2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2003. május 8-i üléséről

2003. június 18.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2003. május 8-i üléséről, és

 TÁJÉKOZTATÁS

 az OKNT ezt megelőző, a Nat-revízió kérdéseivel foglalkozó megbeszéléseiről

 Az Országos Köznevelési Tanács annak érdekében, hogy menet közben is rálátása lehessen a Nat-felülvizsgálat munkálataira, továbbá, hogy észrevételei, kritikái időben juthassanak a munkálatokat végző szakmai grémiumok tudomására, úgy döntött, hogy több alkalommal tűzi naprendjére a Nat-revízióval kapcsolatos munkálatokat.

 Először 2002. november 14-i rendes ülésén foglalkozott a témával. Ekkor az oktatási miniszter kérésére az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság által kidolgozott NAT tervezetet vitatta meg. Báthory Zoltán, a téma előadója, az 1995. évi Nat-ot ért kritikákra hivatkozva a vitára beterjesztett tervezet öt új koncepcionális vonását emelte ki: (a) A tervezet a korábbinál lényegesen több képesség-jellegű követelményt tartalmaz, miközben az ismeret-jellegű követelmények száma jelentősen csökkent. Az 1995-ös Nat részletes követelményeinek nagy része kimaradt a dokumentumból. b) A tantárgyi integráció és az interdiszciplináris megközelítés pozíciói megerősödtek. c) A közös követelmények (cross curriculum) szerepe növekedett. d) A Nat tervezet érvényességi körét 10 évfolyamról 12-re emelte a tervezet e) Egy kétpólusú (NAT – helyi tantervek) és háromszintű (Nat, programok, helyi tantervek) szabályozási rendszer meghonosítását javasolja.

Számos kérdés és javaslat hangzott el. A hozzászólók általában egyetértettek a tervezet szellemiségével, a benne megfogalmazott tendenciákkal. Az OKNT a tervezetet a miniszter figyelmébe ajánlotta, ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni: az, hogy megvitatta, nem értelmezhető a Nat-revizió hivatalos kezdetének. Többen hangsúlyozták a Nat-felülvizsgálatot megalapozó előzetes helyzetelemzés (Nat-kritika) fontosságát.

 Második alkalommal 2003. március 27-i ülésén, a Tartalmi Szabályozást Követő Bizottság (TSZKB) e napirendet előkésíztő ülését követően foglalkozott az OKNT – immár érdemben - az ún. „Nat-projekt” munkálataival. Ezen alkalommal meghallgatta Vass Vilmos projektigazgató úrnak a Nat-projekt mechanizmusáról és szervezetéről, a Nat tervezett belső tagolásáról, valamint a munkálatok ütemezéséről szóló tájékoztatóját. Eszerint: megkezdődtek az 1995-ben kiadott Nat értékelésének munkálatai: háttértanulmányok készültek a tartalmi szabályozás 1998-2002. közötti folyamatáról, a NAT-implementáció 1998-’99-es folyamatáról, összehasonlító elemzés készült a hazai és nemzetközi műveltségterületi arányok százalékos arányairól; készülőfélben van egy elemzés, amely az 1995-ös Nat erősségeit, gyengeségeit, az akkori tartalmi szabályozás vetületeit fogja értékelni. A kidolgozó munkálatokat, amelyek műveltségi területenkénti operatív szakértői bizottságokban folynak egy hat fős csúcsbizottság koordinálja, amely a stratégiáért, a mellette működő a szerkesztői bizottság a szerkesztési alapelvekért felel. A Nat belső tagolódása a közoktatási törvényben rögzített iskolaszerkezeti szakaszokhoz igazodik, az eredetileg tervezett 6-8-12-es tagolás a legutóbbi, oktatáspolitikai vezetőkkel kibővített Nat-bizottsági ülésen 4-6-8-12-re változott.

            A munkálatok ütemezéséről szólva Vass Vilmos elmondotta: politikai döntés van arról, hogy a munkálatok befejezésének legvégső időpontja 2003. szeptember vége. Ennek előfeltétele, hogy május végére elkészüljön a szakmai nyilvánosságnak vitára szánt szövegváltozat. Hangsúlyozta: az időpontot túl közelinek tartja. Ezzel kapcsolatban több hozzászóló is „időcsapdáról” beszélt.

Az ülésen ugyanazok a kérdések merültek fel, mint a Nat-tal foglalkozó következő, május 8-i ülésen, ezért ezeket tartalmuk szerint egybeszerkesztve ismertetem.

 A 2003. május 8-i ülésen a Nat-revízió munkálataival összefüggésben az OKNT a Felsőoktatási Tudományos Tanács kérésére, Trencsényi Lászlónak, a TSZKB elnökének javaslatára, Horn Györgynek az OÉVB elnökének előterjesztésében napirendjére tűzte a kompetenciaközpontú egyszintű érettségi és felvételi vizsga koncepcióját is, amelyet az Országos Érettségi és Vizsgabizottság előzőleg már megvitatott.

            A Nat-revízióval kapcsolatban megvitatásra javasolt kérdéseket Báthory Zoltán és Vass Vilmos írásos előterjesztése, illetve Nagy József elaborátuma alapján vitatta meg az OKNT. Szabados Lajos, arra való tekintettel, hogy nem történt meg az 1995-ös Nat miniszteri szintű értékelése, ami pedig törvényi kötelezettség, közölte, hogy a vitában nem vesz részt. Trencsényi László ugyancsak nyomatékosan figyelmeztetett egy, a felülvizsgálatról szóló összefoglaló tanulmány elkészítésének fontosságára, amelyre vonatkozóan az OKNT már határozatot is hozott.

A vitában felmerült legfontosabb kérdéseket, az ezekben megfogalmazódott markáns álláspontokat és az egyes esetekben hozott határozatokat az alábbiakban ismertetem:

1.       A legélesebb vita a követelmények és a Nat viszonyáról folyt. Általános egyetértés mutatkozott abban, hogy a Nat-nak a kimeneti szabályozást előíró dokumentumokkal egységes rendszert kell alkotnia. A kimeneti szabályozással kapcsolatban elhangzott az az észrevétel, hogy a kimenet felől determináló tényezők sorában nagy hangsúllyal kellene figyelembe venni mind a felsőoktatás, mind a szakmai világ igényeit. 13 igen szavazattal 3 nem szavazat ellenében 0 tartózkodás mellett határozat született arról, hogy a tanulóknak arra a 25%-ára tekintettel, amelyik számára az általános képzés itt befejeződik, a 10. évfolyam végére, a napirend során tárgyalt érettségi koncepcióhoz   hasonló logikára el kell készíteni a közoktatási törvényben nevesített alapvizsga követelményeit. A fentiekhez kapcsolódva 11 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett határozat született arról is, hogy az OKNT szólítsa fel a minisztériumot, mind azon feltételek biztosítására, amelyek mind az alapvizsga, mind az OÉVB által elénk terjesztett érettségi részletes kidolgozásához és egy későbbi időpontban történő bevezetésének előkészítéséhez elengedhetetlenek. Többen felvetették, hogy az érettségi és az alapvizsga követelményeknek nem a Nat-ban, hanem külön dokumentumban van a helye.

2.       Az ún. szakaszolás, illetve az egyes szakaszok tartalmait meghatározó szabályozás kérdésében az OKNT tagjai pedagógiai és pszichológiai megfontolásokból eredő aggodalmaikat fogalmazták meg. Többen úgy vélték, e kérdésben az OKNT-nek most nem kellene állást foglalnia, csak annyit kellene mondania, hogy a szakaszolás kérdését megfontolásra ajánlja a Nat-bizottságnak. Végezetül 8 igen, 4 nem szavazattal 3 tartózkodás mellett az alábbi határozat született. „A szakaszolás kérdésében az OKNT kifejezi, hogy vélhetően olyan megoldással tud majd egyetérteni, amelyben a szakaszhatárok végén nem a Nat műfajától idegen kimeneti követelmények szerepelnek, hanem az egyes szakaszok tartalmára befolyással lévő tevékenységek fogalmazódnak meg, amelyek elsősorban az iskola, illetve a pedagógusok számára jelentenek orientációt és kötelezettséget”.

3.       A tartalmi szabályozás szintjeivel kapcsolatban valamennyi e témában megnyilatkozó OKNT-tag szükségesnek ítélte az egyes szabályozási szintek funkcióinak és egymáshoz való viszonyának pontos, közérthető megfogalmazását és jogszabályi definiálását. Nem volt határozat, de többségi egyetértés mutatkozott abban, hogy a Nat műfajától mind a tantárgyi rendszerre, mind az óratervekre vonatkozó elképzelések idegenek. Különös hangsúllyal merült fel a Nat és a helyi tantervek között elhelyezkedő ún. „program-szint” fontossága. Határozati javaslatként hangzott el, bár erről formális határozat nem született, hogy az oktatási kormányzatot fel kell szólítani a programfejlesztés és a program-akkreditáció feltételeinek megteremtésére és a munkálatok haladéktalan megkezdésére, mert ebben súlyos lemaradás van. A Nat-ot, illetve a programajánlatokat olyan konkrétsági szinten kell és szabad csak kidolgozni, hogy egyfelől kellő eligazítást adjanak a helyi tantervek készítőinek, másrészt elegendő mozgásteret biztosítsanak a helyi tanterveknek.

4.       Az OKNT a készülő dokumentumok koherenciája, a terminológia-rendszer egyértelműsége, valamint a szakmával és a társadalommal való kommunikáció világossága érdekében definíciós munkálatok haladéktalan megkezdését határozta el, erre   a Tartalmi Szabályozást Követő Bizottságot kérte fel azzal, hogy ebben működjék együtt a hasonló feladatokkal megbízott Nat-bizottsági munkacsoporttal, illetve szakemberekkel.

5.       Valamennyi hozzászóló aggodalmának adott hangot a Nat-felülvizsgálati munkálatokat idő-présbe szorító kormányzati döntés miatt. Elfogadhatatlannak ítélték, hogy az OKNT törvényben rögzített szakmai kontrolláló szerepét, illetve javaslatainak érvényesülését előzetesen kitűzött határidők korlátozzák.

  Loránd Ferenc

az OKNT elnöke

 

Az OKNT álláspontja

a 2003/2004-es tanév rendjéről szóló OM előterjesztésről

Az OKNT 2003. május 8-i ülésén megtárgyalta a 2003/2004-es tanév rendjére és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994-es MKM rendelet módosítását. A rendelettel kapcsolatos kifogásai az alábbiakban összegezhetők:

-          Az OM által, a tanév rendjében meghirdetett országos tanulmányi versenyek áttekinthetetlen dzsungelében nem lehet eligazodni. Ezért az OKNT felkéri a minisztériumot, hogy haladéktalanul gondolja át az országos tanulmányi versenyek rendszerét és abban a szükséges szakmai egyeztetések után lényegi változásokat eszközöljön.

-          Az OKNT a országos középiskolai felvételi rendszert túldimenzionáltnak, értelmetlennek és pazarlónak tartja. Szükségtelen ilyet működtetni, amikor a 8. osztályos tanulók létszáma egyre csökken, a középiskolák felvevő kapacitása nagyobb, mint a középiskolákba jelentkezők száma. Megszűnik a felvételi a felsőoktatásban is, indokolatlan ezt a rendszert középfokon fenntartani.

-          Súlyosan sérti a közoktatási intézmények érdekeit az, hogy a tanév rendjét szabályozó OM rendelet ismételten jelentős késéssel kerül az oktatási intézményekhez. A rendelet hiányában az iskolák nem tudják a következő tanévet előkészíteni. Ezért kérjük az Oktatási Minisztérium illetékeseit, hogy a tanév rendjét szabályzó miniszteri rendelet minden évben március hónapban jelenjen meg az Oktatási Közlönyben.

Dr. Szenes György

        alelnök

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok