2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Miniszteri rendelet a kerettantervek kiadásáról

2002. december 3.
Miniszteri rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

A KERETTANTERVEK KIADÁSÁRÓL, BEVEZETÉSÉRŐL ÉS ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 28/2000. (IX.21.) OM RENDELET

4/2001. (I. 26) OM RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT,*

EGYSÉGES SZERKEZEBE FOGLALT SZÖVEGE

 

A közoktatásról szóló ? többször módosított ? 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján ? a 15. §-ának (1) bekezdése tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben ? a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya ? a fenntartóra tekintet nélkül kiterjed -

a)

az általános iskolákra,

b)

a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),

c)

a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola; a szakiskola és a szakközépiskola együtt: szakképzésben részt vevő iskola; az a)-c) pont alatt felsorolt iskolák együtt: iskola),

d)

az iskola tanulóira,

e)

a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).

2. §

(1) A közoktatásról szóló törvény 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítéséhez

a)

az általános iskolák az alapfokú nevelés-oktatás első évfolyamon induló és a negyedik évfolyamon befejeződő első szakaszára, valamint az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon induló és a nyolcadik évfolyamon befejeződő második szakaszára,

b)

a szakiskolák és a középiskolák a középfokú nevelés-oktatás kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamaira,

c)

a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon induló és a nyolcadik évfolyamon befejeződő második szakaszára és a középfokú nevelés-oktatás szakaszára,

d)

az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő iskolák

e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmazzák.

(2) Helyi tantervének elkészítésénél

a) a szakiskola a kilencedik-tizedik évfolyamon figyelembe veheti a pályaorientáció, a szakmai előkészítő ismeretek és a szakmai alapozó oktatás,

b) a szakközépiskola a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően továbbá az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás

kerettantervi programjait is.

(3) Az egységes iskola az (1) bekezdésben felsorolt kerettantervek alkalmazásával készíti el helyi tantervét, a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (3) bekezdésében, valamint e rendeletben foglaltak megtartásával.

(4) A helyi tanterv elkészítésénél

a)

a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásában részt vevő iskola a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében,

b)

a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő iskola a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

c)

a fogyatékos tanulók iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő iskola a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvében,

d)

a középiskola az érettségi vizsga vizsgakövetelményeiben,

e)

a szakképzésben részt vevő iskola a központi programban

foglaltakat is figyelembe veszi.

(5) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás tantárgyainak (az anyanyelv és irodalom és a népismeret) kerettantervei és moduljai, valamint a 11. § (9) bekezdésének figyelembevételével készült óratervek első alkalommal 2000. december 31-ig, a továbbiak folyamatosan jelennek meg.

 

A tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezések

3. §

(1) Az iskola oktatás-szervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet

a)

a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett

aa)

a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának tanítására szolgáló tanórai foglalkozás,

ab)

az iskola helyi tantervében ? kerettantervi kötöttségektől mentesen ? előírt tananyag tanítására szolgáló tanórai foglalkozás (a továbbiakban: szabadon tervezhető tanórai foglalkozás; az a) pont alattiak együtt: kötelező tanórai foglalkozás);

b)

a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett nem kötelező tanórai foglalkozás.

(2) A tanulók aktivizálása és motiválása érdekében a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag átadását és a követelmények teljesítését. Ilyen megoldásnak tekinthető különösképpen a projektmódszer, az erdei iskola, a múzeumi foglalkozás, a könyvtári foglalkozás, a művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás.

(3) A szabadon tervezhető tanórai foglalkozások a tanult ismeretek alkalmazását, a készségek, képességek fejlesztését, valamint a kerettantervben meghatározott követelményeket kiegészítő ismeretek és készségek, képességek elsajátítását, illetve a kerettantervben nem szereplő, az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgy tananyagának tanítását szolgálják.

(4) Ha a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve a fogyatékos gyermekek iskolai oktatásának irányelve másképp nem rendelkezik, szabadon tervezhető tanórai foglalkozásként építhetők be az iskola helyi tantervébe a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórai foglalkozások, illetve a fogyatékos tanulók iskolai nevelésében, oktatásában a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások.

(5) Szabadon tervezhető tanórai foglalkozásként építi be

a)

a szakiskola helyi tantervébe a kerettantervben pályaorientációra, szakmai előkészítő ismeretekre, szakmai alapozó oktatásra megjelölt,

b)

a szakközépiskola helyi tantervébe a kerettantervben szakmai orientációra, szakmacsoportos alapozó oktatásra

meghatározott, de e célra fel nem használt időkeretet.

(6) Ha az iskolai oktatást a közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete II. fejezet 4. pontja szerint összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan tanítás sajátosságainak figyelembevételével a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.

(7) Ha az iskolában az oktatást egésznapos (iskolaotthonos) formában szervezik meg, a helyi tantervbe be kell építeni a tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épüléséből adódó tanítási feladatokat.

4. §

(1) A közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett nem kötelező tanórai foglalkozás lehet

a)

az első-negyedik évfolyamon a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott készségtárgyak tananyagának tanítását, illetve a kerettantervben nem szereplő művészeti, sport- vagy kézműves jellegű tevékenység elsajátítását, gyakorolását, valamint az egészségnevelést szolgáló, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai nevelés és oktatás vagy a két tanítási nyelvű iskolai nevelés és oktatás tananyagának tanítását szolgáló,

b)

az első-harmadik évfolyamon az idegen nyelv tanítását szolgáló,

c)

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az a)-b) pont alatt felsorolt tantárgyak, a kerettantervben nem szereplő tantárgyak, továbbá az emelt szintű nevelés-oktatás tananyagának átadását szolgáló,

d)

a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a c) pont alattiak, továbbá más közismereti tantárgyak tananyagának, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő ismeretek átadását szolgáló

tanórai foglalkozás.

(2) Az első-harmadik évfolyamon idegen nyelv tanítását szolgáló tanórai foglalkozás csak a nem kötelező órakereteket felhasználva szervezhető.

5. §

(1) Az iskola helyi tantervébe a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások körében ? a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével kialakított tanulócsoportok részére ? eltérő tananyagot feldolgozó, eltérő követelményeket támasztó tanórai foglalkozás, emelt szintű oktatás építhető be.

(2) Emelt szintű oktatás szervezhető egyes tantárgy, illetve integrált tantárgy tanítására.

(3) Emelt szintű az oktatás, ha a kerettantervben meghatározott tantárgy, integrált tantárgy ismeretanyagát

a)

a kerettantervben meghatározottnál magasabb követelmények szerint, speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag átadásával,

b)

legalább két évfolyamon keresztül,

c)

a tanítási év átlagában, a tantárgyra, integrált tantárgy esetén a bevont tantárgyakra együttesen a kerettantervben előírt óraszámot legkevesebb heti kettő órával meghaladó tanórai foglalkozás felhasználásával oktatják. Idegen nyelv esetében további követelmény, hogy az emelt szintű oktatást osztálybontás alkalmazásával szervezzék meg. Nincs szükség osztálybontásra abban az esetben, ha az osztályban tanulók száma nem éri el a közoktatásról szóló törvényben meghatározott maximális létszám ötven százalékát.

A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje

6. §

(1) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet

a)

kötelező és

b)

nem kötelező

tanítási óra.

(2) A kötelező tanítási órák a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának elsajátítását, követelményeinek teljesítését vagy az iskola helyi tantervében ? kerettantervi kötöttségektől mentesen ? előírt tananyag elsajátítását, követelményeinek teljesítését szolgálják.

(3) Ha az iskola helyi tanterve az e rendelet 3. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak szerint készült, a helyi tantervben meg kell határozni azt is, melyek azok a tanítási órák, amelyek közül a tanuló választhat, és azt is, hogy hány órát kell választania.

7. §

(1) Ha a tanulót, kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni, amennyiben erről a tényről ? a nem kötelező tanítási órára történő jelentkezés előtt, az iskolai értesítőben, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon írásban ? a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatták. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a nem kötelező tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

(2) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, követelmények teljesítése csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás ? a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel ? a nem kötelező tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.

(3) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a nem kötelező tanítási órákon nem kívánnak részt venni.

(4) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hány tanuló, milyen nem kötelező tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a nem kötelező tanítási órára.

8. §

(1) Az első és a második évfolyamon a tanuló ? kötelező és nem kötelező ? tanítási óráinak száma egyetlen tanítási napon sem haladhatja meg a napi öt órát.

(2) A tanuló heti ? kötelező és nem kötelező ? tanítási óráinak együttes száma az első-hatodik évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban, valamint a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben, oktatásban az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb öt órával haladhatja meg a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott időkeretet.

(3) A (2) bekezdésben előírtak alkalmazásakor figyelmen kívül lehet hagyni a kerettantervekben előírt óraszámot meghaladó testnevelési órákat, egésznapos (iskolaotthonos) tanítás esetén a napközis foglalkozásokat, továbbá a közoktatásról szóló törvény 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy óraszámait.

(4) A (2) bekezdésben előírtak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (10) bekezdése alapján szervezett egyéni foglalkozásokat és a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(5) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat.

9. §

(1) Az iskola igazgatója minden év március 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, középiskolában továbbá a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Kisebbségi oktatás esetén ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is.

(2) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.

(3) A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.

(4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri ? ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.

(5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

A helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezések

10. §

(1) Az iskola helyi tantervének ? ha e rendelet másképp nem rendelkezik ? évfolyamonként tartalmaznia kell a kerettanterv által előírt tantárgyakat és tantervi modulokat, valamint az óraszámokat. A kerettantervben előírt éves óraszámokat ? ha e rendelet másképp nem rendelkezik ? az adott tanítási évben kell teljesíteni.

(2) Az iskola helyi tantervének ? ha e rendelet másképp nem rendelkezik ? tartalmaznia kell továbbá a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok adott évfolyamra megállapított tananyagát is.

(3) Az iskola helyi tanterve előírhatja, hogy a tantervi modul tananyagát a kerettantervben meghatározottól eltérően egy másik tantárggyal összevontan kell oktatni, oly módon, hogy a tantervi modulra előírt óraszámmal meg kell növelni a befogadó tantárgy éves óraszámát.

(4) Az iskola helyi tantervében a kerettantervben előírt tantárgyakból, illetve tantárgyakból és tantervi modulokból integrált tantárgy alakítható ki oly módon, hogy a kerettantervben meghatározott tananyagok egy tantárgyba épülnek be (a továbbiakban: integrált tantárgy), melynek óraszáma ? ha e rendelet másképp nem rendelkezik ? megegyezik a beépített tantárgyak, tantervi modulok kerettantervben meghatározott óraszámának együttes összegével. Integrált tantárgy a szabadon tervezhető órák felhasználásával is kialakítható.

(5) Az iskola helyi tantervébe ? az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva ? be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az ötödik-tizenkettedik évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként tíz tanórai foglalkozásnál.

(6) A középiskola helyi tantervének a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon biztosítania kell, hogy a tanuló ? választása szerint ? a kötelező vizsgatantárgyakból emelt szinten fel tudjon készülni az érettségi vizsgára, továbbá lehetősége legyen felkészülni az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges vizsgára minden olyan tantárgyból, amelyet a kerettanterv kötelező tantárgyként előír a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon. A középiskolák e feladatokat egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés ideje a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon százharmincnyolc óránál nem lehet kevesebb.

(7) A szakiskola helyi tantervébe minden szakképzési évfolyamon, tanévenként legalább kettőszázhuszonkét tanórai foglalkozást be kell építeni az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás tananyagának az átadására. Ebből az első szakképzési évfolyamon évi 37 órát a ?Társadalomismeret és etika? tantervi modul tanulására kell fordítani. Ennek tartalma megegyezik a szakközépiskolai kerettanterv ugyanilyen nevű tantervi moduljáéval.

(8) A szakközépiskola kerettanterve a fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyakra együttesen ír elő óraszámokat. Az egyes tantárgyak órakereteit az iskola helyi tantervében kell meghatározni oly módon, hogy a fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására a kilencedik és tizedik évfolyamon tantárgyanként legkevesebb 111 órát kell fordítani.

(9) A szakközépiskola helyi tantervében meghatározza, hogy a fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül melyik az, amelyiket a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon is kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon ezekre a tantárgyakra meghatározott órakeretet ennek megfelelően használja fel.

11. §

(1) Az iskola a helyi tantervében, az egyes tantárgyakra előírt tananyagot és óraszámokat az egymást követő páratlan és páros évfolyamok között átcsoportosíthatja, ha a két évfolyam alatt együttesen, az adott osztálynál beépítik a kerettantervekben rögzített tantárgyakra meghatározott tanórai foglalkozásokat, továbbá az adott évfolyamokra előírt tananyagot és követelményeket.

(2) Az iskola a helyi tantervében az integrált tantárgy e rendelet 10. §-ának (4) bekezdése alapján egy tanítási évre számított óraszámát a kerettantervben meghatározotthoz képest legfeljebb tíz százalékkal csökkentheti, ha ez nem zárja ki az előírt tananyag átadását, a követelmények teljesítését. Az integrált tantárgy kialakításával esetleg felszabadult órakeretet egy másik tantárgy oktatására a helyi tanterv szerint fel kell használni.

(3) Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, illetve az anyanyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv, továbbá irodalom, illetve anyanyelv továbbá irodalom tantárgyakra bonthatja.

(4)

A középiskola a helyi tantervében az idegen nyelv oktatására előírt tananyagot és óraszámokat nyelvek és évfolyamok között átcsoportosíthatja oly módon, hogy az egyes évfolyamon, évfolyamokon az egyik idegen nyelv oktatására nagyobb, a másik idegen nyelv oktatására kevesebb óraszámot biztosít, vagy az egyik idegen nyelv oktatását elhagyja, feltéve, hogy az utolsó évfolyam végéig mind a két idegen nyelvnek a tananyagát ? a kerettantervben előírt óraszámban ? átadják, követelményeit teljesítik.

(5)

Az általános iskola helyi tanterve az első-negyedik évfolyamon az e rendelet 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérhet oly módon, hogy az iskola az egyes évfolyamok végére meghatározott tananyag tanítását nem fejezi be, és csak a negyedik évfolyam végére adja át valamennyi tantárgy előírt tananyagát, teljesíti valamennyi előírt követelményt.

(6)

Az általános iskola első-második évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások száma eggyel csökkenthető, ha a rendelkezésre álló időkeret ? a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 26. pontja alapján ? nem éri el a nappali oktatás munkarendjére meghatározott időkeret száz százalékát.

(7)

A középiskola helyi tanterve a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon az egyes tantárgyakra előírt óraszámból heti egy órát más tantárgy tanítására csoportosíthat át, amennyiben a csökkentéssel érintett tantárgy kerettantervben meghatározott óraszáma heti bontásban eléri a három órát, és ez a megoldás nem zárja ki az előírt tananyag átadását, a követelmények teljesítését.

(8)

A középiskola helyi tanterve az informatika-könyvtárismeret, az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a tánc és dráma tantárgyakra előírt tananyagot és óraszámokat a kilencedik-tizenkettedik évfolyamokon az e rendeletben foglaltak figyelembevételével átcsoportosíthatja. Ez történhet úgy is, hogy a kerettantervben megadott szabadon tervezhető órák száma az egyes évfolyamokon az átcsoportosítások következtében csökken vagy növekszik.

(9)

A hat, illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium helyi tanterve a történelem, a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tananyagát a kerettantervben meghatározottól eltérő évfolyamokon is tartalmazhatja.

(10)

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskola helyi tanterve

a)

a készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 órát átcsoportosíthat a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására,

b)

az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás esetén az első?negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalom oktatására előírt tananyagot és óraszámokat a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatja, azzal a feltétellel, hogy mind az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a 4 év alatt összesen minimum 740-740 tanórát kell biztosítani, valamint hogy a negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket;

c)

a negyedik?nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencedik?tizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszámot a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosíthatja,

d)

a cigány kisebbségi oktatásban ? ha a kisebbségi nyelvet nem oktatják ? heti négy óra erejéig, bármelyik tantárgy óraszámából, bármelyik tantárgy oktatására heti egy-egy órát átcsoportosíthat felzárkóztatás és tehetséggondozás céljából.

(11)

A művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskola és szakközépiskola helyi tanterve valamennyi készségtantárgy és valamennyi természettudományos tantárgy előírt óraszámából heti egy-egy órát a művészeti ismeretek oktatásához átcsoportosíthat.

A kerettantervtől való eltérés engedélyezése

12. §

(1) Azt a tantervet, amely az e rendelet 2. §-ának (2)-(5) bekezdésében, 3. §-ának (2)-(7) bekezdésében, valamint 11. §-ában meghatározottakon kívül a kerettantervtől eltér, akkor lehet beépíteni iskolai pedagógiai programba, ha az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében jóváhagyták, és alkalmazásához az engedélyt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: Vizsgaközpont) megadta (a továbbiakban: alkalmazási engedély). Eljárás indítható teljes tanterv vagy egyes tantárgy, tantárgyak jóváhagyására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban vizsgálni kell, hogy a helyi tanterv összhangban áll-e a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseivel, alkalmas-e az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozására, tartalmazza-e a nevelés és oktatás célkitűzéseit, tananyagát, követelményeit, a feldolgozás fő módszereit, eszközeit.

(3) Az alkalmazási engedély kiadására irányuló eljárást az kezdeményezheti, aki a jóváhagyni kért tantervet, tantárgyat, tantárgyakat kidolgozta.

(4) Az alkalmazási engedély kiadására irányuló kérelmet, mellékleteivel együtt négy példányban kell benyújtani a Vizsgaközpontba.

13. §

(1) Az alkalmazási engedéllyel rendelkező tantervet, tantárgyat az iskola akkor építheti be a pedagógiai programjába, ha az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében erre a Vizsgaközponttól engedélyt (a továbbiakban: indítási engedély) kapott. Ha az iskola alkalmazási engedéllyel rendelkező tanterv, tantárgy alkalmazásával működik, erre a körülményre a szülő, továbbá, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanuló figyelmét a jelentkezés előtt írásban köteles felhívni.

(2) Az indítási engedély kiadását az az iskola kérheti, amelyik az alkalmazási engedéllyel rendelkező tantervet, tantárgyat be akarja építeni a pedagógiai programjába. A kérelmet a mellékleteivel együtt, négy példányban a Vizsgaközponthoz kell benyújtani.

(3) Az engedélyezési eljárásban azt kell vizsgálni, biztosítottak-e az alkalmazási engedéllyel rendelkező tanterv, tantárgy bevezetésének azon speciális feltételei, amelyeket a tantervi jegyzék meghatároz.

(4) Az alkalmazási engedély, illetve az indítási engedély iránti kérelem egy eljárásban is elbírálható, és az engedélyek egy határozatban is kiadhatók, ha a kérelmeket együtt, ugyanaz a kérelmező nyújtotta be.

(5) Az alkalmazási engedéllyel rendelkező tantervekről, tantárgyakról a Vizsgaközpont jegyzéket készít (a továbbiakban: tantervi jegyzék), amelyet minden év január 31-éig ki kell egészíteni az előző évben kiadott engedélyekkel. A tantervi jegyzéket és kiegészítéseit, továbbá legalább háromévenként az egységes szerkezetbe foglalt jegyzéket az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(6) A tantervi jegyzék tartalmazza: a tanterv, tantárgy megnevezését, célját, az alkalmazási engedély számát, készítőjének nevét és címét, az iskolatípust, amelyben alkalmazható, a tartalmi követelmények rövid ismertetését, bevezetésének speciális feltételeit.

14. §

(1) A Vizsgaközpont döntéseinek előkészítésében ? a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint ? közreműködik az Országos Köznevelési Tanács e célra létrehozott Tantervi Bizottsága. A Tantervi Bizottság munkájához szakértőt vesz igénybe.

(2) Szakértő az lehet, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, vagy az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik, továbbá részt vett a Vizsgaközpont által szervezett bírálati tevékenységre történő felkészítésben.

Vegyes rendelkezések

15. §

(1) A 12-13. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(2) Az e rendeletben megállapított eljárási díjat a Vizsgaközpont a Magyar Állami Kincstár által vezetett 10032000-00282637 számú számlájára kell befizetni, készpénz-átutalási megbízáson.

(3) A befizetett eljárási díj a Vizsgaközpont bevétele, melynek megállapodás szerinti részét az Oktatási Minisztériumnak köteles átutalni. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik.

(4) A befizetett eljárási díj ? a kérelem visszavonásával ? a határozat meghozataláig visszaigényelhető. A visszaigényelt eljárási díjat ? az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve ? vissza kell fizetni a befizetőnek.

(5) Az eljárási díj a Vizsgaközpont és az Oktatási Minisztérium ? e rendeletben meghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő ? feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

16. §

(1) Az e rendeletben szabályozott eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Új kerettanterv készítésére az oktatási miniszter döntése alapján kerülhet sor.

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A díjfizetési kötelezettség a 15. § (1) bekezdésének megfelelően csak e rendelet hatálybalépése után kezdeményezett eljárásoknál alkalmazható.

(3) A tanulók tantárgyválasztására vonatkozó rendelkezéseket a helyi tanterv bevezetésétől kezdődően lehet alkalmazni.

(4) Azok az iskolák, amelyek 1998. szeptember 1-jéig helyi tantervüket az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 24. §-a alapján, a miniszter által ? egyedi megoldás vagy kísérlet bevezetésére ? adott engedély alapján készítették el, s azt a fenntartó jóváhagyta, az e rendeletben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatják, hogy a kerettantervtől eltérő helyi tantervüket a közoktatásról szóló törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint akkor is bevezethetik, ha nem rendelkeznek alkalmazási és indítási engedéllyel. Az engedélyeket azonban legkésőbb 2003. szeptember 1-jéig be kell szerezni.

18. §

a)

b)

20. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

Pokorni Zoltán s.k.,

oktatási miniszter

* A változásokat félkövér szedéssel jelöltük

 

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok