Napirend előtt az OKNT december 9-i ülésén kialakított álláspontjának megfelelően vita nélküli határozott:

valamint

Az OKNT mind A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló OM-rendeletet, mind A judaisztika érettségi vizsgatantárgy központi követelményeiről az Országos Érettségi és Vizsga Bizottság (OÉVB) által beterjesztett és az OKNT legutóbbi ülésen már megvitatott előterjesztését egyhangú szavazattal elfogadta.

1. Ajánlás az alternatív (nem NAT-alapú) kerettantervek jóváhagyásának rendjére
Előadó: Horn György OKNT-tag
Meghívott: Dr. Balogh Lászlóné szakmai referens

2. Az oktatási miniszter rendelet-tervezetének véleményezése a 2005/2006. tanév rendjéről
Előadó: Dr. Varga Mária Beáta főosztályvezető-helyettes
Szakértők: Dr. Farkas Ildikó közoktatási jogi referens, Juhász József (OKÉV)

3. Tájékoztató a tankönyvellátás helyzetéről, elvi kérdéseiről
Előadó: Dr. Karlovitz János TTB-tag, Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
Szakértők: Szalay Sándor irodavezető, Dr. Bartha Lajosné szakmai főtanácsadó

1. Ajánlás az alternatív (nem NAT-alapú) kerettantervek jóváhagyásának rendjére

 

Tekintve, hogy a Közoktatási Törvény 131.§ (3) pontja kimondja, hogy "Abban a kérdésben, hogy az iskola alternatív iskolaként végzi-e tevékenységét, az engedélyezési eljárásban az Országos Köznevelési Tanács foglal állást", már a korábbi üléseken felmerült, hogy ki kellene dolgozni az alternatívitás definícióját, illetve meg kellene fogalmazni azokat a kritériumokat, amelyek mentén megítélhető, hogy egy adott iskola alternatív iskolának minősül-e.

A napirend előadója, Horn György írásos előterjesztésében ezt nem javasolta. "Az OKNT ne hozzon létre alternatív iskolai definiciót, hanem egyedi eljárásban döntsön minden a Közoktatási Törvény 131.§-a alapján benyújtott kerettantervről." - állat a javaslatban. Javasolta továbbá, hogy az OKNT formai kritériumokban várja el a benyújtótól ugyanazokat a követelményeket, amelyeket a Nat-alapú vagy Nat-hoz igazodó kerettantervek esetében elvár. Az OKNT kérje fel a Kerettantervi Bizottságot, hogy az elfogadást illetően tegyen az OKNT-nek indoklással ellátott határozati javaslatot, az OKNT pedig ennek alapján hozza meg döntését.

Egyetértés volt abban, hogy a Közoktatási Törvényben nincs egyértelműen megfogalmazva sem az alternatív iskola, sem a kerettanterv fogalma. "Kötelességünk jelezni a Minisztériumnak - hangzott el -, hogy ebben rendet kellene csinálni."

Vita volt arról, hogy az alternatív iskolákat a tantervük, ennek a Nat-tól való eltérései teszik-e "alternatívvá", vagy sajátos működési rendjük, amellyel azokhoz a sajátos helyzetű tanulói rétegekhez alkalmazkodnak, amelyek esetében az "iskola" klasszikus, illetve szokványos fogalma szükségképpen módosulásokat kell, hogy elszenvedjen. A kialakult álláspont szerint ez utóbbin van a hangsúly. Ennek megítélése viszont túlmutat a tantervi szakértői kompetencián. Többen javasolták, hogy az OKNT kérje fel az Alternatív és Magániskolák Egyesületét (AME), hogy ebből a szempontból véleményezze az alternatívként benyújtott kerettanterveket.

Végezetül 3 tartózkodással ellenszavazat nélkül az alábbi határozat született:

2. Az oktatási miniszter rendelet-tervezetének véleményezése a 2005/2006. tanév rendjéről

 

A beterjesztett javaslattal kapcsolatban az OKNT tagjai számos kérdést tettek fel és néhány javaslatot fogalmaztak meg. Két olyan téma volt, amely nagyon sok kritikát váltott ki: a tanulmányi versenyek ügye és a mérés-értékelés ügye. Többen javasolták, hogy az OKNT a közeljövőben OM előterjesztésre tűzze napirendre az országos tanulmányi versenyek témáját. A jelen előterjesztésből is az tűnt ki, hogy ezek rendszere átgondolatlan. Tisztázatlan, hogy "Milyen alapon és hogyan dől el, hogy mit támogat a Minisztérium, s hogy miért pont azt támogatja, amit támogat?" - hangzott el.

A mérés-értékelés témájával kapcsolatban igényként fogalmazódott meg annak pontos rögzítése, hogy a tanév folyamán milyen mérésekre kerül sor, a hogy ezek kiterjednek-e valamennyi iskolatípusra, pl. a gyógypedagógiai és a nemzetiségi iskolákra is. Mindaddig, amíg nincs az oktatásirányításnak egy teljesen összefüggő, rendszerbe illeszkedő ellenőrzési, értékelési, mérési rendszere, az éves szinten esedékes mérések-értékelésekben hozott döntések mindig esetlegesek lesznek.

Kvázi "követelésként" fogalmazódott meg, hogy a mérések eredményeit az OM hozza nyilvánosságra.

A javaslatokkal összefüggésben vetődött fel annak igénye, hogy az OKNT időközönként - legalább félévenként - tekintse át, mi lett a sorsa megfogalmazott javaslatainak. Az a tapasztalat ui., hogy az OKNT egy évvel ezelőtti javaslatainak nyomuk sincs a jelenlegi előterjesztésben.

 

Napirend érdemi vitájára idő hiányában, illetve mert többen az ülés tervezett időpontja előtt távoztak s ezért az OKNT határozatképtelenné vált, nem került sor. Az Elnök a hasonló helyzetek elkerülése érdekében ismertette azon elhatározását, hogy a jövőben írásban kérni fogja minden OKNT tagtól, hogy a meghívóban szereplő ülésről, hány órakor kíván távozni. Az elmaradt napirenddel kapcsolatban az OKNT úgy döntött, hogy február 10-i rendes ülésén első témaként tűzi napirendre a tankönyvellátás helyzetéről és elvi kérdéseiről szóló napirendi pontot. Ez nem érinti azt a korábbi döntését, hogy február 17-én Nyíregyházán a kistérségi iskolatársulások témájában kihelyezett ülést és szakértői tanácskozást tart.
 

Loránd Ferenc

az OKNT elnöke