2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2003. október 16-i üléséről

2003. október 28.

Az ülésnek egyetlen napirendi pontja volt: A nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet módosítása. Tekintve, hogy a Nat a hivatkozott kormányrendelet melléklete, a két beterjesztett dokumentum (a Nat szövege és a kormányrendelet szövege) vitájára, illetve a velük kapcsolatos egyetértési jog gyakorláshoz szükséges döntés meghozatalára együtt került sor. Az előterjesztő Sipos János helyettes államtitkár és Vass Vilmos projektigazgató volt.

*

Az ülésen az OKNT 23 tagja közül 20 fő vett részt. Távol maradt az ülésről, Farkas István, Kiss Jenő és Vass Miklós.

Az OKNT - Karlovitz János javaslatára - egyhangú szavazással úgy döntött, hogy az egyetértési jog gyakorlása név szerinti szavazással történjék. Megerősítette a Tanács az előző ülésen hozott határozatát, miszerint az ülés szó szerinti jegyzőkönyve – amellett, hogy az OPKM könyvtárának olvasójában hozzáférhető lesz - felkerül az OKNT honlapjára, illetve annak elkészültéig az OM honlapján belül az OKNT elkülönített linkjére.

*

Az OKNT 13 igen szavazattal, 6 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett egyetértését adta a Nemzeti alaptantervnek a Kormány részére történő benyújtásához. Igen-nel szavazott: Báthory Zoltán, Hadházy Tibor, Horn György, Kelemen Elemér, Kompaktor Emília, Liskó Ilona, Loránd Ferenc, Nagy József, Somody Imre, Szenes György, Vágó Irén, Vágó Péter, Vekerdy Tamás. Nem-mel szavazott: Brezsnyánszky László, Dobos Krisztina, Hoffmann Rózsa, Karlovitz János, Szabados Lajos, Szakács Mihályné. Tartózkodott: Trencsényi László.

*

A vita során - amely lényegében folytatása volt azoknak az eszmecseréknek, amelyeket a korábbi ülésein már önálló napirendként szereplő Nat-problematika kapcsán az OKNT folytatott - néhány alapvető koncepcionális kérdésben fogalmazódtak meg eltérő, illetve ellentétes álláspontok. Ezek tükröződtek a szavazatok megoszlásában. A megnyilatkozások, illetve kritikai észrevételek másik csoportja az előterjesztett dokumentumok – mindenek előtt a Nat - készültségi állapotát, kidolgozottságának színvonalát, a szerkesztés formai kérdéseit érintették, s mind a Nat jelenlegi változatát elfogadók, mind az azt elutasítók véleményében helyet kaptak.

Az alábbiak a leghangsúlyosabban felmerült kérdésekről és álláspontokról tájékoztatnak.

1. Ellentétes álláspontok fogalmazódtak meg abban a kérdésben, hogy a Nat jelenlegi változatának kidolgozásával és kiadásával megszűntnek tekinthető-e az a mulasztásos törvénysértés, amely a Nat közoktatási törvényben előírt háromévenkénti felülvizsgálatának elmaradásával állt elő. Többen kifogásolták, hogy az OKNT erre vonatkozó figyelmeztetései ellenére nem folyt tudományos igényű felméréseken alapuló vizsgálódás e tárgyban, s úgy ítélték meg, hogy a Nat-ot értékelő tanulmányok nem helyettesíthetik a hiányolt felülvizsgálatot. Ezzel kapcsolatban az OKNT előtt már ismert volt az ún. Nat-bizottság azon álláspontja, miszerint Nat előterjesztett változatának kidolgozása lehetetlen lett volna az előző változat kritikai elemzése és az ebből levont tanulságok érvényesítése nélkül.

2. Értelmezési különbségek és ellentétes álláspontok fogalmazódtak meg abban, hogy a Nat előterjesztett változata, amely koncepcionálisan különbözik az előzőtől, merőben új Nat-nak, vagy egy revideált Nat-nak tekintendő-e.

3. Vass Vilmos projektigazgató bevezetőjében ismertette a Nat-bizottság álláspontját, miszerint a Nemzeti alaptanterv anyagával kapcsolatosan megtörtént a szakmai egyeztetés szűkebb és tágabb körben egyaránt. A dokumentumot 80 fős szakértői csapat készítette, az ország húsz helyén rendeztek konferenciákat, szakmai vitákat. Ezek nyomán és a beérkezett írásos hozzászólások figyelembe vételével számos lényeges változást eszközöltek a szövegen, amelyekről az OKNT tagjai címszavakban rövid írásos tájékoztatást kaptak kézhez. Kérdésre válaszolva Vass Vilmos elmondta, hogy 34 felsőoktatási intézmény kapta meg véleményezésre a dokumentumokat, közülük 5 küldött vissza írásos véleményt. Több hozzászóló a tanárképző intézmények intenzívebb bevonását tartotta volna szükségesnek mind a kidolgozó, mind a véleményező fázisban.

4. A legélesebb, a Nat koncepcionális lényegét érintő vita a tartalmi követelmények kérdésében folyt. A dokumentummal szemben felmerült legfőbb kifogás az volt, hogy a Nat-ban – úgymond - nem szerepelnek ismeretek. Az elsajátítandó ismeretek e nézet képviselői szerint a tantervnek mint műfajnak elemi meghatározói, nélkülözhetetlen elemei. Hangsúlyozták: különösen fontos az ismeretek központi dokumentumban történő megjelenítése az EU-csatlakozás küszöbén, amikor is a nemzeti műveltség elmélyítése - egy másik megfogalmazás szerint: a magyar történelemről, az ehhez való viszonyunkról és az Európában elfoglalt helyünkről kialakított “konszenzuális minimum” - sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint bírt korábban. Hangot kapott olyan vélemény is, hogy műfajilag tisztább volna a Nat beterjesztett változatát nem tantervnek, hanem inkább tantervi irányelveknek nevezni.

E nézetekkel élesen szemben álltak azon vélemények, amelyek a Nat előterjesztett változatának legfőbb érdemét éppen annak újszerű “szellemiségében” látták, jelesül mindenek előtt abban, hogy tananyagok előírása helyett fejlesztési feladatokban fogalmazza meg a minden iskolára kötelező előírásokat. Konkrét utalások történtek mintegy példaként a Nat-szövegének néhány olyan megfogalmazására, amely azt bizonyítja, hogy a Nat-ban igenis vannak ismeretek elsajátítatására utaló, ezt tartalmazó vagy előfeltételként kezelő fejlesztési feladatok. A Nat jelen változatának – hangsúlyozták többen is – abban van korszakos jelentősége, hogy a fejlesztési feladatok középpontba állításával paradigmatikus változást készít elő az iskolai oktatás ismeret-, illetve képességcentrikus jellegében ez utóbbi javára, ami az évek távlatában a pedagógusképzés tartalmi súlypontjainak átrendeződését is maga után fogja vonni. Érvelésükben fontos helyet kapott a tudás jellegében az utóbbi évtizedekben bekövetkezett alapvető változás, amelyhez - mint ezt az összehasonlító nemzetközi vizsgálatokból tudhatjuk – oktatásügyünk mind ez ideig nem tudott kellőképpen alkalmazkodni.

5. A tartalmi kérdéseket illetően elsősorban a Nat ún. “nemzeti” jellegéről folyt vita. Voltak, akik úgy ítélték meg, hogy a nemzeti identitás mint érték nem kellőképpen jut kifejezésre a Nat szellemiségében, mások nem osztották ezt a véleményt. A vita minden résztvevője hangsúlyozta azonban, hogy a magyarsághoz való tartozás érzésének és tudatának kialakítása és ápolása különösen fontos feladata az iskolának, a nevelésnek, s hogy az ezt szolgáló fejlesztési feladatok nem egy-egy műveltségterületen, hanem a Nat egészén kérendők és kérhetők számon..

6. Formai szempontból elsősorban a fejlesztési feladatokat táblázatos formában leíró fejezeteket érték éles bírálatok. Javaslat hangzott el arra, hogy ugyanezeket a fejlesztési feladatokat folyamatos “szép magyar szöveg” formájában kellene megfogalmazni, továbbá arra is, hogy el kell készíteni a Nat mindenki - tehát a gyerekek, a diákok számára is – érthető, jól kommunikálható változatát. Több kritikai észrevétel hangzott el a szöveg szerkesztésével kapcsolatban, a szerkezet egységesebbé tételét javasolva. Bírálatok érték a helyenként – például a célokban – a túl terjedelmes kifejtést.

7. A fentiekkel összefüggésben a Nat koncepcionális kérdései mellett a vita másik gyújtópontjába a Nat bevezetésének időszerűsége, illetve az elkészült dokumentumok kiadásra való alkalmasságának kérdése került. Abban egyetértés volt, hogy korántsem kész dokumentumról van szó, hogy sok formai és nem kevés tartalmi változtatás is szükséges még az anyagon. Abban azonban ellentmondtak egymásnak a vitázók, hogy érdemes-e, szabad-e, hasznos-e tovább halogatni az életbe léptetést, tekintve, hogy számos kérdésben feltehetően egy későbbi fázisban is jelentős véleménykülönbségek lesznek megfogalmazhatók, és a kivitelezés is joggal kaphat egy halasztott bevezetési időpontban is bírálatokat. A felszólalók többsége – mint ez a szavazati arányokban is tükröződik – a Nat-nak a közoktatási törvényben megadott határidővel kezdődő, felmenő rendszerben történő életbe léptetése mellett foglaltak állást, a jelenlegi állapotot a Nat fejlesztési folyamata egy stációjaként definiálták, magát a folyamatot pedig mindig is stációk sorozatában tudják csak elképzelni. Számukra a Nat 2004. évi útnak indítását csak az kérdőjelezhetné meg, ha károk származhatnának belőle. A halasztásban több kárt látnak, mert késlelteti egy újfajta pedagógiai gondolkodás, egy újfajta pedagógiai “közbeszéd” megindulását. Többen hangsúlyozták: a Nat felmenő rendszerű implementációja időt ad a szükséges változtatásokra, a háromévenkénti felülvizsgálat számol is ezzel.

8. Az előző pontokban említettekkel összefüggésben az eszmecsere egyik központi kérdésévé az ún. “kétpólusú- háromszintű” szabályozás problematikája vált, ezen belül is kitüntetetten a konkrét tartalmakat előírni hivatott kerettantervek szabályozó szerepének megítélése. Senki által nem vitatott követelményként fogalmazódott meg, hogy haladéktalanul szabályozni kell a kerettantervi akkreditáció eljárásrendjét. Ezzel összefüggésben ki kell térni azon helyi tantervek szakmai jóváhagyási procedúrájára is, amelyek nem valamely kerettanterv alapján, hanem közvetlenül a Nat alapján készültek, illetve fognak készülni. Az OKNT külön pontban (két tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül) határozatba foglalta igényét, hogy a Miniszter az OKNT következő rendes ülésére terjessze elő az ezzel kapcsolatos rendelet tervezetét.

9. A fentiekkel összefüggésben az OKNT ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett megismételte május 8-i ülésén hozott, de mind ez ideig válasz nélkül hagyott határozatát, miszerint “a tanulóknak arra a 25 százalékára tekintettel, amelyik számára az általános képzés itt befejeződik, a 10. évfolyam végére…el kell készíteni a közoktatási törvényben nevesített alapvizsga követelményeit.” Határozatában kérte, hogy az erre vonatkozó szabályozás dokumentumát a minisztérium legkésőbb január végéig készítse, illetve készíttesse el, és ezt követően terjessze azt az OKNT elé.

10. Nagy hangsúllyal szerepelt az eszmecserében a pedagógusok fogadó készsége, felkészültsége a Nat sugallta új szellemiségű kompetencia központú és integrációban gondolkodó oktatásra. Ezzel kapcsolatban kulcskérdésnek ítélte az OKNT – mintegy tovább erősítve korábban már többször megfogalmazott véleményét - a pedagógusképzés szerkezeti és tartalmi reformjának szükségességét.


2003. október 27.

Loránd Ferenc
az OKNT elnöke

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok