2024. április 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2010. február 11-i üléséről

2010. március 30.
Cikk nyomtatás
Link küldés
Az ülés résztvevői:
 
Az Országos Köznevelési Tanács részéről:
 
Barlai Róbertné
Bátyai László
Dr. Cseh Sándor
Görbe László
Dr. Hadházy Tibor
Dr. Hunyady Györgyné
Dr. Karlovitz János
Dr. Keszei Ernő
Dr. Mihály Ottó
Dr. Nahalka István
Dr. Pukánszky Béla
Dr. Szabados Lajos
Dr. Szebedy Tas
Dr. Szenes György
Dr. Trencsényi László
Dr. Závodszky Géza
 
Az Oktatási Minisztérium részéről:
 
Dr. Szüdi János
Csillag Márta
Kosinszky Zsuzsanna
Dr. Madarász Hedvig
 
További jelenlévők:
 
Könczöl Tamás (Educatio Nonprofit Kft.)
Berecz Árpádné (Educatio Nonprofit Kft.)
Puskás Aurél (Educatio Nonprofit Kft.)
 
Napirend:
 
1. Döntés "A Kétnyelvű Oktatás Kerettanterve az általános iskolák 5-8. évfolyama számára" című dokumentumról
Előadó: dr. Trencsényi László, a KTB elnöke
 
Bevezetőben kéri, hogy az OKNT a szokásjognak megfelelően szavazzon bizalmat a Kerettantervi Bizottság döntésének. A dokumentumról kétszer tárgyalt a KTB: először lényeges javítások céljából visszaadta, majd az átdolgozott kerettantervet műfajilag megfelelőnek tartotta, ezért jóváhagyásra terjeszti az OKNT elé.
 
Az OKNT 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a kétnyelvű oktatás kerettantervét jóváhagyta
 
2. Tájékoztató a közoktatást érintő fejlesztésekről, különös tekintettel a TÁMOP 3.1.1., a TÁMOP 3.2.2. és a TÁMOP 3.1.4. programokra
Előadó: az Educatio Kft. közoktatási igazgatóságának képviseletében Könczöl Tamás
 
Az előadó az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) konstrukcióit és feladatait ismerteti. Az UMFT sajátossága a korábbi Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT-vel) szemben abban áll, hogy míg az NFT-ben a fejlesztés és a pályázatok szakmai támogatása központi programon keresztül történt, addig az UMFT keretében megvalósuló TÁMOP (Társadalmi Megújulás Programja) nincs központi tartalomfejlesztés, a szolgáltatás-fejlesztés és biztosítás régiós koordinációs szervezeteken keresztül valósul meg.
Az UMFT-nek három fő operatív programja van: a TÁMOP, a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) és a ROP (Regionális Operatív Program). Az eddigi központi fejlesztések helyett központilag koordinált fejlesztések vannak. A korábban csak az EDUCATIO, illetve a SULINOVA által fejlesztett programok kiegészülhetnek a közoktatásra dolgozó teljes piac kapacitásával. Bármely szolgáltató piaci alapon szolgáltathat. A pályázatok alapvetően fenntartói pályázatok: egy-egy önkormányzat egy vagy több feladat ellátási hellyel pályázhatott. Egyenként 5-25 millió Ft-t lehetett elnyerni.
A legnagyobb pályázat a 3.1.4. jelű. Ennek fő célja a kompetenciaalapú oktatás fejlesztése. A pályázatok elkészítését helyzetelemző szaktanácsadók segítik, a nyertes pályázatok megvalósítását pedig folyamat szaktanácsadók és mentor szaktanácsadók. Az EDUCATIO kht. ún. szolgáltatói kosárral segíti a nyertes pályázókat. Ezekben tematizálva jelennek meg azok a szolgáltatások, amelyeket a nyerteseknek igénybe vehetnek.
Fontos TÁMOP konstrukció a TÁMOP 3.2.2., jelű régiós koordinációs szervezet..
Szintén az EDUCATIO nonprofit kft. keretében indult el a a TIOP 1.2.2. jelű projekt, amely informatikai jellegű fejlesztések támogatását látja el.
Az EDUCATIO kht. a 3.1.1 jelű "XXI. századi közoktatás" c. projektet gondozza. Ezt a feladatot pályázaton nyerte el. A projekt feladatait témacsoportokba, ún. "pillérekbe" sorolták. Ezek a következő feladatok: 1. pillér: hálózatkoordináció; 2. pillér: tartalomfejlesztés; 3. pillér a képzések és továbbképzések; a 4. pillér a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusokat segíti; az 5. pillér a digitális kompetenciafejlesztéssel, a 6., 7., 8. pillér az OFI K+F feladataival, a 9. pillér ismét az EDUCATIO feladataival foglalkozik. A tervezési, szakmai minőségbiztosítási feladatokat pillérenként Szakmai Konzultációs Testület, illetve Szakmai Irányító Testület látja el.
 
Hozzászólások:
Lényegében három csoportba sorolhatók:
 
a) A szóban forgó fejlesztést támogató, azzal egyetértő vélemények:
  • Azok a pedagógusok, akik ezeket a taneszközöket használják "általában pozitív visszajelzést adnak". A programcsomagok nagyon jók, különösen arra adnak ötleteket, hogy hogyan reagáljon a pedagógus a hátrányos helyzetű gyerekek tanítására. Innovativitásra késztetik a pedagógust.
  • Az időbeni csúszás ellenére a specifikációk, tananyagok, segédletek első, nulladik verziója már rendelkezésre áll. A programcsomagok frissített elektronikus verzióit DVD-én minden TÁMOP-os pályázónak megküldték.
  • A jó gyakorlatok legitim feltöltése megkezdődött, ezek átvételére 4 milliárd Ft-nyi összeg van a pályázatokban. Ez lehetővé teszi a hálózati tanulást.
  • Megkezdődött a szaktanácsadói felkészítés.
  • Az intézmények többsége lelkesen vág bele a feladatba, ezért szükséges a kérdések tisztázása.
b) Bíráló észrevételek:
  • A projektindító napok 2009. szeptemberében kezdődtek, de a továbbképzések ezt csak 4-5 hónap késéssel követték;
  • 5 évig kell fenntartani a pályázatban vállalat feladatot, de a megrendelt eszközökre a pénz csak az első évben biztosított;
  • Probléma, hogy az intézmények nem ismerik, hogy mire, mennyit költhetnek, lehet, hogy maga az iskola nem tudja pontosan, hogy mit nyert, aminek az az oka, hogy nem maga az intézmény, hanem a fenntartó pályázott.
  • Az elszámolható tételek között szerepel a tantárgytömbösített oktatás, de ez a fogalom nem közismert.
  • Felvetődött, hogy vajon van-e joga az államnak ilyen mértékben beavatkozni tartalmi, didaktikai vitákba. A tömbösítés a tantárgyi rendszerben a tantárgyi rendszer felbomlasztásaként is értelmezhető. Elhangzott, hogy "&a gyermekek tiszta fogalmakat csak világosan lehatárolt ismeretkörökben alakítanak ki, a szintetizálás és az egységben látás egy későbbi szakasz".
c) Kérdések:
  • A megkapott keretösszegen belül a bérköltségek átalakítása kinek a jogköre?
  • Felhasználták-e a a HEFOP 3.1. után készült értékelést?
  • Hogyan áll a pénzfelhasználás?
  • Az IKT-fejlesztésekkel kapcsolatban csináltak-e e-bookra történő valamifajta fejlesztést?
  • Mekkora az az összeg, amelybe ezek a fejlesztések kerülnek?
  • A fejlesztések mögött van egy nagyon karakterisztikus iskolakép. Kik konstruálták ezt?
  • Kifogásként hangzott el, hogy nem jutottak el a szükséges információk az OKNT-hez és a Tankönyv Bizottsághoz.
  • A társadalmi költségek arányban vannak-e az eredményességgel?
  • Egy hozzászólásban elhangzott, hogy pedagógusok körében erőteljes kétségek fogalmazódtak meg az újfajta taneszközökkel kapcsolatban, hogy volt olyan vélemény, miszerint ezekből nem lehet felkészíteni pl. a történelem érettségire. Milliárdokat költöttek ún. "tartalomfejlesztésre", miközben kialakult egy tankönyvpiac nagy tankönyvválasztékkal. Nem tudjuk, hogy milyen munkadíjakat fizettek ki és milyen szakmai körnek, és azt sem, hogy milyen minőségűek az elkészült dokumentumok.
  • Nem konkrét anyagok minőségéhez kell az OKNT-nek hozzászólni, hanem stratégiai kérdésekhez. Ezért kifogásolható, hogy a HEFOP előtt az egész program bevezetésének nem volt módszertana. Az is kifogásolható, hogy ebben a kérdésben nem volt szakmai konzultáció.
  • Baj, hogy az intézményvezetők felkészítése erre a folyamatra elmaradt. Nem látják, hogy milyen irányban kellene fejleszteni a szervezeti s ezen belül a vezetési kultúrát..
  • Szükséges volna megfogalmazni, hogy milyen iskolakép áll ezeknek a fejlesztéseknek a hátterében.
  • Problematikus az eszközök mögött álló pedagógiai rendszer kommunikációja, ezen belül különösen a nyelvezete.
Előadói kiegészítések és válaszok:
  • Az EDUCATIO-nak az OFI-val közös konzorciális pályázata 8 milliárd Ft. Ebből 6% az, ami az EDUCATIO projektmenedzsment költsége, a többi forrás a termékek, szolgáltatások, beszerzésére a szakértők felkészítésére megy. A 3.1.4-es projekt 20-25 milliárdos kerete mintegy 1500 feladat-ellátási helyre megy.
  • Az OKMTI több road-shaw során közölte a régiókban a szükséges információkat.
  • A tantárgy-tömbösítéssel kapcsolatban információs honlap készült.
  • 5 kompetencia-területre és egy kiemelt területre: az óvodára elkészült egy-egy programcsomag, illetve pedagógiai rendszer leírás.
  • A programcsomagok alkalmazásáról készült tanulmány kiemelte, hogy ezek segítségével megváltozott a tantermekben a pedagógiai kultúra: a pedagógusok sikeresebben működnek együtt a gyerekekkel. "Kinyílt a rendszer, kinyílt a választék, végre megindul a pedagógiai kultúraváltás".
3. Hozzászólások a jogszabálytervezetekhez
 
Az OKNT úgy döntött, hogy a tájékoztatásul megkapott jogszabálytervezetekhez egyben szól hozzá.
  • A jogszabálytervezetben szereplő feladatok az egész tanévre szólnak. A pénzek viszont januártól érkeznek csak az iskolákhoz. Nem lehetne ezen változtatni?
  • Elhangzott, hogy sok pedagógus visszamondja és félbehagyja a megkezdett képzést, mert saját finanszírozásban nem tudja vállalni.
  • Kérdésre válaszként elhangzott, hogy a tavalyihoz képest csökkenetek a rendelkezésre álló összegek, de a jogcímeket (SNI-s gyerekek, szakiskolák, iskolai gyakorlati oktatás) támogatása, sikerült megtartani. Új jogcím a pedagógus szakvizsga és a pedagógus továbbképzés támogatása.
4. Egyebek
 
4.1 Dr. Szakács Mihályné, az óvodai alapprogramot összeállító bizottság vezetője levelet küldött Szüdi János államtitkár úrnak, amelyben kifogásolta, hogy az óvodai alapprogramba a vele való egyeztetés nélkül utólag bekerült egy mondat, miszerint az óvodai nevelés "tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését." Ezért hivatalosan elhatárolódik az alapprogramtól. Kéri az OKNT erre vonatkozó állásfoglalását, és azt, hogy ez a döntése szerepeljen az OKNT üléséről kiadott közleményben.
Szüdi államtitkár úr ismertette a levél tartalmát. A OKNT megtárgyalta azt. Sajnálattal vette tudomásul Szakács Mihályné döntését, de nem látott okot arra, hogy az alapprogram általa kifogásolt megfogalmazásától elhatárolódjék.
4.2 Az OKNT tájékoztatást kapott a Magyar Drámapedagógiai Társaság azon kéréséről, hogy a drámajáték is bekerüljön a támogatott tanulmányi versenyek közé. A válasz a kérés jogosságát nem vonta kétségbe, de teljesítését anyagi okokból prolongálta.
 
 
Dr. Loránd Ferenc
az OKNT elnöke
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok