2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2005. február 10-i és 17-i üléseiről

2005. február 18.
2005. február 10-i ülés

Napirend:

1. Tájékoztató a tankönyvellátás helyzetéről, elvi kérdéseiről
Előadó: Karlovitz János TTB-tag, Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
2. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola (1-12. évf.) kerettantervének jóváhagyása


*

1. Tájékoztató a tankönyvellátás helyzetéről, elvi kérdéseiről

Az előterjesztés, illetve bevezetőjében a napirend előterjesztője, Karlovitz János hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az OKNT megerősítse a Tankönyv és Taneszköz Bizottság (továbbiakban: TTB) szerepét a tankönyvek jóváhagyásában. Javasolta a Bizottság létszámának 9 vagy 10 főre való emelését. Kiemelte a tankönyvbírálók továbbképzésének szükségességét, továbbá a tankönyvellátás egész rendszerének áttekintését. Ez utóbbi célból egy EU szintű nemzetközi konferencia megrendezését javasolta.

Szalay Sándor a Tankönyv és Taneszköz Iroda vezetője közölte, hogy a tankönyvek értékelése szempontrendszerének részletes kidolgozása folyamatban van. Ennek elkészülte előfeltétele a tankönyv- és taneszköz-szakértők továbbképzésének.

A vitában elhangzott főbb vélemények, javaslatok:

A vita egyik központi témája a tankönyvek sok esetben mind tartalmi, mind stiláris szempontból joggal kifogásolható minősége volt. A TTB tapasztalatai szerint a beadott tankönyvek egy része sem nyomdatechnikailag, sem tartalmát, sem megfogalmazását, sem a magyar helyesírást tekintve nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyeket a bizottság igyekszik betartani és betarttatni. Nem szolgálják a tankönyvek a képesség- és készségfejlesztést. Ennek a szempontnak minden tankönyvben és minden évfolyamon összehangoltan kellene érvényesülnie - hangzott el -, csakúgy, mint azoknak a didaktikai törekvéseknek, amelyek a kooperatív tanulás különböző formáinak meghonosítását célozzák. Különösen éles bírálat érte a kezdőszakasz tankönyveit mindenek előtt túlzsúfoltságuk miatt.

Felvetődött a tankönyv és a tanterv kapcsolatának kérdése is. Nem minden tantervhez jó minden tankönyv. Szükség volna e két tanulásirányító eszköz harmonizálására mind az elkészítés, mind a terjesztés folyamatában.

Kritikus vélemények fogalmazódtak meg a tankönyvellátás és -forgalmazás rendszerével kapcsolatosan. Az egész rendszer alapos felülvizsgálatra szorul - vélték többen. - Jelenleg bonyolult és drága, számos terhet ró a forgalmazásban szerepet vállaló pedagógusokra. Nehezíti a tankönyv-előállítás és -ellátás színvonalának emelését, hogy a tankönyvjóváhagyás jelenlegi rendszerében a szakképzést szolgáló tankönyvek külön elbírálás alá esnek, s ezért a TTB nem látja egységben az egész tankönyv ügyet.

A tankönyvek minőségével összefüggésben merült fel a tankönyvek engedélyeztetése során foglalkoztatott szakértők (bírálók) továbbképzésének, sőt, szakvizsgával egybekötött felsőfokú képzésének szükségessége. Az OKNT felszólítást kapott, hogy valamely felsőoktatási intézménynél kezdeményezze egy ilyen irányú képzés megindításának engedélyeztetését.

A tankönyvek megítélésével kapcsolatban hiányolták, hogy a felhasználók - a szülők és a tanulók - véleménye szervezett formában nem jut el a tankönyvkészítőkhöz és bírálókhoz, Hiányolták továbbá a tankönyvkutatásokat és a jól szubvencionált tankönyvkritikát. Pozitív fejleményként értékelték ugyanakkor, hogy az új tankönyvrendelet már lehetőséget biztosít beválás vizsgálatokra. Javasolja az OKNT - merült föl -, hogy a tankönyvkiadásra fordított éves összeg 1%-át a joggal hiányolt tankönyvkutatásra, beválás vizsgálatokra, az ezekhez kapcsolódó utánkövetésekre, fizetett tankönyvkritikára kelljen fordítani.

Vita bontakozott ki a tankönyvek változó szerepéről az oktatási, illetve a tanulási folyamatban, különös tekintettel a digitális ismerethordozók növekvő szerepére. Ez utóbbiak minőségéről az OKNT-nek - mint elhangzott - "csak kabarétréfa szintű" információi vannak, holott korrekt információkra volna szüksége ahhoz, hogy befolyást gyakorolhasson a tananyag digitalizálási folyamatokra.

Dilemmaként fogalmazódott meg a piacnak és az államnak a tankönyvellátásban betöltött szerepe, illetve felelőssége. Nagyobb állami szerepvállalás kellene az innovációs, illetve modernizációs törekvések támogatásában, amelyek többnyire nem esnek egybe a piaci érdekekkel. A Minisztérium által megszabott árak erőteljesen korlátozzák a kis kiadók, az alacsonyabb példányszámú kiadványok, pl. a szakképzést szolgáló kiadványok versenyképességét.

Az eszmecsere során kikristályosodott az igény egy olyan konferenciára vagy workshopra, amely a különböző szereplőknek módot ad álláspontjuk összehangolására, egy egységes stratégia kidolgozására.


Határozat:

12 igen és 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az OKNT a következő határozatot hozta:

Az Országos Köznevelési Tanács megerősíti Tankönyv és Taneszköz Bizottságának az OKNT nevében betöltött szerepét elsősorban a tankönyvügy következő legfontosabb mozzanataiban: elvi-elméleti megalapozottságának biztosításában, a tankönyvjóváhagyásban, a tankönyv-szakértők kijelölésében és továbbképzésében, rendezvények és információs bázisok szervezésében. A tankönyv-jóváhagyási folyamatban a TTB szerepét a jogszabályok pontos értelmezése nyomán - a döntéselőkészítő procedúrában résztvevő partnerek együttműködésével, a feladat- és felelősségmegosztás rögzítésével - haladéktalanul pontosítani, a Tankönyv és Taneszköz Bizottságot pedig jogszabályban nevesíteni szükséges.

13 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett az OKNT az alábbi határozatot hozta:

Az OKNT egyetért a TTB létszámának növelésével kapcsolatos igénnyel, de ennek mértékéről csak az anyagi kondíciók függvényében fog dönteni.

12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett

az OKNT kinyilvánította, hogy egyetért egy olyan szakmai tanácskozás (workshop, munkaértekezlet, konferencia) záros határidőn belüli megrendezésével, amely állást foglal, illetve alternatív megoldási javaslatokat fogalmaz meg mindazon problémákkal kapcsolatban, amelyek a mai tanácskozáson felmerültek.

14 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellet

az OKNT állást foglalt egyrészt amellett, hogy a tankönyv és taneszköz szakértők továbbképzésére akkreditált program álljon rendelkezésre, továbbá amellett, hogy tárgyalások kezdődjenek valamely felsőoktatási intézménnyel egy felsőfokú tankönyv-és taneszköz szakértői képesítés megszerzésére irányuló szakirányú képzés beindításáról.


2. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola (1-12. évf.) kerettantervének jóváhagyása

Trencsényi László a Kerettantervi Bizottság tagja ismertette, hogy a Bizottság legutóbbi ülésén 3 fő szavazott arra, hogy a kerettantervet átdolgozásra adják vissza ("A" javaslat) és 3 fő szavazott az elutasítás mellett ("B" javaslat). Ez utóbbi fő indoka az volt, hogy "a benyújtott dokumentum a kerettantervekről szóló rendelttől eltérően egyedi pedagógiai program, s nem multiplikálható kerettanterv." Amennyiben a Bizottság átdolgozást kér, ez olyan nagy mérvű változtatásokat jelentene, amelyek miatt a kerettanterv jóváhagyása új szakértési folyamatot igényelne.
Problémaként vetette fel a Bizottság az originalitás szempontként való mérlegelését. A Radnóti Gyakorlóiskola által benyújtott kerettantervi szöveg tíz műveltségi területéből nyolc esetben kimutathatóan, szövegszerűen 80 százalékban azonos egy más szerző nevével fémjelzett, és általánosan használt kerettanterv szövegével. Ebből a szempontból a meghozandó döntés precedens értékű, és lényegében arra ad választ, hogy azt akarja-e az oktatáspolitika, hogy az újabb és újabb kerettantervek mint az "ős-kerettanterv" mutációi szolgálják a pluralizálást, vagy azt kívánja, hogy egyedi, új tantervi konstrukciók jelenjenek meg.
Tekintve, hogy a Bizottságban mindkét javaslat egyenlő mértékű támogatást nyert a Kerettantervi Bizottság az OKNT állásfoglalását kérte a kerettantervként való jóváhagyás tárgyában.

Határozat:

Rövid vita után az OKNT 7 szavazattal 4 ellenében és 2 tartózkodással úgy döntött, hogy nem fogadja el kerettantervként a Radnóti-tantervet.



2005. február 17-i ülés

Helyszín: Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, Bessenyei Aula
 
Téma: Tanácskozás a kistérségi társulások közoktatási feladatellátásával kapcsolatos teendőiről

Korreferátumok:
  • Nagyrónai László OM osztályvezető: Tájékoztató a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatellátásával kapcsolatos tárca tevékenységről
  • Papik Péter projektigazgató, Nyíregyháza: A kistérségek funkciói a közoktatás-igazgatásban
  • dr. Dobos Krisztina a KOMA kuratórium elnöke: A KOMA tapasztalatai a közoktatási együttműködéseket támogató pályázatok tapasztalatairól
Felkért hozzászólók:

Barabás Ferenc igazgató, Berettyóújfalu
Hajdú Sándor igazgató, Szabolcs-.Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet
Horváth Tamás elnök, Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány
Porkoláb Mihály igazgató helyettes, Mórahalom
Pusztai József igazgató, Ibrány

A tanácskozást dr. Balogh Árpád a Nyíregyházi Főiskola rektora nyitotta meg.
Loránd Ferenc elnök az ülésen résztvevő főiskolai hallgatók és tanárok tájékoztatására röviden ismertette az Országos Köznevelési Tanács összetételét és feladatait.


A korreferátumokban és a hozzászólásokban elhangzott főbb vélemények, javaslatok:

  1. A kistérségi társulások közoktatással kapcsolatos legfőbb célja, hogy a térség pedagógusainak, tanulóinak szervezett együttműködésével, a szakszolgálati és szakmai szolgáltatások minden iskolára kiterjedő biztosításával csökkentsék a községi, falusi és városi gyermekek által elérhető tudás közötti különbségeket. Ennek érdekében a gazdaságossági szempontok kizárólagosságának ellensúlyozására oktatáspolitikai támogatással erősíteni kell az iskolákat a szakmai szempontok képviseletében. Továbbá: egy központilag szervezett projekt (pl. akkreditált továbbképzés) keretében meg kell szervezni a kistérségek vezetőinek szakmai felkészítését a közoktatással kapcsolatos térségi feladatok sajátos követelményeiről és lehetőségeiről. Kiemelten fontos megőrizni azokat a helyi kezdeményezésre létrejött együttműködési formákat (iskolaszövetségek, iskolatársulások, intézményfenntartói társulások, közoktatási ellátási körzetek, iskolavezetői és tanári-tanítói munkaközösségek) és szak-, illetve szakmai szolgáltatásokat, amelyek az elmúlt években több megyében eredményesen működtek. Meg kell fogalmazni az Arany János tehetséggondozó program helyét a kistérségek oktatással összefüggő feladatainak szolgálatában.
  2. A többcélú kistérségi társulásokon belül különös figyelmet kell fordítani a középfokú városi intézményekből és a környező kisiskolákból szerveződő ún. "mikro térségekre". (Javaslatként elhangzott, hogy az iskolaszövetségeket közoktatási szövetségekké kellene átalakítani, amelyek kiterjednének az óvodától kezdve valamennyi iskolafokozatra, az alapfokú művészetoktatásra és a pedagógiai szakszolgálatra. Ezekben - az iskolák pedagógiai programjainak és helyi tanterveinek összehangolásával - lakhelytől függetlenül a tankötelezettség teljes időtartamára minden tanuló számára biztosítani kell a szakmaszerzés és az érettségi letételének lehetőségét.
  3. Különböző hangsúllyal szóltak a résztvevők a kistelepülések iskoláinak településmegtartó és pedagógiai, illetve szocializáló szerepéről. Egyöntetű álláspont volt, hogy az alsó tagozatot minden településen meg kell őrizni, ha kell, a fenntartó önkormányzatoknak nyújtott nagyobb állami segítséggel. Nagyobb figyelmet kell fordítani az összevont osztályokra, összehasonlító elemzéssel fel kell tárni hatékonyságukat, és támogatni kell szakmai fejlesztésüket. A felső tagozatok esetében az erőforrások racionális felhasználásával ki kell alakítani azokat a tanulókra is kiterjedő együttműködési formákat, amelyek alkalmasak egyfelől a nehezebben tanulók, másfelől a kiemelkedő teljesítményt nyújtók megkülönböztetett fejlesztésére. S gondoskodni kell arról, hogy a bezárt művelődési házak mintájára a kis falvakban ne legyenek bezárt iskolák, épületeik szolgáljanak más oktatási (pl. erdei iskola), művelődési, turisztikai célokat.
  4. Meg kell erősíteni az általános művelődési központok (ÁMK-k) szerepét a kistérségeken ("kistájakon") belüli közművelődési és közoktatási kapacitások együttes felhasználásában, továbbá a gyerek és ifjúsági civil szerveződések létrehozásában és működtetésében.
  5. A tanácskozás felhívja az illetékesek figyelmét a megyei közalapítványoknak a kistérségek támogatásában játszott nélkülözhetetlen szerepére, ennek kapcsán arra, hogy anyagi támogatottságuk csökkenése veszélyezteti a kistérségi szerveződés nyújtotta többlet lehetőségek kihasználását a közoktatási feladatellátás színvonalának emelésében.

Loránd Ferenc
az OKNT elnöke
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok