2014. július 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A kerettanterv a közoktatási törvényben

2002. december 3.

A    K E R E T T A N T E R V    A    K Ö Z O K T A T Á S I    T Ö R V É N Y B E N

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról1

[...]

I. fejezet ? Általános rendelkezések

[...]

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere

és az állami vizsgák rendszere2

8. §3 (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők:

a) az óvodai nevelés szakasza,

b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza,

c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza [a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza],

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza.

(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és ? ha jogszabály másképp nem rendelkezik ? tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti.

(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.

(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be.

(5) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.

(6) Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)?(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

(7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

(8) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják.

(9) A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)?(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)?(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

8/A. §4 (1) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(2) A kerettanterv tartalmazza

a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait,

b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait,

c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.

(3) Az egyes kerettantervek az elsőtől-nyolcadik évfolyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamig az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyainak követelményeit. A nevelő-oktató munka szakaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható.

(4) Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(5) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.

(6) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

8/B. §5 (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, az iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)?(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)?(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésekor figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után.

(2) A két tanítási nyelvű iskolákban a 8. § (2)?(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)?(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésekor az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

(3) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)?(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)?(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésekor figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.

(5) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, az (5) bekezdés kivételével a 8/A. §-ban, valamint a 8/B. § (1)?(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a 8/A. § (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatási miniszter által ? művészeti áganként ? kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-, iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ágak.

(6) Az oktatási miniszter az (1)?(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

(8) A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a nevelő-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók ? az oktatási miniszter egyetértésével ? szakmai előkészítő ismeretek is.

(9) Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelő-oktató iskolák, az egységes iskola, a hat és nyolc évfolyamos gimnázium ? a kerettantervben meghatározottak szerint ? eltérhet a 8/A. § (2)?(3) bekezdésében foglaltaktól. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján eltérhet a 8/A. § (2)?(3) bekezdésében foglaltaktól.

9. §6 (1)7 Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat követelményei alapján kell meghatározni. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola ? a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint ? a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. A vizsgát ? ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik ? az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén ? magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven ? folyik. A vizsgázó ? a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint ? megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

(2)8 Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatantárgyak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

[...]

II. fejezet ? A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

[...]

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

[...]

k)9 tanulmányai során ? a kerettantervben, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között ? megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.

[...]

IV. fejezet ? A közoktatás rendszere

[...]

Az egyes közoktatási intézmények

[...]

A szakiskola

27. § (1)10 A szakiskolának ? a (7) és a (12)?(13) bekezdésben meghatározott kivétellel ? kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet.

[...]

(5)11 Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.

[...]

A szakközépiskola

29. § (1)12 A szakközépiskolának ? a (2) és a (8)?(9) bekezdésben meghatározott kivétellel ? érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó ? a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel ? négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően ? az Országos Képzési Jegyzék szerinti ? elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.

[...]

(3)13 Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.

[...]

A nevelési és pedagógiai program14

[...]

45. §15 (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ.

(2)16 Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként ? ha e törvény másként nem rendelkezik ? a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

[...]

VI. fejezet ? A közoktatás szervezése és irányítása

[...]

A miniszter

[...]

93. § (1) Az oktatási miniszter17

a)18 kiadja ? az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után ? a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

[...]

94. § (1) Az oktatási miniszter szabályozza19

a)20 a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával; a kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését.

[...]

95. § (1)21 Az oktatási miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata

[...]

i)22 a pedagógiai rendszerek ? így különösen a közoktatás e törvényben meghatározott nevelési-oktatási szakaszára, iskolatípusára kiadott kerettanterv és az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység ? fejlesztésének segítése.

[...]

Az Országos Köznevelési Tanács

[...]

96. § (3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen

[...]

b)23 figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, javaslatot tesz a felülvizsgálatukra,

[...]

IX. fejezet ? Záró rendelkezések

121. § (1)24 E törvény alkalmazásában

[...]

7.25emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának ? kerettantervek szerint ? magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történő oktatása;

[...]

Lábjegyzetek

1
Kihirdetve: 1993. VIII. 3.
2
Megállapította: 1996. évi LXII. törvény 6. §. Hatályos: 1996. IX. 1-jétől.
3
Megállapította: 1996. évi LXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
4
Beiktatta: 1999. évi LXVIII. törvény 5. §. Hatályos 1999. IX. 1-jétől. A kerettantervre vonatkozó rendelkezéseket a külön jogszabályok hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. Lásd: ugyanezen törvény 65. § (1).
5
Beiktatta: 1999. évi LXVIII. törvény 5. §. Hatályos 1999. IX. 1-jétől.
6
Megállapította: 1996. évi LXII. törvény 7. § Hatályos: 1996. IX. 1-jétől.
7
Módosította és a hatodik mondat szövegét megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 6. § (1), 65. § (5) b). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
8
Módosította és az utolsó mondat szövegét megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 6. § (2), 65. § (5) b). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
9
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 7. §. Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
10
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 15. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
11
Beiktatta: 1999. évi LXVIII. törvény 15. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
12
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 17. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
13
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 17. § (2). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
14
Módosította: 1996. évi LXII. törvény 103. § (2).
15
Megállapította: 1996. évi LXII. törvény 35. § (1). Hatályos: 1996. IX. 1-jétől.
16
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 25. § Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
17
Módosította: 1998. évi LXXXVI. törvény 29. § (3).
18
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 44. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
19
Módosította: 1998. évi LXXXVI. törvény 29. § (3).
20
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 45. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
21
Módosította: 1996. évi LXII. törvény 72. § (3), 1998. évi LXXXVI. törvény 29. § (3).
22
Beiktatta: 1999. évi LXVIII. törvény 46. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
23
Megállapította: 1999. évi LXVIII. törvény 48. § (1). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.
24
Megállapította: 1996. évi LXII. törvény 92. § (1). Hatályos: 1996. IX. 1-jétől.
25
Megállapította és számozását módosította: 1999. évi LXVIII. törvény 55. § (1)-(2). Hatályos: 1999. IX. 1-jétől.

 

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok