2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2004. december 9-i üléséről

2005. január 4.
Napirend:

1. Az "Európai mérföldkövek" a közoktatás területén történő megvalósításához készített cselekvési terv véleményezése
előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
meghívott: dr. Halász Gábor főigazgató

2. Előterjesztés a "Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve" kiadásáról szóló OM rendeletről
előadó: Nagy Gyöngyi Mária vezető főtanácsos

3. Az OKNT állásfoglalásának kialakítása a "Judaisztika" érettségi vizsgatantárgy központi követelményéről
Az OÉVB álláspontját ismerteti Horgy György
 
*

1. Az "Európai mérföldkövek" a közoktatás területén történő megvalósításához készített cselekvési terv véleményezése
 
Előzmények:

Az OKNT elé véleményezésre beterjesztett OM dokumentum ismertette azt a 6 minőségi indikátort (un. mérföldkövet, azaz viszonyítási pontot), amelyeket az EU Oktatási Miniszterek Tanácsa 2003 májusában fogadott el, azzal a céllal, hogy ezek mentén összehasonlíthatók legyenek az EU tagállamai, Japán valamint az Egyesült Államok oktatási rendszereinek a gazdasági versenyképesség és a társadalmi fejlődés szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt teljesítményei. Az összehasonlításra első ízben 2010-ben kerül sor. Az egyes tagállamok adatai természetesen eltérnek az EU átlagtól. A tagállamok vállalták, hogy saját fejlesztési céljaikkal összhangban konkrét lépéseket tesznek a Tanács által elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében.

A minisztériumi előterjesztés egyes mérföldkövek esetében százalékos adatokat közölt a hozzájuk tartozó jelenlegi EU átlagról és a hazánkban megállapított átlagról. Tekintettel arra, hogy az előterjesztést az OKNT tagjai részéről legélesebben a hazánkról közölt adatok hitelessége, illetve a mögöttük meghúzódó kategóriák értelmezése tárgyában érte bírálat, szükséges, hogy az ún. "mérföldköveket" az EU átlagra és a Magyarországra vonatkozó adatokkal együtt ismertessem. (Az egyes mérföldkövekhez rendelt feladatokat és az átlagokra vonatkozó adatokat az előterjesztésből idézem.)

  • Korai iskolaelhagyók
    "2010-re el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyók (az összlakosságnak az a 18-24 éves korosztálya, akik csak alsó középfokú, vagy ennél alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkeznek, és nem részesülnek oktatásban vagy képzésben.) átlagos aránya az EU-ban ne legyen 10 %-nál nagyobb." Az EU átlag 19,4%, a magyarországi átlag 2002-es adatok szerint 12,3%.
  • Matematika, természettudományok, műszaki tudományok
    "2010-re az EU-ban a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők számát legalább 15 %-kal kell növelni, ugyanakkor a nemek közti egyenlőtlen eloszlásnak mérséklődnie kell."
  • Felső középfokú végzettség megszerzése
    "2010-re az EU-ban a 22 éves korosztályba tartozó fiatalok legalább 85 %-ának meg kell szereznie a felső középfokú végzettséget (ISCED 3 szint)" EU átlag: a 25-64 éves korú lakosság körében 65,7%, a hazai átlag 70,2%, a 2002-es adat 87,6%.
  • Alapkészségek
    2010-re az EU-ban az olvasási készség terén alacsony szintű jártassággal (olvasási készség "1 szint" és annál alacsonyabb) rendelkező 15 évesek számát a 2000. évi szinthez viszonyítva legalább 20 %-kal kell csökkenteni.
  • Egész életen át tartó tanulás
    2010-re az EU-ban az élethosszig tartó tanulásban résztvevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosságnak (25-64 éves korosztály) legalább 12,5 %-a kell, hogy legyen. (A bármilyen fajta oktatásban és képzésben a felmérést megelőző négy hét során részt vevő 25-64 éves korosztály százalékos aránya) Eu átlag: 8,4%, a magyarországi átlag 2002-ben 3,3%.
  • Befektetés a humán erőforrásokba
    A lisszaboni Európai Csúcstalálkozó jelentős éves növekedés elérésére szólított fel a humánerőforrás-befektetések 1 főre eső szintjében.
    Hazánkban a közoktatási szakterület az 1., a 3. és a 4. mérföldkő területén lett első helyen kijelölt felelős.
Bevezetőjében mind az előterjesztő Brassói Sándor, mind a szakértőként meghívott Halász Gábor hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az EU az ún. mérföldkövek kijelölésével konkrét fejlesztési feladatok megfogalmazásához, az EU-n belüli oktatáspolitikai koordinációhoz teremtett egységes eszközt a tagállamok számára. Hangsúlyozták, hogy a mérföldkövekhez rendelendő feladatokat minden országnak a saját viszonyaihoz és fejlesztési stratégiájához igazítva kell meghatároznia.
A vita fő csomópontjai:
  • Egyetértés mutatkozott azzal, hogy a cselekvési terv az ún. "mérföldövekhez" igazodva konkrét és számonkérhető feladatokban nem pedig nagy ívű reformokban fogalmazza meg a tennivalókat.
  • Egyöntetű véleménye volt a hozzászólóknak, hogy a hazánkról közölt adatok félrevezetően felértékelik teljesítményeinket. A felső középfokú végzettséggel rendelkezők 87,6%-os, illetve a 25-64 éves korúak közötti 70,2%-os aránya csak úgy "jöhet ki", ha a szakmunkásképzőt végzetteket is a felső középfokú végzettséggel rendelkezők közé számítjuk. Hasonlóan félrevezető, ha a korai iskolaelhagyók arányának 12,3%-án belül nem tüntetik fel, hogy ugyanez az arány a szakmunkásképzőkben 25-30%. Az adatoknak ez a torz megjelenítése félrevezetheti az oktatáspolitikát, amikor a tennivalóit súlyozza. Ezért nemcsak immorális, de kifejezetten káros is.
    Tekintve, hogy az előterjesztők válaszaiból egyértelműen kiderült, hogy a hazai iskolatípusok besorolása az EU által használt kategóriákba az országos statisztikát érintő magas szintű politikai és nem szakmai döntés, amelynek - amennyiben a hazai fejlesztési stratégia ebből indulna ki - az egész közoktatásra nézve rendkívül káros következményei lennének, az a megállapodás született a dokumentum előterjesztői és az OKNT jelenlévő tagjai között, hogy egyeztetést kezdeményeznek az OM felső vezetésével és statisztikai osztályával a probléma megvitatására.
  • Másik kardinális kérdésként merült fel, hogy milyen szerep jut az EU által megállapított határkövekből fakadó feladatok mellett a sajátosan hazai, a magyar oktatási rendszer jellegéből és állapotából fakadó stratégiai fejlesztési feladatoknak. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy mind a végzettségi kategóriákat, mind a korai iskolaelhagyók fogalmát a hazai struktúrához viszonyítva kell meghatároznunk, és a tennivalókat ehhez igazítva kell megfogalmaznunk. (Kompromisszumos javaslatként hangzott el, hogy amikor a magyarországi adatokat közöljük, jelenítsük meg ezeket mind az EU-s kategóriák, mind a hazai kategóriák szerint.) Teljes egyetértés volt abban, hogy a beterjesztett cselekvési tervet egyeztetni kell a közoktatás már kidolgozott középtávú stratégiai tervével, illetve abban, hogy a cselekvési terv illeszkedjék rendszerszerűen azokba a stratégiai típusú elhatározásokba, amelyek már megszülettek.
  • A vita harmadik súlyponti kérdése az iskolák szintjének a cselekvési tervben történő megjelenítése körül bontakozott ki. Többen kifogásolták, hogy nem derül ki a cselekvési tervből, hogy az OM milyen mértékben számol az iskolákban folyó fejlesztő és önfejlesztő tevékenységgel. Elhangzott és teljes egyetértésre talált az a kijelentés, hogy a fejlesztés "kulcseleme az intézményi adaptivitás, az iskolaszervezet fogadókészsége". Ezzel szorosan összefüggésben került szóba egyrészt a "tömegoktatás" és "elitképzés" kettősségének problémája, illetve e kettősség leépítésének szükségessége. Problémaként vetődött fel a jelenleg domináns tanulásszervezési eljárások és szervezeti keretek átalakításának szükségessége.
  • Többen kifogásolták, hogy az alapkészségek között az előterjesztés nem kellő súllyal szól a matematikai készségekről és a természettudományokról, s hogy ezek fejlesztését nem a közoktatás feladatainak sorában, hanem, a felsőoktatás tennivalói között említi.
  • Az OKNT tagjai javasolták, hogy a cselekvési terv foglalkozzék a helyi önkormányzatok szerepével a fejlesztésben, továbbá a szülőkkel mint együttműködő partnerekkel. Hiányolták, hogy a dokumentum, nem foglalkozik a pedagógusképzéssel.
  • Több oldalról fogalmazódott meg, hogy a "mérföldkövek" EU megszabta normáihoz való felzárkózás nem kizárólag az oktatásügy eredményességének függvénye, illetve, hogy ez az eredményesség nagymértékben függ egyrészt a szociális tényezőktől, másrészt a kultúra egészének fejlesztésétől. Ezért a cselekvési tervet egyeztetni kell mind a szociális mind a kulturális tárcával, támogatni kell a minőségi kultúra fejlesztését a felnőtt lakosság körében is.
  • Vita volt abban a kérdésben, hogy a fejlesztés súlypontját a kezdő szakaszra vagy a felső tagozatos évfolyamokra kell-e helyezni, tekintve, hogy más-más OECD jelentésekből más-más következtetésre lehet jutni. E vita kapcsán is újra megfogalmazódott az az igény, hogy az OKNT lépjen fel kezdeményezően a Miniszternél a hazai PISA Bizottság megalakítása érdekében, s elemző módon értékelje mind e vizsgálat, mind más eredményvizsgálatok összehasonlító adatait.
A termékeny eszmecsere annak az igénynek a megfogalmazásával zárult, hogy az említett egyeztető megbeszélések után a "mérföldkövekhez" kapcsolódó fejlesztések terve kerüljön még egyszer az OKNT elé.


2. Előterjesztés a "Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve" kiadásáról szóló OM rendeletről

Trencsényi László ONT tag a beterjesztett dokumentum átdolgozását javasolta azzal az indokkal, hogy pedagógiai szemléletében nem Nat-komform, mert a Nat-hoz képest szűkebben értelmezi, illetve szerepelteti a fejlesztési feladatokat. Ezek - szerinte - valamennyi fogyatékossági fokon beszűkültek, beleragadtak a pályaorientáció és a pályaválasztás feladataiba, miközben háttérbe szorultak a saját érdekvédő szerepekre, az állampolgári viselkedés szerepeire és a családalapító, családfenntartó szerepekre vonatkozó képességfejlesztő funkciók. Trencsényi László felajánlotta, hogy érdemi és szövegszerű módosító javaslatairól egyeztet az előterjesztővel. A jelenlévők ezt köszönettel tudomásul vették, és úgy döntöttek, hogy az OKNT januári ülésén első napirendi pontként vitatatja meg az előterjesztést és hozza meg határozatát.


3. Állásfoglalás a "Judaisztika" érettségi vizsgatantárgy központi követelményéről

Az előterjesztett OÉVB-javaslatot az OKNT érdemben nem tudta megvitatni, mert e kérdésben testületi egyetértési jogát kellett volna gyakorolnia, ezt azonban az idő előrehaladtával megcsappant létszám miatt nem tehette meg. Ezért a döntést a januári ülésre halasztotta.


Loránd Ferenc
az OKNT elnöke
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok