2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2003. december 11-i üléséről

2004. február 18.

Az ülés keretében két napirendi pont megtárgyalására került sor.

1) Tájékoztatás a közoktatásról szóló törvény titoktartást érintő szakaszainak módosításáról. (Előadó Dr. Szüdi János közigazgatási államtitkár)
2) A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet módosítása tárgyában előterjesztett ún. szakmai háttéranyag vitája. (Előadó Friss Péter főosztályvezető-helyettes)

Ad 1. napirend

A hosszúra nyúlt, s helyenként jogi értelmezések labirintusába bonyolódó vita lényegében két kérdés körül bontakozott ki. Az egyikre az Igazságügyi Minisztériumnak azon követelése szolgáltatta az apropót, miszerint az OM által előterjesztett szövegből ki kell hagyni azt a mondatot, amely úgy rendelkezik, hogy a pedagógusra vonatkozó “titoktartási kötelezettség kiterjed a hatósági és bírósági eljárások keretében történő tanúvallomás-tételre is”. A vita másik fókuszában egy olyan javaslat állt, amely abban kérte az OKNT elvi állásfoglalását, hogy a pedagógust is illessék meg az ügyvédi, papi, illetve lelkészi, pszichológusi titoktartáshoz hasonló jogok. A vitában ismét felvetődött a kérdés tán legérzékenyebb aspektusa: a pedagógusnak a szülővel szembeni titoktartási kötelezettségének értelmezése. Ennek kapcsán különös hangsúllyal fogalmazódott meg, hogy a gyerek mindenek felett álló érdekének érvényesítése több jogszabály együttes értelmezésével nyer csak magyarázatot, hogy e kérdésben az Alkotmánybíróságnak a családjogi törvénnyel és a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos iránymutatásai az irányadóak, továbbá számításba veendő az államnak az a kötelezettsége is, hogy a gyermek védelmét adott esetben a szülővel szemben is biztosítania kell.

A vitában elhangzott az az álláspont is, miszerint jogszabállyal nem vagy csak nagyon is vitatható módon rendezhetők olyan, a személyközi kapcsolatokat is érintő kérdések, mint amilyen a titoktartás. Jobb volna ezeket meghagyni a pedagógus erkölcsi megítélésének hatáskörében. Ezzel az aspektussal kapcsolatban fogalmazódott meg az is, hogy a pedagógust is érintő titoktartási kötelezettség a pedagógus-szerepet a terapeuta-szerep irányában tolja el, amire a pedagógusok egyfelől nincsenek kellően felkészítve, másfelől ez a kötelezettség lényegesen megnöveli a pedagógus terheit, tekintve, hogy a rábízott titkokat nemcsak megőriznie kell, hanem a továbbiakban bánnia is kell velük. Fontos mozzanata volt a vitának, amikor hangsúlyosan fogalmazódott meg, hogy a titoktartási kötelezettség a pedagógus esetében is a rábízott titokra vonatkozva érvényes, akárcsak a gyónási titok a lelkészek esetében.

A fentiekkel kapcsolatban a következő határozatok születtek:

  • OKNT 10 szavazattal 7 tartózkodás mellett ellenszavazat nélkül kinyilvánította, hogy nem ért egyet az Igazságügyi Minisztérium azon álláspontjával, miszerint a törvénymódosítás szövegéből törölni kell azt a kitételt, hogy a pedagógusra vonatkozó “titoktartási kötelezettség kiterjed a hatósági és bírósági eljárások keretében történő tanúvallomás-tételre is”. Kötelezte az Elnököt, hogy ezt az igazságügyi miniszter úrral levélben közölje.
  • 14 szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el a Tanács az alábbi elvi jelentőségű határozatot: “Az OKNT leszögezi azon álláspontját, hogy a pedagógust is megilletik a rábízott titkok vonatkozásában ahhoz hasonló jogok, amelyeket az ügyvédek, papok illetve lelkészek, pszichológusok, orvosok élveznek.”
  • 13 szavazattal, 4 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogalmazta meg a Tanács, hogy “szükségesnek tartja, hogy a titoktartással kapcsolatos pedagógusi jogok, illetve kötelezettségek gyakorlására, az ebből adódó szakmai és pszichikai terhek elviselésére, illetve kezelésére egyfelől készítsen fel a pedagógusképzés minden fokozaton, másrészt biztosítson a kormányzat olyan fórumokat, szervezeteket vagy lehetőségeket, amelyek menet közben segítik e jog és kötelezettség gyakorlásában, és az ezzel járó terhek elviselésében a pedagógust”.

Vita alakult ki a tekintetben, hogy miként értelmezendő az a törvényi fogalmazás, miszerint a közoktatási intézmények a gyermekek, tanulók személyes adatait “már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban büntethetőségének, a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából célhoz kötötten kezelhetik”. Ezen passzus törlésére vonatkozó javaslat 6 szavazatot kapott, ellene senki sem szavazott, 9 fő tartózkodott, így e passzus törlésére vonatkozó javaslat nem emelkedett határozati rangra.

Ad 2. naprendi pont:

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet módosítása tárgyában előterjesztett ún. szakmai háttéranyag vitája nem végződött határozathozatallal, tekintve, hogy a vitában felmerült észrevételek figyelembe vételével a rendelettervezet az OKNT következő, januári ülésén kerül napirendre.

A legfontosabb vitakérdések voltak:

  • Kinek a kompetenciájába tartozzék az ún. Kerettantervi Akkreditációs Testület (KAT) létrehozása: mi legyen ebben a miniszter, illetve az OKNT hatásköre.
  • Vita nélküli egyetértés volt abban, hogy a benyújtott kerettantervek elfogadási processzusában erre a célra külön felkészített tantervi szakértőké legyen a fő szerep.
  • Vita volt abban, hogy csak iskolafokozatokra és/vagy iskolatípusokra vonatkozó teljes kerettantervek kerülhessenek akkreditálásra, vagy műveltségi területi kerettantervek is. Külön nyomatékot adott ennek a kérdésnek az akkreditációs költségek irreálisan magasnak ítélt mértéke.
  • Sürgető igényként fogalmazódott meg az oktatási tárcának címezve a tantervi implementációs folyamat végig gondolása és az erre vonatkozó javaslatnak az OKNT elé terjesztése, majd nyilvánosságra hozása.

Loránd Ferenc
az OKNT elnöke

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok