2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács tananyagcsökkentéssel foglalkozó üléseiről és a 2003. április 10-i ülésen hozott határozatáról

2003. május 6.

A tananyagcsökkentésre azért kellett sort keríteni, mert a döntéshozók a költségvetési törvényben rögzített óraszámcsökkentés előfeltételéül szabták a kerettantervekben rögzített tananyag április 30-ig történő arányos csökkentését. A tananyagcsökkentés az OKNT egyetértési jogkörébe tartozik, csakúgy, mint a kidolgozás alatt álló új Nemzeti alaptanterv jóváhagyása. Hogy e két nagy horderejű és nagy felelősséggel járó döntést az OKNT kellő informáltság és előkészületek után tehesse meg, 2003. január 16-i ülésén egyhangú szavazással létrehozta a Tartalmi Szabályozást Követő Bizottságot (TSZKB), azzal a feladattal, hogy folyamatosan tájékoztassa az OKNT-t mind a tananyagcsökkentéssel, mind a Nat korrekcióval kapcsolatos munkálatokról. A bizottság négy főből áll, vezetőjéül az OKNT Trencsényi Lászlót választotta meg.

Az első hivatalos tájékoztatást a tananyagcsökkentés elveiről és a munkálatok állásáról az OKNT 2003. március 13-i ülésén kapta a Minisztérium illetékeseitől a TSZKB előzetesen feltett kérdéseire válaszul. Az OKNT annak tudomásul vételével tárgyalt a kérdésről, hogy az óraszámcsökkentésnek a költségvetési törvény keretében történt elrendelése nem esett egyetértési jogkörének hatálya alá. Saját kompetenciáját e témában éppen ezért csak abban határozhatta meg, hogy véleményezze azokat az elveket, amelyek mentén a tananyagcsökkentést végrehajtani készülnek, s majdan azt is, hogy ennek mértéke megfelel-e az óraszámcsökkentés mértékének.

Ezzel kapcsolatban az OKNT ismét hangsúlyozta, hogy miközben egyetért a tanulói terhek csökkentésével, nem ért egyet azzal, hogy fontos tartalmi kihatással járó kérdéseket pénzügyi jogszabályok keretében, a szakma előzetes megkérdezése nélkül rendezzenek. Ezért voltak, akik előre jelezték: bármilyen módon oldódjék is meg a tananyagcsökkentés, nem fognak az OKNT egyetértése mellett voksolni, mert ezzel utólag legitimálnák az óraszámcsökkentés korábbiakban már kifogásolt módját.

Fontos, és a későbbi viták során is minduntalan felmerült észrevétel volt, hogy a tanulói terhek csökkentése a kötelező órák számának csökkentésével nincs megoldva, esetenként pedig újabb problémákat szül, egyrészt, mert csökkenti azt az időt, amelyben az iskola a fiatalokkal foglalkozhat, másrészt, mert elsősorban azokat sújtja, akiknek nincs módjuk a kieső iskolai gondoskodást magánerőből biztosítani gyerekeik számára. Egyetértés volt abban, hogy a pedagógiai kultúra emelésének döntő szerepe lehetne a tanulói terhek csökkentésében.

A folyamatban lévő munkálatokkal kapcsolatban mindenek előtt az merült fel, hogy nincs a tananyagcsökkentésnek pedagógiai koncepciója, amiért is egyoldalú mennyiségi szemlélet érvényesül: a 10%-os fiktív arányt a “fűnyíró elv” szerint látszanak érvényesíteni. Egyetértés volt a modulok és az ún. modernizációs tantárgyak, mint pl. a számítástechnika és az idegen nyelvek védelmében.

Az OKNT felkérte a Minisztérium illetékeseit, tegyék lehetővé, hogy a tananyagcsökkentéssel foglalkozó tantárgyi bizottságok haladéktalanul megismerhessék az OKNT álláspontját, és a problémák megbeszélése érdekében találkozhassanak a TSZKB tagjaival.

Március 27-i ülésén az OKNT úgy döntött, hogy külső szakértők véleményét kéri a következőkről: 1. Érzékelhetően csökkent-e a tananyag? 2. Korrigálták-e az ún. “fűnyíró elvet? 3. A csökkentés a lexikalitás rovására történt-e? 4. Nem sérült-e a csökkentés következtében az egyes tantárgyak belső koherenciája? Szakértőknek a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskolájának pedagógusait kérte fel a TSZKB. Írásba foglalt és összegzett véleményüket megkapták a tantárgyi bizottságok.

A fentiekben vázolt tartalmi kérdések mellett döntő problémává az vált, hogy a tananyagcsökkentés – lévén, hogy a kerettantervi rendelet értelmében a követelményeknek nem kell változniuk - szükségképpen együtt kell-e járjon a helyi tantervek újra írásával. Ez – tekintve, hogy egy év múlva a Nat-revízió miatt amúgy is esedékes a helyi tantervek átdolgozása – feleslegesen terhelné a tantestületeket.

A következő, április 10-i OKNT ülést megelőzően a TSZKB a bekért szakértői vélemények és a saját körében lefolytatott beható eszmecsere, valamint a kerettantervi rendelet új szövegének megismerése után elfogadásra ajánlható szövegváltozatot terjesztett az OKNT elé. Ismételt vita és több szövegkorrekció után az OKNT a résztvevők túlnyomó többségének szavazatával az alábbi határozatot fogadta el:


Az Országos Köznevelési Tanács határozata
a hatályos kerettanterv módosításáról (tananyagcsökkentésről)*

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a 2003. év költségvetésében a közoktatásban érvényesítendő (kb. 10%-os) óraszámcsökkentésről hozott döntést. A tanulásra fordított idő és a tanulók terheinek összefüggésében adódik a feladat, hogy az óraszámok csökkentésének együtt kell járnia az iskolában közvetített tananyagok arányos csökkentésével. A hatályos szabályozási előírások mellett az oktatási kormányzat erre irányuló szándékát a kerettantervben eszközölt változtatások jelzik.

Az iskolák, nevelőtestületek a tananyagok és követelmények változását helyi tantervük korrekciójával érvényesíthetik.

Az OKNT fontosnak tartja, hogy a 2003. őszi, kényszerű beavatkozás a tantervi szabályozásba ne okozzon károkat, felesleges gondokat, terheket, egyben ne kockáztassa a közoktatás tartalmi szabályozása előtt álló stratégiai léptékű feladatokat. Az OKNT meg van győződve arról, hogy az iskolai tanulási folyamatok átrendezése a korszerű, kompetencia-alapú, releváns tudás alkotó elsajátításának irányában elodázhatatlan feladat. Ugyanakkor az iskolarendszer egészén való átvezetése körültekintést, türelmet, a társadalom egészének – beleértve a pedagógustársadalmat - meggyőzését, megnyerését is igénylő feladat. Ilyen várakozással tekint a Nemzeti alaptanterv megindult felülvizsgálata és korrekciója elé is. A közoktatás tartalmának szükségszerű átalakítása csakis az oktatási kormányzat és az innovatív pedagógiai gyakorlat együttműködésén, kölcsönös bizalmán alapulhat.

A 2003. őszi tananyagcsökkentési eljárásokat is csak a fenti elvek érvényesülése mellett szabad végrehajtani. A konstruktív, nagy konfliktusokat elkerülő megoldás útját abban látjuk, ha az iskolák – az oktatási kormányzat támogatásával és segítségével – érvényt szereznek a kerettanterv alkalmazásáról szóló hatályos törvényi előírásoknak, egyben tekintettel vannak a fontos stratégiai fejlesztés szükségleteire is.

Ezen az OKNT az alábbiakat érti:

  • a kerettantervbe foglalt kimeneti követelmények kötelező érvényűek a kerettantervet alkalmazó iskolák számára, a tananyagok meghatározása és elrendezése a helyi tantervet elfogadó és karbantartó nevelőtestület szuverén döntési jogköre;
  • a nevelőtestületeknek 2003. őszén azt kell mérlegelniük, hogy az érvényes követelmények (a költségvetési törvényben megjelenő új óraszámok függvényében) miképp teljesíthetők hatályos helyi tantervük alapján, helyi tantervükbe foglalt tartalmakkal, tananyagokkal és tevékenységekkel;
  • helyi tantervük szabályszerű korrekcióját abban az esetben végezzék el, ha ebben az elemzésben arra a következtetésre jutnak, hogy a követelmények változtatásra szorulnak; a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében a tananyagcsökkentés nem, csak a követelmények megváltoztatása vonja szükségszerűen maga után a helyi tantervek érdemi felülvizsgálatát;
  • az őszi helyitanterv-átvizsgálást a nevelőtestületek úgy tekintsék, mint iskolájuk stratégiai fejlesztésének kezdő lépését, a stratégiai fejlesztést pedig olyan folyamatnak, amelynek menetét az intézményhasználókkal és fenntartókkal közös gondolkodás során határozzák meg.

Az OKNT egyetértő támogatását abban az esetben adja a tananyagcsökkentéshez, ha ennek során

olyan elvek érvényesülnek,

amelyek nyomán mód nyílik a helyi tantervekben is a tananyagok csökkentésére (vagyis érzékelhető csökkenést mutatnak a korrigált kerettantervek),

amelyek a kompetenciafejlesztés, képességfejlesztés irányába hatnak,

amelyek védelmet biztosítanak a NAT-ba foglalt ún. modernizációs tartalmaknak,

amelyek nem mechanikusan érvényesítik a tantárgyankénti 10%-os csökkentést,

olyan óratervi ajánlások készülnek,

amelyekben megőrizhetik koherenciájukat az un. modul-tantárgyak is

nem szorul háttérbe az iskolavezetés felelőssége a tantárgyak egymásra épülésének, a tanítási folyamat rendszer-jellegének biztosításában.

Az OKNT többszöri felelős vita, szakértők meghallgatása, egy-egy intézmény megkérdezése után, egyes vitatott pontokat többségi véleménnyel megszavazva az alábbi indokok alapján, illetve az alábbi megjegyzésekkel

egyetértését adja

a tananyagcsökkentésről előterjesztett szövegváltozathoz:

  1. A tananyagcsökkentésről készített szövegváltozatban kimutatható a tananyagok csökkenése, noha ennek %-os megbecsülése szükségképpen bizonytalan.
  2. Az OKNT egyetért azzal, hogy a csökkentés nem automatikusan az egyenletes eloszlás mentén történt, tehát nem a "fűnyíró-elv" érvényesült. Ugyanakkor indokolatlanul nagynak tartja a szakiskolai tananyag redukcióját (pl. történelemből), miközben más tantárgyak esetében csökkentés egyáltalán nem vagy alig mutatható ki.
  3. Megnyugtatónak tartja, hogy a csökkentések nem vagy alig érintették az egyes tantárgyak belső koherenciáját.
  4. Kéri a tananyagcsökkentést végző szakembereket, még egyszer ellenőrizzék, hogy a csökkentés a lexikális ismeretek mennyiségének rovására történt-e, s ha nem, hajtsanak végre korrekciókat ennek érdekében.
  5. Az OKNT megállapítja, hogy vannak veszélyes helyzetbe került modulok (pl. a hon- és népismeret). Ismételten leszögezi, hogy a tananyagcsökkentés nem történhet a modulok rovására. Az OKNT szükségesnek tartja a beterjesztett javaslatnak ebből a szempontból történő felülvizsgálatát és a modulok védelmében történő korrekcióját.
  6. Az OKNT határozottan szót emel a szakiskolai és szakközépiskolai művészeti (rajz, ének, zene) tananyagtartalmak védelmében. Véleménye szerint az óratervek változása nem eredményezheti a művészeti nevelés háttérbe szorulását ezen iskolatípusokban sem.

2003. április 10.

Loránd Ferencc
az OKNT elnöke


* Vitatott esetben az egyes pontokról az OKNT külön szavazott. Ezeket többségi igenléssel fogadta el. Hoffmann Rózsa jegyzőkönyvi rögzítését kérte egyet nem értésének a miniszteri rendelet 16.§-ával, miszerint az eszközlendő tananyagcsökkentés miatt nem szükséges a helyi tantervek érdemi átdolgozása.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok