Az oktatási miniszter közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján e közlemény mellékleteként kiadom a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét.
2. A pedagógiai rendszer 2003. szeptember 1-jétől alkalmazható.

Budapest, 2003. július
(27.480/2003)

Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését.

A képesség-kibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés 2003. szeptember 1-jétől az általános iskolákban és a szakiskolákban vezethetők be. A rendelet mindkét formára vonatkoztatva előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.

A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az itt közreadott pedagógiai rendszer ezt a komplex pedagógiai rendszert készíti elő. Országos és helyi fejlesztések eredményeként olyan országosan akkreditált kerettantervek készülnek majd, amelyek az integrációs felkészítésbe bekapcsolódó iskolákban az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló, ennek megfelelő tanterveket alkalmazó, az integráció céljaihoz illesztett értékelést működtető, a pedagógusok munkáját speciális továbbképzési kínálattal, illetve a szolgáltatás feladatait is ellátó pedagógiai rendszerrel segítik majd.

Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit.

Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri, működőképessé válik. A különböző intézmények a kialakított struktúrát már a saját pedagógiai programjuknak és helyi tantervüknek megfelelő tartalmakkal tölthetik ki.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza:

I. Az alkalmazás feltételei

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

III. Elvárható eredmények

IV. Két éves bevezetési ütemterv

Az első pontban megjelenő elemek teljesítése kötelező, hiszen a rendszer működéséhez elengedhetetlen az integráló, heterogén intézményi közeg kialakítása. A pedagógiai rendszer a tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemeinek esetében (második pont) csak az arab számozással jelölt sorok alkalmazása kötelező, azon belül már kötelezően lehet választani, legalább egy elemet. Természetesen az ideális az, ha minél több elem megjelenik az iskola életében, hiszen alkalmazásuk kölcsönösen erősítik egymást. A harmadik pontban olvasható elvárható eredmények olyan kimeneti pontokat határoznak meg, melyek az integrációs felkészítés eredményeit írják le. Teljesítésük biztosítja a rendszer hatékony és eredményes működését. A bevezetést segíti a rendszer rugalmassága mellett az a körülmény is, hogy a teljes kiépítés két éves ütemezésben valósítható meg. Ehhez nyújt segítséget a bevezetési ütemterv. Az ütemterv az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését segíti elő, mely konkrét feladatleírásokban és határidőkben tartalmazza az intézmények előtt álló teendőket.

I. Az alkalmazás feltételei

Az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni tevékenységét, helyzetét, így az alábbi elemek végrehajtása kötelező.

1. Integrációs stratégia kialakítása

1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei (III.pont) alapján
1.2. Célrendszer megfogalmazása (Az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása – helyi sajátosságok figyelembe vétele)
1.3. Két éves bevezetési terv elkészítése – a mellékelt bevezetési ütemterv alapján (IV. pont)

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése ^[2]
2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E.§(1))

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1. Szülői házzal
3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal
3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal
3.4. Középfokú oktatási intézményekkel
3.5. Kisebbségi önkormányzattal
3.6. Civil szervezetekkel

II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását adaptálás, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint, hogy milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét.

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről:

1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés

• a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok
• az önálló tanulási képességet kialakító programok
• a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások
• tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

• tantárgyi képességfejlesztő programok
• kommunikációs képességeket fejlesztő programok
• komplex művészeti programok

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése

• közösségfejlesztő, közösségépítő programok
• mentálhigiénés programok
• előítéletek kezelését szolgáló programok

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

• patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése
• együttműködés civil (pl. tanodai) programmal
• művészeti körök

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

• egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
• kooperatív tanulásszervezés
• projektmódszer
• drámapedagógia

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

• értékelő esetmegbeszélések
• problémamegoldó fórumok
• hospitálásra épülő együttműködés

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

• a szöveges értékelés – árnyalt értékelés
• egyéni fejlődési napló

6. Multikulturális tartalmak

• multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban
• multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

• pályaorientáció
• továbbtanulásra felkészítő program

III. Várható eredmények

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik :

• A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.
• Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.
• Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
• Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
• Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként:

• Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
• Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
• Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
• Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

IV. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kétéves bevezetési ütemterve