Az OKNT a diákigazolványról kiadott 17/2005-ös kormányrendelet 2§ (4) bekezdésében foglalt előírás alapján tárgyalta a fenti kormányrendeletet, mi szerint is minden, a diákigazolvánnyal kapcsolatos rendeletmódosítást véleményeztetni kell a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, valamint az Országos Köznevelési Tanáccsal.

Nagy József, a Kerettantervi Bizottság elnöke előterjesztésében ismertette, hogy a KTB a szóban forgó kerettantervet kiemelkedően jónak ítélte és egyhangúlag elfogadásra javasolta. A vitában felmerült, hogy a benyújtott kerettanterv mintaszerű voltára tekintettel, továbbá mert olyan ifjúsági rétegek tanítását szolgálja, amelyeknek szerte az országban nagy szükségük volna ehhez hasonló tantervek alapján dolgozó iskolákra, célszerű volna a Miniszternek e tantervet nemcsak jóváhagyásra, hanem kihirdetésre vonatkozó javaslattal felterjeszteni. Ellenérvként merült fel, hogy kihirdetés esetén a beterjesztett szöveg további csiszolására, jelentős többletmunkával járó korrekciókra volna szükség, ami akadályozná, hogy a Belvárosi Tanoda e tanterv szerint azonnal legitim módon működhessék.

Határozati javaslatként hangzott el az is, hogy az OKNT kihirdetésre javasolja a Miniszternek a kerettantervet anélkül, hogy ennek átdolgozási terhei a beterjesztőkre hárulna.

11 igen és 6 ellenszavazattal, az OKNT az alábbi határozatot hozta:

Horn György az OÉVB képviseletében beszámolt arról, hogy az OÉVB három kérdést tárgyalt meg: 1. A 2005. évi érettségi technikai előkészületeit a jelentkezéstől a lebonyolítás előkészületéig. 2. A 2004. évi próbaérettségi szakmai tapasztalatait. 3. A korábban érettségizett tanulók felvételi pontszámaival kapcsolatban felmerült anomáliák kérdéskörét.

Ad 1. Az OÉVB megállapította, hogy az érettségire való jelentkezés lényegében zavartalanul bonyolódott le. A visszajelzések elismerően szóltak az informatikai rendszer működéséről, ami nagyban segítette az érettségi adminisztrációs lebonyolítását, megszervezését. A vizsgaanyagok elkészültek, kiküldésre készen álnak.

Posfai Péter, az OKÉV igazgatója néhány alapszámot ismertetett arra vonatkozóan, hogy hány jelentkező volt a középszintű vizsgákra és hány az emelt szintűekre. Nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy összességében hány tanuló jelentkezett emelt szintű és hány a közép szintű vizsgákra, mert az adatokat csak a vizsgaszámokra és nem a tanulók számára vetítetten gyűjtötték ki. A kérdezőket a tanulókra vetített számok azért érdekelték, mert tudni szerették volna, hogy mennyi többletköltséggel járt az, hogy az érettségit két színtű rendszerben bonyolították le, illetve, hogy ezek a többletköltségek az érettségire jelentkezettek hány százalékára fordíttattak. A Minisztérium és az OKÉV illetékesei válaszukban egyértelműen állították, hogy az egy-, vagy kétszíntűség ugyanannyi költséggel jár. A többletköltségek nem a kétszíntűségből adódtak, hanem abból, hogy egészen más volt ezúttal az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása, és hogy középszinten is majdnem mindenből írásbeli vizsga volt.

Minekutána nem volt egyértelmű, hogy milyen tevékenységek költségei tartoznak ide, illetve hogy más oldalról az érettséginek az egyetemi felvételit kiváltó funkciója milyen megtakarítást jelent, a költségszámítás ebben a bontásban nehezen végezhető el. A kérdezők a választ nem tartották kielégítőnek s kérték, hogy a kérdésre egy későbbi időpontban az OKNT térjen vissza.

2. Az OKNT szükségesnek látja, hogy az érettségi tartalmi, lebonyolítási és pénzügyi tapasztalatairól, illetve konzekvenciáiról egy e témának szentelt ülés keretében előzetes írásos beszámolók alapján vitát bonyolítson le minden olyan érdekelt és felelős személy előzetes meghívásával, aki a munkában irányítóként részt vett és esetleg további információkkal szolgálhat. Az ülés beiktatását az őszi szezonban látja reálisnak, a pontos időpont tisztázására a tanév vége felé kerít sort.

Ad 2. A próbaérettségivel kapcsolatos tapasztalatokról az OÉVB Horváth Zsusza beszámolója alapján foglalt állást. Megállapította, hogy a próbaérettségi összességében jól sikerült, alkalmas volt arra, hogy a jelenlegi érettségi szervezése, logisztikája e tapasztalatokra épüljön. Fontos tájékoztató funkciót töltött be a tartalmak és a vizsgafeladat-típusok közvetítése tekintetében. Az alacsony teljesítményre, a magas bukási arányra vonatkozóan magyarázatként a 11. évfolyamosok alacsony motivációja hangzott el, továbbá, hogy ezúttal csak írásbeli vizsga volt, nem volt lehetőség a szóbeli korrekcióra. Ugyanakkor feltűnő volt, hogy a vizsgázók valamennyi tárgyból, amelyekben új típusú, a modernizációt, a képességvizsgálatot tartalmazó feladatok szerepeltek, szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a tradicionális követelményeket tartalmazó tárgyakból. Modláné Görgényi Ildikó elégedetten nyugtázta a Nemzeti Szakképzési Intézet által szervezett próbaérettségik tapasztalatait.

Megállapodás született arról, hogy a próbaérettségivel foglalkozó OKNT ülésen az értékelésbe be kell kapcsolni a felsőoktatási intézményeknek a felvételi jelentkezésekre és a tényleges beiskolázásra vonatkozó tapasztalatait is.

Ad 3. A korábban érettségizett tanulók felvételi pontszámaival kapcsolatban felmerült anomáliák tárgyalásakor az OKNT már nem volt határozatképes. A jelenlévők hozzászólásaiból elégedetlenségük derült ki a rettenetesen bonyolult és igazságtalan pontátszámítási rendszerrel kapcsolatban.

4.1 Az Elnök beszámolt arról, hogy az OKNT az OM-től felkérést kapott egy új bizottság létrehozására, amely a Tankönyv és Taneszköz Bizottsághoz hasonló feladatkörrel a digitális tananyagokkal foglalkoznék. A TTB nevében Karlovitz János közölte, hogy a megválasztandó bizottság elnökének a TTB Hadházi Tibort javasolja. Tekintve, hogy az OKNT nem volt határozatképes a bizottság megalakítását következő ülésére halasztotta.

4.2 Az Elnök ismertette, hogy Brezsnyánszky László, a Pedagógus-képzési Bizottság elnöke megküldte számára a Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságában a tanárképzésről kialakított elképzelést és a kiadásra szánt ajánlások szövegét. Ezzel kapcsolatban tudatta, hogy információi szerint Horn György és Vekerdy Tamás OKNT tagok "a fentiektől eltérő javaslat elfogadására" kívánja "rávenni" a tárca vezetőjét. Kérte, hogy amennyiben a Miniszter Úr ezzel kapcsolatban az OKNT ez irányú véleményét kívánná megismerni, úgy az Elnök "közvetítse, hogy ebben a kérdésben a PKB és természetesen az OKNT plénuma az illetékes". Horn György közölte: hogy sem, neki, sem Vekerdy Tamásnak eszébe sem jutott OKNT tagként fordulni a Miniszterhez. Ami pedig a dolog érdemi részét illeti, mindössze egyetlen paragrafus egyetlen kifejezésének módosítását kérték, "ami elvben lehetővé teszi, nem zárja ki, hogy történjen főkapun tanár szakra pedagógusképzésbe való belépés, ne csak külön szakokra a Bs-szakasztól függetlenül vagy azt követően." Egyúttal kérte, hogy az OKNT tűzze napirendjére a Bologna-bizottság határozatát és a Vekerdy-Horn féle módosító javaslatot.

4.3 Hoffmann Rózsához, bizonyos területeken a szakképzési évfolyamok menet közbeni emelése ügyében érkezett panaszra reagálva Szenes György alelnök reagált. Válaszában az intézkedés jogszerűsége mellett érvelt, de ígéretet tett arra, hogy Jakab György helyettes államtitkárnál további lépéseket tesz a méltányos elbírálás érdekében.

az OKNT elnöke