2024. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Szemelvények a közoktatást érintő jogszabályokból

2009. március 31.
A közoktatással kapcsolatos jogszabályok elérhetők a http://www.magyarorszag.hu portálon keresztül. Az alábbiakban néhány releváns jogszabály-részletet publikálunk:

1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról

25. § (3) Az iskolai évfolyamok számozása - az (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.
(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően - az iskolatípustól függően - a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(5) Az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.
(6) A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik és törtjel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következő sorszámmal (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai előképzettséggel kezdhetők meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdődhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát.

121. § (1) E törvény alkalmazásában
1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás;
2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;
3. aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni);
4. állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;
5. ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján;
6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít;
7. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával;
8. érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka;
9. értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével;
10. felmenő rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;
11. felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;
12. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;
13. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának szakasza;
14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek;
15. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár;
16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatási és kulturális miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;
17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében;
18. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;
19. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintű jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 19. § (2) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (6) bekezdése, a 61. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete;
20. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élők közül kerül ki, beleértve a település külterületén élőket is; többcélú intézmény esetén akkor is, ha e feltételnek valamelyik intézményegysége megfelel;
21. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - jogszabályban meghatározott körben - szerezhető szakképesítés;
22. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele;
23. minőségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából;
24. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;
25. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, továbbá a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás közül az otthont nyújtó ellátás, valamint a pályaválasztási tanácsadás, a rehabilitáció és habilitáció;
26. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások
a) kilencven százalékát, nappali oktatás,
b) ötven százalékát, esti oktatás,
c) tíz százalékát, levelező oktatás
munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.
27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-ának (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha az adott feladatot az országban egy intézmény látja el;
28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;
29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);
30. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;
31. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége;
32. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így különösen
a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja, illetőleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést, externátusi ellátást kapott,
b) az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;
33. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része;
34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja;
35. székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;
36. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el;
37. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység;
38. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;
39. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, illetőleg az e törvény 53. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott foglalkozások megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat;
40. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet. Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem gyakorlati képzés folyik;
41. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott;
42. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének 11. alpontja szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet;
43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja;
44. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely;
45. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.

Az alkalmazottak adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idő, állampolgárság;
b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok
- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,
- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,
- szabadság, kiadott szabadság,
- alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
- az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
- az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával.
2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.
3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
A gyermekek, tanulók adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;
d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok
- felvételivel kapcsolatos adatok,
- a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
- a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,
- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
- a tanuló diákigazolványának sorszáma,
- a tanuló azonosító száma,
- a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával.
2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók
- fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
- sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,
- az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
- a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
- a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,
- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.
3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
Adatkezelés a közoktatási intézményekben
4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
6. Az iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
7. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.
Az adatok statisztikai célú felhasználása
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.


11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
a nevelési-oktatási intézmények működéséről
1/A. § (5) Szakközépiskolákban és szakiskolákban az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegészítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás előfeltételeként meghatározott iskolai végzettség alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a szakképzésbe való bekapcsolódás
a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8.,
b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9.,
c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11.,
d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13.

39/D. § (1) Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsorolt iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.
(2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló igényéhez igazodva - oldja meg az iskola
a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.
(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.
(4) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási miniszter által - a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján - 27480/2003. számú közleménnyel kiadott és az Oktatási Közlöny 2003. évi 20. számában közzétett pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.
(5) A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott - a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó - egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
(6) Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.
(7) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló - egyéni fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.
(8) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény - a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján működő - az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el.
39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók összevonásával. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók összevonását jelenti, ha
a) a településen egy iskola működik, évfolyamonként egy vagy több osztállyal és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya meghaladja az ötven százalékot,
b) a településen több iskola működik, és azok közül bármelyikben a halmozottan hátrányos helyzetű valamennyi tanuló létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb, mint az összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya,
c) az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékot.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iskola alatt mindig az azonos típusú iskolát kell érteni, beleértve a többcélú intézménynek az iskola típusának megfelelő intézményegységét is.
(3) Az integrációs felkészítés az általános iskola első és ötödik, illetve a szakiskola kilencedik évfolyamain indítható.
(4) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 20. § (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat, illetőleg a 12. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai rendszert kell alapul venni.

27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet
az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról
ZENEMŰVÉSZETI ÁG
A) KLASSZIKUS ZENE
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI
Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő.
Vokális tanszak: magánének
Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet
Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus
Egyéb tanszak: kamarazene
"A" tagozaton
- 2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka)
- 2+4+4 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, nagybőgő)
- 2+4+2 évfolyam (szaxofon)
- (2+4)+4+4 évfolyam (orgona)
- (2+4)+2+4 évfolyam (brácsa)
- 1+6 évfolyam (magánének)
Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az orgona és brácsa tanszakon a zárójelbe tett számjegyek az előképző és a hangszeres előtanulmányokat jelölik.
"B" tagozaton
- 5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka)
- 3+4 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, orgona, csembaló, nagybőgő)
- 3+2 évfolyam (szaxofon)
- 1+4 évfolyam (brácsa)
- 5 évfolyam (magánének)
"B" tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Az első számjegy az alapfok "B" tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.
Elmélet és egyéb főtanszakok
"A" tagozaton
- 4+4 évfolyam (szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet)
- 4 évfolyam (kamarazene)
"B" tagozaton
- 3+4 évfolyam (szolfézs)
Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik, a kamarazene főtanszak számjegye a továbbképző évfolyamszámát jelöli. "B" tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani.
Óraterv


Az adott tanszakokon az óratervet az évfolyamok számának megfelelően kell érteni.
Főtárgy:
- hangszeres és magánének tanszakok (egyéni)
- elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos)
Kötelező tárgy:
- szolfézs
- zongora (adott tanszakok óratervének megfelelően)
- Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer kamarazene tanszakon)
Kötelezően választható tárgy:
- elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció
- gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus.
Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene.
Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.
Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.
A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egyheti időtartamra értendő.
"A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok
Főtárgy:
"A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos)
"B" tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni)
Korrepetíció (zongorakíséret) ideje:
"A" tagozaton (minimum)
- 1. évfolyamig 5 perc
- 2-3. évfolyamon 10 perc
- 4. évfolyamtól 15 perc
"B" tagozaton (minimum)
- 1-2. évfolyamon 10 perc
- 3-4. évfolyamon 15 perc
- 5. évfolyamtól 20 perc
Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc
"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig
"B" tagozaton a 10. évfolyam végéig
Kötelezően választható tárgy:
"A" tagozaton az 5-10. évfolyamig
Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás
"B" tagozaton
- elmélet: minimum 1x45 perc
- gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)
- hangszer minimum 2x30 perc (egyéni)
Kamarazene: minimum 1x45 perc
A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.
Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc
Kötelező zongora: minimum 1x30 perc
"A" és "B" tagozat, rövid tanszakok
Főtárgy:
"A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos)
"B" tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni)
Korrepetíció (zongorakíséret) ideje:
Hangszeres tanszakon
"A" tagozaton (minimum)
- 1. évfolyamig 5 perc
- 2. évfolyam 10 perc
- 3. évfolyamtól 15 perc
"B" tagozaton (minimum)
- 1. évfolyam 10 perc
- 2. évfolyam 15 perc
- 3. évfolyamtól 20 perc
Magánének tanszakon
"A" tagozaton minimum 20 perc
"B" tagozaton minimum 30 perc
Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc
"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig
"B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig
Kötelezően választható tárgy "A" tagozaton az 5. évfolyamtól:
- elmélet: minimum 1x45 perc
- gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)
Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás
"B" tagozaton
- elmélet: minimum 1x45 perc
- gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)
Kamarazene: minimum 1x45 perc
A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.
Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc
Kötelező zongora: minimum 1x30 perc
A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
B) NÉPZENE
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI
Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, duda, klarinét/tárogató, citera, tambura, koboz, tekerő.
Vokális tanszak: népi ének.
Elméleti tanszakok: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom; valamint népi játék-népszokás.
Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar (mindkettő kétéves hangszertanulás után), népdalkör, népi játék-népszokás.
Elméleti tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció.
A képzés időtartama
Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.
Hangszeres és vokális tanszakok:
2+10 évfolyam (hegedű, furulya, duda),
1+10 évfolyam (citera),
2+6 évfolyam (klarinét/tárogató),
10 évfolyam (tekerő, népi ének),
8 évfolyam (koboz),
6 évfolyam (brácsa, bőgő/cselló, tambura).
Elméleti és egyéb tanszakok:
2+10 évfolyam (szolfézs),
2+6 évfolyam (népzenei ismeretek, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet),
4 évfolyam (néprajz),
2 évfolyam (népi játék-népszokás).
Általános óraterv

