2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az OKNT 2005. április-június havi üléseiről

2006. január 11.
A 2005. április 14-i ülésről
 
Napirend:
  1. Elnök- és alelnökválasztás
    Előadó: Dr. Nagy József
  2. Szakmai konferencia előkészítése a tanulói értékelésről
    Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
  3. Digitális Taneszköz Bizottság létrehozása
    Előadó az OKNT elnöke
  4. A PISA 2003 vizsgálat eredményei
    Előadó: Vári Péter
  5. Javaslat a Nemzeti Pisa Tanács létrehozására, munkájának céljára, személyi összetételére
    Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
1. Elnök - alelnökválasztás

Tekintettel arra, hogy az OKNT korábbi határozata értelmében az elnök és az alelnök mandátuma az OKNT mandátumának félidejére szólt, szükségessé vált e két tisztség betöltésére választást tartani. A választás titkos szavazással történt 20 fő részvételével. Eredmény: elnökké Loránd Ferencet választotta a Tanács 16 szavazattal, alelnökké Szenes Györgyöt 13 szavazattal.

2. Szakmai konferencia előkészítése a tanulói értékelésről

Egy, a tanulói teljesítményértékeléssel kapcsolatos konferenciabeszélgetés igényét - Magyar Bálint oktatási miniszter ez irányú kérését tolmácsolva - Sipos János helyettes államtitkár fogalmazta meg az OKNT-hez intézett levelében. A téma aktualitását az adta, hogy a közoktatási törvény 2003. évi módosítása az alsó tagozat 1-3. évfolyamán elrendelte, a magasabb évfolyamokon az iskolák döntése alapján lehetővé tette szöveges értékelés alkalmazását.
Az OKNT úgy döntött, hogy - noha a szöveges értékelés kapcsán merült fel egy szakmai konferencia igénye - a tanulói teljesítményértékelés egész pedagógiai problémakörét kívánja a tanácskozás tárgyává tenni. Egyhangú testületi döntéssel kétlépcsős menetben szavazta meg a kérdés tárgyalását. Először egy szűkebb, kb. 40-50 fős tanácskozásra kerülne sor, majd, egy későbbi időpontban, egy széleskörű, a szakmai szervezetek bevonásával tartandó konferenciára. Az OKNT vállalta részvételét mindkét tanácskozás szakmai előkészítésében.

3. Digitális Taneszköz Bizottság létrehozása

Az OKNT üdvözölte a bizottság létrehozásának szándékát, különös tekintettel arra, hogy nagy üzletről lévén szó fokozottan oda kell figyelni a speciális szakmai szempontokra. Javaslat hangzott el gyakorló tanároknak a bizottságba történi bevonására és a digitális tananyagok jóváhagyási szempontrendszerének kidolgozására.
Az OKNT egyhangú szavazással Hadházy Tibort választotta meg a bizottság elnökének, továbbá felhatalmazta az OKNT elnökét, hogy Hadházy Tíborral közösen javaslatot terjesszen be a bizottság személyi összetételére.

4. A PISA 2003 vizsgálat eredményei
 
Vári Péter előadásának bevezetőjében ismertette a PISA vizsgálat főbb jellemzőit, majd nemzetközi összehasonlító adatokat ismertetett. Különös nyomatékkal hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatok tükrében a magyar közoktatás egyike a legszelektívebb rendszereknek, továbbá arra, a tanulói teljesítményekre Magyarországon hatnak a legerősebben a szociális tényezők.
Vári Péter előadását Báthory Zoltán és Halász Gábor korreferátuma követte. Báthory Zoltán többek között a pedagógiai kultúra szerepéről szólt a szociológiai determináció ellensúlyozásában, megállapítva e téren való lemaradásunkat, Halász Gábor pedig annak szükségességét hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer képes legyen saját helyzetét reálisan értelmezni és a kívülről jövő visszacsatolásokra megfelelő stratégiákkal reagálni. A hozzászólók részben az adatok elmélyült és több szempontú tanulmányozására hívták fel a figyelmet, különösen hangsúlyozva, hogy a szociológiai jellemzők egyidejű figyelembe vétele nélkül nem reális a tanulmányi eredményességet más országokéval összehasonlítani. Éles kritikák fogalmazódtak meg a mindenkori oktatásirányítás címére a szakiskola problémájának elhanyagolásáért, a közoktatási törvényben előírt alapműveltségi vizsga mindmáig húzódó kidolgozatlanságáért, a hátrányos helyzet csökkentését célzó megoldások elmaradásáért, a tananyagok korszerűtlenségéért és érdektelenségéért.
Megfogalmazódott az igény az elhangzott előadás megjelentetésére és széles körű terjesztésére. 

5. Javaslat a Nemzeti PISA Tanács létrehozására, munkájának céljára, személyi összetételére
 
Sipos János helyettes államtitkár levélben kérte az OKNT-t, tegyen javaslatot a Nemzeti PISA Tanács munkájának céljára, személyi összetételére. Brassói Sándor főosztályvezető helyettes, a napirendi pont előterjesztője a 2006-ban esedékes újabb PISA forduló közeli határidejére tekintettel a Tanács megalakításának sürgősségére hívta fel a figyelmet.
A vitában emlékeztettek arra, hogy az OKNT már 2003-ban javasolta a nemzeti PISA-bizottság létrehozását. Most is egyetértés volt egy ilyen bizottság létrehozásában azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottságot mint nemzeti teljesítményértékelő testületet kellene életre hívni, tekintettel arra, hogy a hazai gyakorlatban a PISA-felmérés mellett többféle országos mérést-értékelést kell lebonyolítani. A hozzászólók a létrehozandó bizottságot egy széles társadalmi összefogást megtestesítő, oktatáspolitikai és társadalompolitikai döntéseket előkészítő bizottságként definiálták, amelynek létrehozása nem az OKNT, hanem az OM feladata Az OKNT erre felkért tagjai útján kész részt venni a létrehozandó nemzeti teljesítményértékelő tanács munkájában.


A 2005. június 9-i ülésről

Napirend:
  1. Az egységes közoktatási minőségértékelési (állami ellenőrzési, mérési és értékelési) rendszer működtetése
    Előadó: Friss Péter főosztályvezető
  2. Döntés a Bibliaismeret című vizsgatárgy érettségi követelményeinek központi követelményként való kiadásáról
    Előadó: Pongrácz László, az OKÉV főigazgató-helyettese
  3. Az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolója 2004. évi tevékenységéről
    Előadó: Dr. Aáry-Tamás Lajos miniszteri biztos
Az Elnök napirend előtt beszámolt a miniszternek az OKNT A kultúraközvetítés ágazati és intézményi együttműködéséről c. állásfoglalására küldött válaszáról, továbbá ismertette Sipos János helyettes államtitkár támogató reagálását az OKNT azon javaslatára, hogy a tanulmányi versenyek tárgyában a Tehetséggondozó Társaság bevonásával áttekintő tanulmány készüljön.
Többen reklamálták, hogy hiányos a kommunikáció azt OKNT és a Minisztérium között, külön is kiemelve, hogy tájékoztatást várnak a PISA-bizottság megalakításáról és a SULINOVA Kht. tevékenységéről mindenek előtt a programcsomagok májusban esedékes elkészülte kapcsán, továbbá az Értékelési Központ hírek szerint elbizonytalanodott helyzetéről. Az OKNT 9 igen szavazattal, 4 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett úgy döntött, hogy ez utóbbi két kérdést a szeptemberi ülésen tűzi napirendre.
Tekintettel az őszi program már most látható zsúfoltságára az OKNT felszólította az Elnököt, hívja fel levélben az Országos Köznevelési Tanács tagjait az üléseken való részvételük fontosságára.

1. Az egységes közoktatási minőségértékelési (állami ellenőrzési, mérési és értékelési) rendszer működtetése
 
A tárgyalandó szöveg egy a kormány elé terjesztendő dokumentum előzetes, bár már több fórumot megjárt tervezete, amelynek végleges szövegét 2005. november végéig kell elkészíteni. A szöveggel kapcsolatban számos kérdés és kritikai észrevétel hangzott el.
Minden hozzászóló üdvözölte, hogy egy ilyen átfogó dokumentum egyáltalán megszületett. Ugyanakkor alapvető kifogás volt, hogy az értékelés különböző funkciói és szintjei keverednek benne, inkább halmazt, semmint rendszert képeznek. Nem világos, hogy kiknek készült és mit céloz meg a dokumentum. A tanulói szintre vonatkozó értékelés hiányzik az anyagból. Éles szavakkal sérelmezték, hogy a 10. évfolyam végére a közoktatási törvényben előírt alapműveltségi vizsgáról a dokumentum említést sem tesz, továbbá hogy keveset foglalkozik az intézményi értékeléssel.
Felhívták a figyelmet arra, hogy mind a katolikus iskolák, mind a független iskolák hálózatának kidolgozott és jól működő értékelési rendszere van. Ezek tapasztalatait figyelembe kellene venni.
Az OKNT egy tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: "Az OKNT támogatja egy olyan, a közoktatás teljesítményének értékelésére alkalmas értékelési rendszer leírását és működtetését, amely hitelesen bizonyítani tudja, hogy a közoktatásra fordított befektetések a közoktatási teljesítmények minőségének növelése irányába hatnak. Kinyilvánította azon óhaját, hogy a vitában felmerült pedagógiai szempontokat érvényesítő vagy azoknak teret adó újabb előterjesztést megtárgyalhassa." A vitában nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az a tény, hogy a jelen változatot mint egy szakmai előkészítő anyagot az OKNT megtárgyalta, nem értelmezhető jóváhagyásként. 

2. Döntés a Bibliaismeret című érettségi vizsgatárgy központi követelményeinek központi követelményként való kiadásáról

Az OKÉV részéről Pongrácz László terjesztette elő a Hit Gyülekezete kérelmét az általuk készített Bibliaismeret c. tantárgy érettségi követelményeinek központi vizsgakövetelményként történő kiadására. Az előterjesztő közölte, hogy a kérelmet az OKÉV által felkért két szakértő véleményezte, az általuk kért korrekciókat a kérelmező végrehajtotta, így az OKÉV kéri az Országos Köznevelési Tanácsot, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően javaslatát döntés végett terjessze fel az oktatási miniszternek.
A vitában az a vélemény alakult ki, hogy nincs olyan, hogy "A" bibliaismeret: minden egyháznak megvan a maga hittanja, s ezt a címben jelzi is. Ezért a tárgy címében fel kellene tüntetni, hogy a Hit Gyülekezete bibliaismeretéről van szó.
Az OKNT 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy ezzel a javaslattal terjeszti a kérést a miniszter elé. Az OKÉV vállalta, hogy a változtatásra vonatkozó OKNT döntést közli a kérelmezővel.

3. Az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolója 2004. évi tevékenységéről

A közoktatási törvény az OKNT feladataként határozza meg az oktatási jogok miniszteri biztosa által készített éves jelentések véleményezését. Ennek értelmében terjesztette a miniszteri biztos több mint 100 oldalas beszámolóját az OKNT elé. Szóbeli bevezetőjében kiemelte, hogy 1024 oktatási szereplő kereste meg 2004-ben a hivatalt. A megkeresések túlnyomó többsége nem panasz volt, hanem tájékoztatás kérés. A hivatal fő módszere a személyes beszélgetésben történő konfliktuskezelés. Kritikai éllel említette, hogy - szemben az európai gyakorlattal - Magyarországon alig történik valami az iskolai erőszak megfékezésére. Komoly nehézségként említette, hogy a 2000-ben még 40 millió forintos éves költségvetését 18 millióra faragták le.
A hozzászólók kivétel nélkül elismerésüket fejezték ki a hivatal munkájáért. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az eltelt öt év tapasztalatáról egy a felmerült problémákat tipizáló összesítés készüljön. Kérdés hangzott el a szakképző iskolákban felmerült problémákról és az óvodák jogi helyzetéről.
Az OKNT határozatban fejezte ki elismerését a miniszteri biztosnak és hivatalának, kötelezettséget vállalt arra, hogy a maga eszközeivel igyekszik elősegíteni e fontos munka eredményeinek népszerűsítését.


A 2005. június 16-i rendkívüli ülésről

Az ülésnek egyetlen napirendi pontja volt: véleményezni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítására tett javaslatot.
A tervezett módosítások közül az alábbiak kapcsán alakult ki vita:
  • A rendeletmódosítás foglalkozott azokkal a feltételekkel, amelyeknek eleget kell tenni abban az esetben, ha alapító okirata alapján az egységes iskola keretében alapfokú művészetoktatás is folyik. A hozzászólók többsége üdvözölte, hogy az egységes iskola keretében megvalósuló alapfokú művészetoktatás bekerül az ingyenes közoktatási szolgáltatások körébe. Szüdi János közigazgatási helyettes államtitkár megnyugtatásul közölve, hogy az egységes iskola keretében folyó alapfokú művészetoktatás nem váltja ki a speciális művészetoktatási iskolatípust, pl. a zeneiskolát.
    Kritikai éllel merült fel, hogy szerencsésebb volna, ha az ilyen típusú változtatásokra a Nat három évenkénti felülvizsgálatakor kerülne sor.
  • Élénk vita bontakozott ki a rendelettervezet azon paragrafusairól, amelyek az integrált neveléssel, illetve az integrációs felkészítéssel foglalkoztak. Bírálat érte a rendeletmódosítás mögött meghúzódó erőteljes centralizációs szándékot, elismerve ugyanakkor a pénzügyi ellenőrzés szigorításának jogosságát. Elhangzott, hogy hasonlóan az Arany János Kollégiumi Programhoz az integrációt is önálló jogszabállyal kellene szabályozni.
    Az OKNT kifejezte, szeretne megismerkedni az Országos Integrációs Hálózat működésével mind tartalmi, mind szervezeti, mind financiális vonatkozásban. Friss Péter főosztályvezető vállalta, hogy az OM az integráció egész témaköréről, az egész pedagógiai rendszerről az integrációs hálózat működéséről, tájékoztatja az OKNT-t. Az Elnök vállalta: az integrációs hálózat vezetőjével, Szőke Judittal konzultálva előkészíti, hogy a téma az OKNT napirendjére kerüljön.
  • Az OKNT egyhangú szavazással testületi határozat rangjára emelte előző ülésén kifejezett elismerését Aáry-Tamás Lajosnak az oktatási jogok miniszteri biztosának és munkatársainak a 2004. évi tevékenységükért és az erről szóló színvonalas beszámolóért.
  • Az OKNT Hadházy Tíbor javaslatára 12 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Digitális Taneszköz Bizottság személyi összetételét. A Bizottság tagjai: Hutter Ottó az MTA SZTAKI osztályvezetője; Juhász István a Debreceni Egyetem informatikai karának adjunktusa; Kovács Györgyné gyógypedagógus; Könczöl Tamás pedagógus-informatikus; Lehmann László pedagógiai kutatócsoport-vezető és Polinszky Márta az OKNT részéről.
  • Az iskolai büfék árúkínálatának szabályozására vonatkozó javaslat mögött meghúzódó szándékot a hozzászólók többsége támogatta, de helytelenítette, hogy ezt rendeleti úton szabályozzák. Egy másik vélemény szerint a szándék sem helyeselhető, mert azt, hogy mi egészséges és mi nem az, nem lehet rendeletben szabályozni. 
Zárszavában az Elnök kifejezte rosszallását amiatt, hogy olyan anyagot kapott tárgyalásra az OKNT, amelyet nehezen tudhatott értelmezni, mert az előterjesztés nem közölte a megváltoztatandó rendelet-szöveget, csak a megváltoztatottat, továbbá nem tartalmazta a változtatás indoklását. Kifogásolta tovább, hogy az előterjesztést későn, egy héttel az ülés előtt kapta meg az OKNT.
 
Loránd Ferenc
az OKNT elnöke
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok