Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat és Fejlesztési Központtól az elmúlt időszakban több intézmény is állásfoglalást kért a képesség-kibontakoztató normatíva költségvetési törvényben található elszámolásának értelmezését kérve. A költségvetési törvény vonatkozó szakaszait többen is úgy értelmezték, hogy a kiegészítő hozzájárulásnak (normatívának) feltétele a képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók legalább heti hatórás külön programon történő részvétele, amely teljes mértékben ellentétes az integrált és képesség-kibontakoztató oktatás alapelveivel és értelmezhetetlenné teszi az Integrációs Pedagógiai Keretrendszerben foglaltakat is. Megjegyezzük, hogy az OOIH nem jogosult hivatalos állásfoglalás kiadására ebben a kérdésben (sem), viszont a jogszabály értelmezésével szeretnénk hozzájárulni a vitatott kérdés tisztázásához.

Álláspontunk a fentiekre vonatkozó jogszabály-értelmezéssel kapcsolatban az alábbi:

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 3. számú mellékletének ("A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai") 24. ba) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

"A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ban meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képesség-kibontakoztató felkészítésben vesz részt. Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. n) pontja szerint történik."

Az 1. n) pont csakugyan utal a heti hat órás foglalkoztatásra, azonban csak a bb) pontra vonatkoztatva:

"Ha a bb) pontban előírt heti hat óránál kevesebb foglalkoztatást szerveznek a költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában, a hozzájárulás nem jár." A bb) pont viszont csak azokról a tanulókról szól, akik számára a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, vagy felzárkóztató foglalkoztatást biztosítanak.