Évfolyamok
Tantárgy
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tárgy
2
2
2
2
2
2
Kötelezően választható tárgy
2
2
2
2
2
2
Választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
ÖSSZESEN
2-6
2-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Évfolyamok
Tantárgy
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező vagy kötelezően választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Összesen
2-6
2-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni.
Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek, népi játék-népszokások.
Főtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás);
elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás).
Kötelező tárgy: szolfézs.
Kötelezően választható tárgyak:
- elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;
- gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, népdalkör, kamarazene, zenekar.
Választható tárgy: a fentiek vagy más művészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág - zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág - képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet).
Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.
A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.
Főtárgy:
minimum 2x30 perc (egyéni), vagy
minimum 2x45 perc (csoportos).
A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:
minimum 5 perc.
Kötelező tárgy:
a 4. évfolyam végéig
a képzési idő minimum 2x45 perc.
Kötelezően választható tárgy:
hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon,
rövid tanszakokon az 5. évfolyamon
elmélet: minimum 1x45 perc,
gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy
minimum 1x30 perc (egyéni).
Választható tárgy:
az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás.
Kamarazene:
minimum 1x45 perc,
csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.
Zenekar, népdalkör:
minimum 2x45 perc.
C) JAZZ-ZENE
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI
Hangszeres tanszakok: jazz-basszusgitár, jazzbőgő, jazzdob, jazzgitár, jazz-harsona, jazz-szaxofon, jazz-trombita, jazz-zongora.
Vokális tanszak: jazzének.
A jazz főtárgy kiegészítő tárgya a klasszikus főtárgy.
Egyéb tantárgy: szolfézs, illetve szolfézs-elmélet, jazzirodalom, zenekari gyakorlat, zongora kötelező tárgy.
A képzés időtartama: négy évfolyam, kivéve az ének tanszakon, amelyen két évfolyam. (Az indokolást lásd ott!)
Előképzés: a jazzképzés megkezdése előtt minimálisan három évfolyam klasszikus előképzés szükséges, de még kedvezőbb, ha a tanuló a teljes alapfokot klasszikus tanszakon végzi el, s a továbbképző tagozaton tér át jazzképzésre. Kivételt jelent a bőgő tanszak, amelyen a kötelező klasszikus előképzés a hangszer mérete miatt csak egy év. (14 éves kor előtt normál méretű hangszeren általában nem lehet tanulni.)
Általános óraterv

Tantárgy
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
Főtárgy
Jazz főtárgy
2
2
2
2
Klasszikus főtárgy
1
1
-
-
Kötelező tárgy
Szolfézs
1
1
-
-
Szolfézselmélet
-
-
1
1
Jazzirodalom
1
1
-
-
Zenekari gyakorlat
-
-
2
2
Zongora kötelező tárgy
1
1
1
1
Kötelező órák összesen
6
6
6
6
Szabadon választható tárgy
Klasszikus főtárgy
-
-
1
1
Szolfézs
1
1
-
-
Szolfézselmélet
-
-
1
1
A jazzgitár és a jazz-basszusgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A két évfolyamos ének tanszakon zenekari gyakorlat csak a 2. évfolyamon van, fakultatív formában.
A jazzbőgő tanszakon az első két évfolyamon heti 1 jazz főtárgy és 2 klasszikus főtárgy óra van.
Az órák időtartama: a zongora kötelező tárgy minden tanszakon kötelező (a zongora tanszakon természetesen nincs), az órák - csak ebből a tárgyból - 30 percesek.

II. Fejezet
HANGSZERES TANSZAKOK
JAZZ-BASSZUSGITÁR
JAZZBŐGŐ
A hangszer mérete miatt a bőgőtanulás 14 éves kor előtt általában nem kezdhető el. Ezért a többi jazztanszaktól eltérően a klasszikus előképzés ezen a szakon csak egy év. A hosszabb klasszikus előképzés hiányát ellensúlyozza a klasszikus főtárgy nagyobb, a jazz főtárgy kisebb óraszáma az 1-2. évfolyamon.
ÓRATERV

Tantárgy
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
Főtárgy
Jazzbőgő főtárgy
1
1
2
2
Klasszikus főtárgy
2
2
1
1
Kötelező tárgy
Szolfézs
1
1
-
-
Szolfézselmélet
-
-
1
1
Jazzirodalom
1
1
-
-
Zenekari gyakorlat
-
-
2
2
Zongora kötelező tárgy
1
1
-
-
Kötelező órák összesen
6
6
6
6
Szabadon választható tárgy
Szolfézs
1
1
-
-
Szolfézselmélet
-
-
1
1
Zongora kötelező tárgy
-
-
1
1
A többi hangszeres jazztanszaktól eltérően ezen a tanszakon a klasszikus főtárgy a 3-4. évfolyamon kötelező.
JAZZÉNEK
Az énektanítás sajátossága az, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképző-szervek alkalmasak. Ezért a jazzének-tanulást csak 16-18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik), s a képzést két évre kell szűkíteni. E körülményből adódóan a jazzének tanszakra jelenthetnek azok a tanulók, akik korábban klasszikus ének tanszakon vagy valamely klasszikus hangszeres szakon vagy hangszeres jazztanszakon tanultak.
ÓRATERV

Tantárgy
Évfolyam
1.
2.
Főtárgy
Jazzének
2
2
Klasszikus főtárgy (hangképzés)
1
1
Kötelező tárgy
Szolfézselmélet
1
1
Jazzirodalom
1
1
Zongora kötelező tárgy
1
1
Kötelező órák összesen
6
6
Szabadon választható tárgy
Zenekari gyakorlat
-
2
Szolfézselmélet
1
1
A zongora kötelező tárgy időtartama minimum 30 perc.
D) ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI
Tanszakok:
- szintetizátor-keyboard,
- szintetizátor,
- számítógépes zene.
A képzés időtartama:
- szintetizátor-keyboard tanszakon:
"A" tagozaton 8 év (2+6 évfolyam),
"B" tagozaton 8 év (3+5 évfolyam),
- szintetizátor tanszakon: 12 év (2+10 évfolyam),
- számítógépes zene tanszakon:
"A" tagozaton 8 év,
"B" tagozaton 8 év (1+7 évfolyam).
(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat első számjegye az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a tanulót az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.)
ÓRATERVEK
SZINTETIZÁTOR-KEYBOARD TANSZAK

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Főtárgy
-
-
2
2
2
2
2
Kötelező vagy kötelezően választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
Választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
Összes óraszám
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Főtárgy: szintetizátor-keyboard (egyéni).
Kötelező tárgy: szolfézs.
Kötelezően választható tárgyak:
- elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);
- gyakorlati: zongora, orgona vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus;
- egyéb: szintetizátor, számítógépes zene.
Választható tárgyak: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor, számítógépes zene.
(Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)
Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.
A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
"A" és "B" tagozat
A tanítási órák (foglalkozások) száma: és azok ideje tanítási hetenként értendő.
Főtárgy:
"A" tagozaton: minimum 2×30 perc
"B" tagozaton: minimum 2×45 perc
[A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható.]
Kötelező tárgy:
a képzési idő 2×45 perc
"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig
"B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig
Kötelezően választható tárgy:
"A" tagozaton az 5-6. évfolyamon
elmélet: minimum 1×45 perc
Választható tárgy:
az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás
"B" tagozaton
elmélet: minimum 1×45 perc
gyakorlat: minimum 1×45 perc (csoportos), vagy
minimum 1×30 perc (egyéni)
Hangszeres előkészítő
egyéni: 2×30 perc
csoportos: 2×45 perc
Kamarazene:
minimum 1×45 perc
A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő.
Zenekar, kórus:
minimum 2×45 perc
Zongora, második hangszer:
minimum 1×30 perc
SZINTETIZÁTOR TANSZAK

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező vagy kötelezően választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Választható tárgy
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Összes óraszám
2
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6

Főtárgy: szintetizátor (amely magában foglalja a hangszerismeret és a szintetizátor kamara tananyagát is).
Kötelező tárgy: szolfézs.
Kötelezően választható tárgyak:
- elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);
- gyakorlati: zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus;
- egyéb: szintetizátor-keyboard, számítógépes zene.
Választható tárgyak: hangszeres előkészítő; szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor-keyboard, számítógépes zene.
(Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)
Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.
A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.
Főtárgy:
az alapfok 1-2. évfolyamán minimum 2×30 perc,
az alapfok 3. évfolyamától minimum 2×45 perc, amelyek közül az egyik egyéni szintetizátoróra, a másik pedig 3-3 gyerekenként összevont egyéni óra, ahol - hetente váltakozva - az egyik héten hangszerismeret, a másik héten pedig szintetizátor kamara óra javasolt.
[A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható.]
Kötelező tárgy:
a képzési idő 2×45 perc
a 4. évfolyam végéig
Kötelezően választható tárgy:
az 5-6. évfolyamon:
elmélet: minimum 1×45 perc
Választható tárgy:
az előképző 2. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás.
SZÁMÍTÓGÉPES ZENE TANSZAK

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Főtárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező vagy kötelezően választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
Választható tárgy
2
2
2
2
2
2
2
2
Összes óraszám
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Főtárgy: számítógépes zene.
Kötelező tárgy: szolfézs.
Kötelezően választható tárgyak:
- elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);
- gyakorlati: zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus;
- egyéb: szintetizátor-keyboard, szintetizátor.
Választható tárgyak: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor-keyboard, szintetizátor.
(Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)
Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.
A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések
"A" és "B" tagozat
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.
Főtárgy:
"A" tagozaton minimum 2×30 perc,
"B" tagozaton minimum 2×45 perc.
[A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható.]
Kötelező tárgy:
a képzési idő 2×45 perc
"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig
"B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig
Kötelezően választható tárgy:
"A" tagozaton az 5. évfolyamtól
elmélet: minimum 1×45 perc
Választható tárgy:
"B" tagozaton
elmélet: minimum 1×45 perc
gyakorlat: minimum 1×45 perc (csoportos) vagy
minimum 1×30 perc (egyéni)
A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló a zeneművészeti ág bármelyik területe (klasszikus zene, népzene, jazz-zene), illetve más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
TÁNCMŰVÉSZETI ÁG
AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
BALETT TANSZAK
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12 évfolyam
Óraterv

Évfolyamok
Tantárgy
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Klasszikus balett
2
2
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
Balett-előkészítő gimnasztika
3
3
2
2
Népi gyermekjáték
1
1
Tánctörténet
1
1
Szabadon választható tantárgy
1
1
1
1
1
1
Köt. vál. tant.
1
1
1
1
1-2
1-2
Összesen
4
4
4
4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6

A tanszak tantárgyai
Kötelező tantárgyak:
- Klasszikus balett
- Balett-előkészítő gimnasztika
- Népi gyermekjáték
- Tánctörténet
Kötelezően választható tantárgyak:
- Néptánc
- Társastánc
- Modern-kortárs tánc
Szabadon választható tantárgy:
A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.
MODERN-KORTÁRS TÁNC TANSZAK
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12 év
Óraterv

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Modern tánc tantárgyak
Táncelőkészítő gimnasztika
4
4
Esztétikus testképzés
4
4
Jazz-technika
4
4
4
4
Graham-technika
1-2
1-2
Limón-technika
1-2
1-2
Kontakt-technika
1-2
1-2
Modern jazz-technika
1-2
1-2
Improvizáció
1
1
1
1
Kompozíció
1
1
Tánctörténet
1
1
Összesen
4
4
4
4
4
4
4
4
4-6
4-6
4-6
4-6
Kortárs tánc tantárgyak
Kreatív gyermektánc
2
2
2
2
Kortárs tánc 1
4
4
4
4
Kortárs tánc 2
1-2
1-2
1-2
1-2
Graham- vagy Limón-technika
1-2
1-2
Kontakt technika
1
1
1-2
1-2
Improvizáció
1
1
Kompozíció
1
1
Tánctörténet
1
1
Összesen
2
2
2
2
4
4
4
4
4-6
4-6
4-6
4-6

A tanszak tantárgyai
A modern-kortárs tánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű több irányzatot felvonultató modern-kortárs tánc világával.
Az intézmények a modern tánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül saját lehetőségeik alapján választhatnak.
Kötelező tantárgyak:
Modern tánc
- Táncelőkészítő gimnasztika
- Esztétikus testképzés
- Jazz-technika
- Graham-technika
- Limón-technika
- Kontakt-technika
- Modern jazz-technika
- Improvizáció
- Kompozíció
- Tánctörténet
Kortárs tánc
- Kreatív gyermektánc
- Kortárs tánc 1.
- Kortárs tánc 2.
- Graham-technika
- Limón-technika
- Kontakt-technika
- Improvizáció
- Kompozíció
- Tánctörténet
NÉPTÁNC TANSZAK
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12
Óraterv

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Népi játék, néptánc
2
2
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
3-4
Folklórismeret
1
1
1
1
Tánctörténet
1
1
Kötelezően választható tantárgy
1
1
Szabadon választható tantárgy
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6

A tanszak tantárgyai
Főtárgy:
- Népi játék, néptánc
Kötelező tantárgyak:
- Folklórismeret
- Tánctörténet
Kötelezően választható tantárgyak:
- Népi ének
- Folklórismeret
- Tánctörténet
- Kinetográfia
Szabadon választható tantárgyak:
A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.
TÁRSASTÁNC TANSZAK
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12
Óraterv

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Társastánc
4
3
3
3
2-3
3
2-3
2-3
3
3
Gyermektánc
2
2
Klasszikus balett
1
1
1
1
1
Történelmi társas
1
1
1
1
Viselkedéskultúra
1
Tánctörténet
1
1
Szab. vál. tant.
2
2
2
2
1
2
1
1
2
2
Összesen
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6

A tanszak tantárgyai
Kötelező tantárgyak:
- Társastánc
- Gyermektánc
- Klasszikus balett
- Történelmi társastánc
- Viselkedéskultúra
- Tánctörténet
Szabadon választható tantárgy a tanszak bármely tantárgya.
A táncművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más művészeti ág (zeneművészeti, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin is részt vehetnek.
IV. Rész
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG
KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12 évfolyam
Óraterv

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Vizuális alapismeretek
2-4
2-4
Rajz-festés-mintázás
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Műhely-előkészítő
2
2
Műhelygyakorlat
2
2
2
2
2
2
2
2
Szabadon választható tantárgy
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabad sáv
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen:
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6

A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható.
A képzés tanszakai, tantárgyai
Az előképző komplex művészeti tantárgya:
- Vizuális alapismeretek
Kötelező tantárgyak:
- Rajz-festés-mintázás
- Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat
Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai:
- Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat
- Média: fotó-videó
- Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgykészítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgykészítő, textilműves, tűzzománckészítő
Szabadon választható tantárgyak:
- Művészettörténet
- Népművészet
A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható.
A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.
A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg.
A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket.
A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat.
A képző- és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
V. Rész
SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
A képzés tanszakai:
- színjáték tanszak
- bábjáték tanszak
SZÍNJÁTÉK TANSZAK
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12 évfolyam
Óraterv (óraszámok heti bontásban)

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy Drámajáték
2
2
2
2
2
2
2
2
Színjáték
2
2
3
3
Kötelező tantárgyak Beszédgyakorlatok
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
Mozgásgyakorlatok
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
Kötelezően választható tantárgyak
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon választható tantárgyak
(2)
(2)
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen
2-(4)
2-(4)
4-5
4-5
4-5
4-5
4-5
4-5
4-6
4-6
4-6
4-6

Megjegyzés: a fenti táblázat Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.
A képzés tantárgyai
Főtárgy:
- drámajáték (2) + (1-6. évfolyam),
- színjáték (7-10. évfolyam).
Megjegyzés: a főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása - a drámai-színházi nevelés - mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés.
Kötelező tantárgyak:
- beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam),
- mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam).
Kötelezően választható tantárgyak
Megjegyzés: A 7-8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen - választhatók).
- vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható),
- bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható),
- tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható),
- kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható),
- színházismeret (a 3. évfolyamtól választható),
- beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).
Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében)
Néhány javaslat
- pantomim (a 4. évfolyamtól) - a bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,
- színháztörténet (az 5. évfolyamtól),
- színháztechnika (szcenika) (a 7-10. évfolyam),
- zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól),
- dramaturgiai-rendezői ismeretek (9-10. évfolyam),
- drámajáték-vezetői ismeretek (9-10. évfolyam).
BÁBJÁTÉK TANSZAK
A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma: 12 évfolyam
Óraterv (óraszámok heti bontásban)

Tantárgy
Évfolyamok
Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy Bábjáték
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tantárgyak Bábmozgatás
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1
Bábkészítés
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Beszéd és ének
1
1
1
Kötelezően választható tantárgyak
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon választható tantárgyak
(2)
(2)
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen
2-(4)
2-(4)
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Megjegyzés: a fenti táblázatok Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.
A képzés tantárgyai
Főtárgy:
- bábjáték (2) + (1-10. évfolyam)
Kötelező tantárgyak:
- bábmozgatás (1-10. évfolyam),
- bábkészítés (1-6. évfolyam),
- beszéd és ének (1-3. évfolyam).
Kötelezően választható tantárgyak
Megjegyzés: Az 1-2-3. évfolyamon a,kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen - választhatók).
- vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól) - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,
- bábszínházismeret (a 3. évfolyamtól) - a színjáték tanszak színházismeret elnevezésű tantárgya, bábszínházi kiegészítéssel,
- beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,
- pantomim (a 4. évfolyamtól),
- kreatív zenei gyakorlat (a 4. évfolyamtól) - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,
- bábszínészet (7-10. évfolyam),
- báb- és díszlettervezés (7-10. évfolyam),
- színpadtechnika (szcenika) (7-10. évfolyam).
Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében)
Néhány javaslat
- választott bábtechnika,
- bábtörténet,
- tánc- és mozgásszínházi tréning - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,
- drámajáték - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya.
A színművészeti-bábművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett, a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok