1. Tájékoztató a tankönyvellátás helyzetéről, elvi kérdéseiről

Előadó: Karlovitz János TTB-tag, Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes

2. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola (1-12. évf.) kerettantervének jóváhagyása

*

Az előterjesztés, illetve bevezetőjében a napirend előterjesztője, Karlovitz János hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az OKNT megerősítse a Tankönyv és Taneszköz Bizottság (továbbiakban: TTB) szerepét a tankönyvek jóváhagyásában. Javasolta a Bizottság létszámának 9 vagy 10 főre való emelését. Kiemelte a tankönyvbírálók továbbképzésének szükségességét, továbbá a tankönyvellátás egész rendszerének áttekintését. Ez utóbbi célból egy EU szintű nemzetközi konferencia megrendezését javasolta.

Szalay Sándor a Tankönyv és Taneszköz Iroda vezetője közölte, hogy a tankönyvek értékelése szempontrendszerének részletes kidolgozása folyamatban van. Ennek elkészülte előfeltétele a tankönyv- és taneszköz-szakértők továbbképzésének.

A vita egyik központi témája a tankönyvek sok esetben mind tartalmi, mind stiláris szempontból joggal kifogásolható minősége volt. A TTB tapasztalatai szerint a beadott tankönyvek egy része sem nyomdatechnikailag, sem tartalmát, sem megfogalmazását, sem a magyar helyesírást tekintve nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyeket a bizottság igyekszik betartani és betarttatni. Nem szolgálják a tankönyvek a képesség- és készségfejlesztést. Ennek a szempontnak minden tankönyvben és minden évfolyamon összehangoltan kellene érvényesülnie - hangzott el -, csakúgy, mint azoknak a didaktikai törekvéseknek, amelyek a kooperatív tanulás különböző formáinak meghonosítását célozzák. Különösen éles bírálat érte a kezdőszakasz tankönyveit mindenek előtt túlzsúfoltságuk miatt.

Felvetődött a tankönyv és a tanterv kapcsolatának kérdése is. Nem minden tantervhez jó minden tankönyv. Szükség volna e két tanulásirányító eszköz harmonizálására mind az elkészítés, mind a terjesztés folyamatában.

Kritikus vélemények fogalmazódtak meg a tankönyvellátás és -forgalmazás rendszerével kapcsolatosan. Az egész rendszer alapos felülvizsgálatra szorul - vélték többen. - Jelenleg bonyolult és drága, számos terhet ró a forgalmazásban szerepet vállaló pedagógusokra. Nehezíti a tankönyv-előállítás és -ellátás színvonalának emelését, hogy a tankönyvjóváhagyás jelenlegi rendszerében a szakképzést szolgáló tankönyvek külön elbírálás alá esnek, s ezért a TTB nem látja egységben az egész tankönyv ügyet.

A tankönyvek minőségével összefüggésben merült fel a tankönyvek engedélyeztetése során foglalkoztatott szakértők (bírálók) továbbképzésének, sőt, szakvizsgával egybekötött felsőfokú képzésének szükségessége. Az OKNT felszólítást kapott, hogy valamely felsőoktatási intézménynél kezdeményezze egy ilyen irányú képzés megindításának engedélyeztetését.

A tankönyvek megítélésével kapcsolatban hiányolták, hogy a felhasználók - a szülők és a tanulók - véleménye szervezett formában nem jut el a tankönyvkészítőkhöz és bírálókhoz, Hiányolták továbbá a tankönyvkutatásokat és a jól szubvencionált tankönyvkritikát. Pozitív fejleményként értékelték ugyanakkor, hogy az új tankönyvrendelet már lehetőséget biztosít beválás vizsgálatokra. Javasolja az OKNT - merült föl -, hogy a tankönyvkiadásra fordított éves összeg 1%-át a joggal hiányolt tankönyvkutatásra, beválás vizsgálatokra, az ezekhez kapcsolódó utánkövetésekre, fizetett tankönyvkritikára kelljen fordítani.

Vita bontakozott ki a tankönyvek változó szerepéről az oktatási, illetve a tanulási folyamatban, különös tekintettel a digitális ismerethordozók növekvő szerepére. Ez utóbbiak minőségéről az OKNT-nek - mint elhangzott - "csak kabarétréfa szintű" információi vannak, holott korrekt információkra volna szüksége ahhoz, hogy befolyást gyakorolhasson a tananyag digitalizálási folyamatokra.

Dilemmaként fogalmazódott meg a piacnak és az államnak a tankönyvellátásban betöltött szerepe, illetve felelőssége. Nagyobb állami szerepvállalás kellene az innovációs, illetve modernizációs törekvések támogatásában, amelyek többnyire nem esnek egybe a piaci érdekekkel. A Minisztérium által megszabott árak erőteljesen korlátozzák a kis kiadók, az alacsonyabb példányszámú kiadványok, pl. a szakképzést szolgáló kiadványok versenyképességét.

Az eszmecsere során kikristályosodott az igény egy olyan konferenciára vagy workshopra, amely a különböző szereplőknek módot ad álláspontjuk összehangolására, egy egységes stratégia kidolgozására.

12 igen és 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az OKNT a következő határozatot hozta:

13 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett az OKNT az alábbi határozatot hozta:

12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett

14 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellet

Trencsényi László a Kerettantervi Bizottság tagja ismertette, hogy a Bizottság legutóbbi ülésén 3 fő szavazott arra, hogy a kerettantervet átdolgozásra adják vissza ("A" javaslat) és 3 fő szavazott az elutasítás mellett ("B" javaslat). Ez utóbbi fő indoka az volt, hogy "a benyújtott dokumentum a kerettantervekről szóló rendelttől eltérően egyedi pedagógiai program, s nem multiplikálható kerettanterv." Amennyiben a Bizottság átdolgozást kér, ez olyan nagy mérvű változtatásokat jelentene, amelyek miatt a kerettanterv jóváhagyása új szakértési folyamatot igényelne.

Problémaként vetette fel a Bizottság az originalitás szempontként való mérlegelését. A Radnóti Gyakorlóiskola által benyújtott kerettantervi szöveg tíz műveltségi területéből nyolc esetben kimutathatóan, szövegszerűen 80 százalékban azonos egy más szerző nevével fémjelzett, és általánosan használt kerettanterv szövegével. Ebből a szempontból a meghozandó döntés precedens értékű, és lényegében arra ad választ, hogy azt akarja-e az oktatáspolitika, hogy az újabb és újabb kerettantervek mint az "ős-kerettanterv" mutációi szolgálják a pluralizálást, vagy azt kívánja, hogy egyedi, új tantervi konstrukciók jelenjenek meg.

Tekintve, hogy a Bizottságban mindkét javaslat egyenlő mértékű támogatást nyert a Kerettantervi Bizottság az OKNT állásfoglalását kérte a kerettantervként való jóváhagyás tárgyában.

Rövid vita után az OKNT 7 szavazattal 4 ellenében és 2 tartózkodással úgy döntött, hogy nem fogadja el kerettantervként a Radnóti-tantervet.

Helyszín: Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, Bessenyei Aula

 

Téma: Tanácskozás a kistérségi társulások közoktatási feladatellátásával kapcsolatos teendőiről

Barabás Ferenc igazgató, Berettyóújfalu

Hajdú Sándor igazgató, Szabolcs-.Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet

Horváth Tamás elnök, Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány

Porkoláb Mihály igazgató helyettes, Mórahalom

Pusztai József igazgató, Ibrány

A tanácskozást dr. Balogh Árpád a Nyíregyházi Főiskola rektora nyitotta meg.

Loránd Ferenc elnök az ülésen résztvevő főiskolai hallgatók és tanárok tájékoztatására röviden ismertette az Országos Köznevelési Tanács összetételét és feladatait.

Loránd Ferenc

az OKNT elnöke