2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2004. május 13-i üléséről

2004. június 1.

Napirend:

1. A NAT implementációs terve
Előterjesztő: Friss Péter főosztályvezető

2. Előterjesztés az országos szakértői, az országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakértői és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló OM-rendeletről
Előterjesztő: Szentirmai László főosztályvezető

A NAT implementációs terve

Bevezetőjében Friss Péter hangsúlyozta, hogy az előterjesztés szakmai háttéranyag, amely egy 10-12 éves folyamatot igyekszik felvázolni, a konkrétság lehetséges szintjén ütemezni; bemutatja a Nat alapjaira építő fejlesztések meghatározó műhelyeit és a fejlesztéseknek a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kialakított programhoz való viszonyát.

Az előterjesztéshez tizenketten fűztek észrevételeket, korrekciós, illetve kiegészítő javaslatokat. Az előterjesztést kivétel nélkül valamennyi hozzászóló fontos, hasznos és jól összeállított dokumentumnak minősítette, amely alkalmas a Nat gyakorlatba való átültetésének, gyakorlati alkalmazásának vezérlésére.

Az eszmecsere leghangsúlyosabb megállapításai, észrevételei a következők voltak:

  1. Többen nem találták a tennivalók fogalmi meghatározására megfelelőnek az "implementáció" kifejezést. A terminológiai vita részben egy tartalmilag lényegében azonos magyar kifejezés (meggyökereztetés, gyakorlatba való átültetés, stb.) körül bontakozott ki, de túl is mutatott ezen. Trencsényi László emlékeztetett arra, hogy a NAT-ot az 1993. évi közoktatási törvényben foglaltak alapján az 1995-ben megjelent kormányrendelet után már implementálták, implementációs terv is volt, amelynek elkészítésében - álljon itt utólagos tisztelgésül a neve - Pőcze Gábornak jelentős érdemei voltak. A folyamat lényegét a gyakorlati megvalósítás, a gyakorlatban való meghonosodás a tervszerű, "minőségbiztosított" folyamatában látták a hozzászólók.
  2. Kardinális jelentőségűnek ítélték a résztvevők azt a Dobos Krisztina által megfogalmazott aggodalmat, hogy "mi a biztosíték arra, hogy ha 2006-ban vagy bármikor felülvizsgálják a Nat-ot, akkor ez egy valódi felülvizsgálat lesz és nem egy teljesen új Nat". Többen csatlakoztak ehhez, és hangsúlyozták az OKNT felelősségét abban, hogy esetleges politikai változásoktól függetlenül a pedagógusok és az iskolák érdekében őrködjék a Nat meghonosításának jegyében zajló modernizáció folyamatosságán.
  3. Az előterjesztést a legélesebb kritika azért érte, mert nem hangsúlyozza jelentőségének megfelelően az ún. Nat-implementáció sikerének a pedagógusképzéssel való szoros kapcsolatát. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy ha erőteljes az oktatásirányításban a szándék a pedagógiai kultúra radikális átalakítására, ami nélkül nem elvárható, hogy a közoktatás valóban a képességek fejlesztésére összpontosítson, akkor a Nat-implementáció koncepcióját a pedagógusképzés nem kevésbé radikális átalakítási koncepciójára kellene ráépíteni. Felhívták a figyelmet arra, hogy miközben felsőoktatási grémiukban a képesítési követelmények áttekintése már folyik, miközben az ún. Bologna-bizottságok a bemeneti oldal megfogalmazásában immár a tizennegyedik változatnál tartanak, a Nat műveltségterületei - mint Hadházi Tibor fogalmazta –"ebben a tervezetben csak nagyon szegényesen jelennek meg, egyesek teljesen hiányoznak. Nincs szó nemcsak az informatikáról, de például a háztartástanról sem, amely egy fontos műveltségterületként jelenik meg. Nem jelenik meg a környezettan, az ember a természetben, mondjuk egy természettan tantárgy keretében stb., stb. Magyarul tehát: a NAT a felsőoktatás pedagógusképzési részének átalakításában nem átütően jelenik meg." Hasonló szellemben gyakorolt éles bírálatot Gáspár Mihály az előzőeket kiegészítve azzal, hogy "a művészképzésnél nem tudják megfogalmazni, milyen lesz a közoktatásban az ének-zene, vizuális kommunikáció, művésztanár. Mert a művészek művészeket akarnak képezni, és az alapképzésben, vagy talán az egyciklusú képzésben nem nagyon akarnak a közoktatás igényeihez igazodó ének- és rajztanárokat képezni, merthogy ez az igény nem definiálódik."
  4. A Tanács jóváhagyólag tudomásul vette, hogy az Elnök felkéri az OKNT Pedagógusképzési Bizottságát: Felsőoktatási Tudományos Tanáccsal közösen dolgozzon ki javaslatot a Nat implementáció és a tanárképzés tartalmi összehangolására, illetve az erre irányuló cselekvési programra..
  5. Egyöntetűen üdvözölte a Tanács, hogy a dokumentumban jelentős szerephez jut a Nat gyakorlatba való "átvezetésének" (implementációjának) értékelési folyamata, monitorozása, annál is inkább, mert – mint mondották – az értékelés a mai közoktatásnak általában véve elhanyagolt területe. Két álláspont fogalmazódott meg: Kozma Tamás szerint az értékelésnek, illetve monitorozásnak nem az egyes iskolákra kellene irányulnia a maguk különállásában, hanem a kistérségekre, mivel a közoktatásfejlesztés fókuszában előreláthatólag a kistérségek, illetve az ezen a szinten együttműködő iskolai szövetkezések fognak állni; a másik álláspont képviselői szerint az országos terítésből reprezentatív minta alapján kiválasztott iskolákban célszerű a monitorozást végezni. Elhangzott, hogy figyelembe kellene venni a katolikus iskolák vonatkozásában meghonosított fejlesztő-segítő szándékú külső ellenőrzés tapasztalatait.
  6. A Tanács egyetértett azzal, hogy jelentős szerep vár a Nat-implementáció, illetve a közoktatási modernizációs folyamat kommunikálására. Javaslatként hangzott el, hogy jelenjenek meg az egyes célcsoportnak címzett és fogalmazott tájékoztatók a Nat-ról mindenek előtt a tanárképző intézmények szaktanszéki vezetői és oktatói számára, továbbá a kerettantervek szerzői és – mint Vágó Irén kutatásokban feltárt hiányosságokra hivatkozva hangsúlyozta – az iskolafenntartók illetékesei, de a szülők és a tanulók számára is. Ezzel összefüggésben fogalmazódott meg az igény a különböző külföldi Nat-ok legalább szemelvényezett magyar kiadása iránt.
  7. Egyöntetű álláspontként fogalmazódott meg, hogy az implementációs tervet ki kell egészíteni egy finanszírozási tervvel. Az OKNT határozatban kötelezte az Elnököt egy erre vonatkozó tájékoztató iránti igény megfogalmazására.

Előterjesztés az országos szakértői, az országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakértői és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló OM-rendeletről

Szentirmai László előterjesztésében részletesen elemezte és indokolta az 1999-ben megjelent rendelet jelenlegi módosítását, amely mindenek előtt a szakértői tevékenység szakszerűségének növelését, illetve specializálását szolgálja.

A Tanács tagjai általában egyetértettek a változtatásokkal, elismerőleg szóltak a rendelet tervezetről. Ugyanakkor néhány fontos kritikai észrevételt is tettek, illetve kiegészítéseket javasoltak.

  1. Többen is aggodalmuknak adtak hangot a rendelettervezet azon tendenciájával kapcsolatban, hogy túlzottan specializálni törekszik a szakértői kompetenciákat. Egymással tartalmilag rokon szakterületek önálló területként való definiálását fölöslegesnek, a tendenciát károsnak minősítették. Megoldási javaslatkén hangzott el egy olyan tipológia megalkotása, amely a Nat műveltségterületeit veszi alapul.
  2. A szétaprózottságot kifogásoló észrevételeknek ellentmondott, hogy ugyanakkor többen újabb szakterületek önálló megjelenését hiányolták. Elhangzott, hogy ha már önállóként jelenik meg az "alternatív pedagógiák" szakterülete, az egyházi fenntartású intézményekre is ez kellene, hogy vonatkozzék. További felveendő szakterületként javasolták az általános művelődési központokat, a gyermek-és ifjúságvédelmet, az oktatással összefüggő jogok szféráját, a diákönkormányzattal és általában a gyermek-és ifjúsági közösségekkel kapcsolatos kérdések vizsgálatát, továbbá a tervezetből csak figyelmetlenségből kimaradt "tantervi szakértő" megjelölést.
  3. Vita volt arról, hogy a szakértőknek 3 évenként továbbképzésen kelljen ismereteiket megújítaniuk. A továbbképzési kötelezettséggel egyetértők is azt tanácsolták, hogy a 30 órás konintgens meghatározásán túl essék szó a képzés tartalmi kérdéseiről is, hogy az valóban a szakmai fejlesztést szolgálja.
  4. Vita bontakozott ki arról, vajon helyes-e, hogy a rendelettervezet egyetlen személy: az OKÉV főigazgatója döntési hatáskörébe utalja a közoktatási névjegyzékbe történő felvételt. Javaslatként hangzott el, hogy ezt a kifejezetten szakmai testületekre vonatkozó döntést ahhoz a bíráló bizottsághoz telepítsék, amely a jelenlegi tervezet 3§-a szerint a jegyzékbe történő felvételre, illetve a jegyzékből való törlésre javaslattevő joggal és kötelezettséggel rendelkezik.
  5. Kifogás hangzott el a rendelet tervezet 10§ (3) pontjában foglaltakkal kapcsolatban, miszerint amennyiben a pályázó több szakterületre vonatkozóan kéri a szakértői névjegyzékbe való felvételét, akkor ezért szakterületenként legyen köteles bírálati díjat fizetni. Az elhangzott javaslat szerint a 2. vagy 3. szakterületre vonatkozóan kedvezményt kellene adni.

Végezetül az Egyebek napirend keretében a Tanács meghallgatta dr. Krémer András tájékoztatóját az Országos Közvetítői Szolgálatról, amelyet azzal a céllal hozott létre a miniszter, hogy vitás kérdések rendezésében közvetítsen a hozzá forduló felek között.

Budapest, 2004. április 23.

dr. Loránd Ferenc
az Országos Köznevelési Tanács elnöke

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok