséges adat (pl. évfolyam, étkezési kedvezmény, csoport, tanítás nyelve). Ez látszólagosan nem jelent problémát, hiszen a nyitott attól nyitott, hogy oda az intézmény szabadon felvehessen kategóriákat. Ezt azonban nem célszerű megengedni, mert ekkor nem tudjuk a KIR-STAT lekérdezéseket lefuttatni.
Az adminisztrációs rendszerrel kapcsolatos egyik, de nem kizárólagos elvárás a KIR-SAT felé történő adatszolgáltatás. A KIR többi alrendszeréhez is tudni kell kapcsolódni, illetve egyéb pl. szülői tájékoztatásra is képesnek kell lennie a rendszernek.
Egyes nyitott és zárt adatszótári adat, valamint a KIR-STAT adatok között nem teljes a megfeleltetés: a) Zárt adatszótárban nem szerepel minden KIR-STAT-hoz szükséges adat (pl. végzettségek).
A pályázó szoftverfejlesztővel szembeni elvárás az, hogy gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie az adminisztrációs rendszerek bevezetése, üzemeltetése terén. [Lásd: Pályázati felhívás 9.1. pont szerinti alkalmassági követelmények közül az 5. oldal, 6. bekezdésében írtakat; illetve 9.2. pont második bekezdését]. Ha a gyakorlati tapasztalat megkívánja, a “Zárt” adatszótár nyitottá tehető. Azzal a kikötéssel, hogy a követelményként kiírt kifejezések nem módosíthatóak, illetve a bírálat során meg kell indokolni a bővítést.
Az alapfokú művészetoktatási feladatokat ellátó intézmények minimum jellemzői miért adatszótár?
A kulcsfogalmakat adtuk meg, a jogszabály a "Megjegyzés" részben szerepelt. A jogszabály-részletek között kifejtve megtalálható a jogszabály ide vonatkozó részei.
Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó részeknél fő cél:
az intézmény alapító okiratában, a vonatkozó jogszabályokban, a központi programokban meghatározott, illetve az intézmény által felhasznált óraszámok vizsgálhatósága.
Az intézményben tanulók száma és a hatályos alapító okiratban engedélyezett tanulói létszám összehasonlíthatósága.
Az iskola által felhasználható és ténylegesen felhasznált óraszámok, továbbá a státusz és tanári óraszám vizsgálhatósága.
Az iskolának nyilván kell tartania azt, ha a tanuló az adott intézményben több tanszakra jár, illetve más alapfokú művészetoktatási intézményben is tanul. Ezért jó, ha a rendszer ebben támogatja.
A vezetői beosztás adatszótár utolsó 5 sora valóban vezetői beosztás? Az adatszótár típusa nyitott?
Nem vezetői beosztás, hanem egyéb kiemelt szerepkör. Igen, nyitott az adatszótár típusa.
A követelményspecifikáció 7.10.1. pontja rögzíti a Tantárgyfelosztás adatait. A kerettanterv hogyan kapcsolódik a tantárgyfelosztáshoz?
Nem kell szerepeltetni a tantárgyfelosztásnál.
A követelményspecifikáció 6.1. pontja szerint: Tanulói jogviszonyok 6.1.2 g) félévkor a felnőttoktatásban megszűnt jogviszonyok (20/1997. Korm. r. 13/A. §). Nem elegendő nyilvántartani a kilépés dátumát?
Nem. A rendszer legyen külön kezelni azokat, akiknek félévkor szűnt meg a jogviszonya.
A követelményspecifikáció 6.1.Gyermek- diákjóléti adatok 6.1.1 t) felzárkóztató oktatás (kétféle van), Mit jelent a "kétféle van" ebben az esetben?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-ának (12) bekezdésben leírtak szerint az e törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott - az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján - felzárkóztató oktatás a 2005/2006. tanévtől indítható. Addig az időpontig a kiadott kerettantervek alapján indítható felzárkóztató oktatás.
A követelményspecifikáció 5.2. pontja szerint legyen képes a szoftver kéthavi bontásban meghatározni a pedagógus tanítási időkeretét, valamint a ténylegesen megtartott órák számát, továbbá eltérés esetén legyen megállapítható, hogy milyen okok miatt nem teljesítette a megállapított tanítási időkeretet. (Mt. 151. §). Ez alatt azt értjük, hogy a megtartott, elmaradt, helyettesített órákra vonatkozó kimutatást készítsen? Mit értünk a "milyen okok miatt nem teljesítette" fogalom alatt, legyen rögzítve az elmaradt tanítási óráknál egy ok?
A www.okm.hu honlapon részletes segédanyag található. Elérési útvonal: Aktuális/Segédanyagok a pedagógusok kéthavi tanítási időkeretének megállapításához.
5.2 i) továbbképzések, illetve legyen képes továbbképzési tervet készíteni. Hogyan értelmezhető a "legyen képes továbbképzési tervet készíteni" feladat?
A nyilvántartott továbbképzési adatok alapján támogassa annak megtervezését, hogy mely pedagógusokat kell továbbképzésre küldeni, illetve ez a továbbképzések ismeretében, milyen kihatással lehet az órarendre.
5.2 Tanügy-igazgatási adatok 5.2 h) többlettanítási órák száma, Ez a fogalom azonos a túlórákkal?
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a "díj", "óradíj" kifejezéseket használja, a túlórát már nem.
5.1.3 Képzettségi adat 5.1.3 k) egyéb. Ezt az egyéb adatot hogyan kell érteni?
Például a pedagógus továbbképzés adatait, illetve egyéb tanfolyamon való részvételt igény szerint nyilván lehessen tartani.
Mi a különbség a munkaviszony és a polgári jogviszony között? (Munkaügyi adatok - foglalkoztatás módja)
A közoktatásáról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja:
"15. § (1) Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben - az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban - látható el. Pedagógus-munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.
16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
(3) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.
(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása - a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint - pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.
17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
38. § (1) A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit - az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell előirányozni.
A Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXII. törvényben leírtak szerint:
"71. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.
72. § (1) Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.
(3) A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
(4) Munkaviszonyt létesíthet - az (1) bekezdéstől eltérően - a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt.
76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
(3) A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(4) A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
(5) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg - a 76. § (7)-(8) bekezdésében foglalt rend szerint tájékoztatja.
(6) A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait."
A közoktatásról szóló törvény 15. § (1) Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Az e törvény 121. § (1) 30. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben leírtak szerint
"474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
(3)Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír."
A pályázati felhívás 73. oldal, nap típusa (tanév naptára) Nyitott. Az adatszótár szerint egy napnak több típusa is lehet? Például a tanítási nap az nem munkanap is minden esetben?
Lehet olyan munkanap, ami éppen nem tanítási nap.
A pályázati felhívás 69. oldal, év végi záradék (tanuló osztályhoz/csoporthoz tartozása) Nyitott A 11/1994. MKM rendelet értelmében a záradékok sorszámozása nem egyezik az adatszótárban leírtakkal. Egyes záradékok hiányoznak a listából. Melyik alapján készítsük?
Néhány záradék tartalmilag nehezen képzelhető el, hogy a rendszerben használná az intézmény, ezért került törlésre. Azért nyitott, mert ha mégis kellene, akkor be tudja majd írni, illetve kéri a hiányzó záradékkal történő kiegészítést.
A pályázati felhívás 49. oldal, 7.9 Tanulócsoportok és tanulók léptetése, pedagógusok tanügyi adatainak másolása. A szoftver igény szerint másolja át a pedagógusok tanügyi adatait az előző tanévből az aktuális tanévbe. Milyen adatok másolására gondolnak?
Ilyen adat például az iskolai végzettség és szakképzettség.
A pályázati felhívás 35. oldal, 4.6. Az intézménnyel kapcsolatban lévő szervezetek adatainak nyilvántartása A szoftver tegye lehetővé az intézménnyel kapcsolatban lévő szervezetek nyilvántartását. A szervezetek kiemelt fajtái: a) fenntartó, b) tankönyvkiadó, c) tagintézmény, d) külső gyakorlóhely, szakképző intézmény esetén legyen mód a tanulók külső gyakorlóhelyeinek megadására a közoktatásra vonatkozó jogszabályokban definiált jellemzők szerint, e) bentlakásos intézmény tanulójának iskolája; f) egy bentlakásos intézményben (diákotthon, kollégium) megadhatók (rögzíthetők és karbantarthatók) legyenek azok az iskolák, amelyekkel az egyes tanulók tanulói jogviszonyban állnak. g) iskola tanulójának kollégiuma; h) egy iskolában megadhatók (rögzíthetők és karbantarthatók) legyenek azok a bentlakásos intézmények, amelyekkel az egyes tanulóknak tagsági jogviszonyuk van, i) tanulót vizsgáló szakértői bizottság, j) szakértői és rehabilitációs bizottság neve, k) címe, l) szakvélemény száma, m) szakvélemény rövid tartalma. Kérem, értelmezzék ezt a felsorolást!
A 2005. évi pályázati felhívásban is szerepeltek a fentiek, kivéve a j)-m) pontokat. Ezek összefüggnek, ott van jelentősége, ahol folyik sajátos nevelési igényűek nevelése, oktatása. Ez utóbbira a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében leírtak szerint
"4. a) Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek.
d) Ha az óvoda, az iskola, illetve a kollégium sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.
e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.'
A szoftver segítheti az intézmény munkáját, ha a témában elő tud állítani pl. sablonlevelet, egy táblázatot arról, hogy kik a sajátos nevelésűek, mikor esedékes a felülvizsgálat."
Az Eszköztípus adatszótárban a személyi számítógépek korszerűségi kategóriákba vannak sorolva (PC I-IV). Az eszközökhöz ilyen jellegű tulajdonságot hozzárendelni nem feltétlenül praktikus.
Igaz, azonban ez van jelenleg a statisztikában!
A követelményspecifikációban szereplő adatszótárak mellékletben található évfolyamok listából hiányzik az E1, E2 évfolyam, amelyet a KIR-STAT kérdez. Másfelől kérdésünk, hogy mit jelent az 1/8 és 1/9 évfolyam (az 1/12, 2/13, stb. évfolyamok jelentésével tisztában vagyunk)? Kérdésünk még, hogyha van ilyen, hogy 1/8 és 1/9, akkor miért nincsenek 2/9 és 2/10 évfolyamok is?
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben leírtak szerint:
"1/A. § (5) Szakközépiskolákban és szakiskolákban az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegészítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás előfeltételeként meghatározott iskolai végzettség alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a szakképzésbe való bekapcsolódás
a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8.,
b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9.,
c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11.,
d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13."
Ha ellentmondás van a KIR-STAT és a specifikáció között, melyiket kell betartani?
A végeredményt tekintve nem lehet ellentmondás.
