2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a kerettantervek bevezetéséről

2002. december 3.

A kerettantervek bevezetése

 

2000. szeptemberében minden iskola megkapja a másfél éves fejlesztő munka eredményeképpen elkészült kerettanterveket. A közoktatási törvény előírásának megfelelően 2001. szeptember 1-től már a kerettantervek alapján kell oktatni az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon. A három ponton kezdődő, felmenő rendszerű bevezetés azt jelenti, hogy a 2004/2005-ös tanévben már az összes alapfokú és középfokú iskolás diák a kerettanterveken alapuló helyi tantervek szerint fog tanulni.

A kerettantervek elkészítésében pedagógia szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők egyaránt részt vettek. Több mint kétszáz szakember kapcsolódott be közvetlenül a kerettantervek végső változatának elkészítésébe. A kerettantervek koncepciójáról, alapelveiről, tantárgyi struktúrájáról, óraszámairól, tartalmi követelményeiről több körben kikérte az Oktatási Minisztérium az iskolák, a pedagógus szakmai szervezetek véleményét. Megtárgyalta azt az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság is.

A közoktatás tartalmi szabályozásának új eszközeiként a kerettantervek biztosítják a nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Garanciát jelentenek arra, hogy a mindenkire nézve kötelező ismeretelemek és fejlesztési követelmények egymással összehangoltan és szakszerűen épüljenek be a helyi tantervekbe. Ugyanakkor a kerettantervi szabályozás megfelelő teret hagy az iskolák szakmai önállóságának is.

A közoktatási törvény szerint a kerettantervek tartalmazzák az adott iskolafokozaton, illetve iskolatípusban folyó nevelés-oktatás általános célrendszerét. a tantárgyi struktúráját, a kötelező és közös követelményeket, valamint a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámokat. A NAT műveltségi területeit tantárgyakká alakítják. Évfolyamonként meghatározzák e tantárgyak minimálisan kötelező óraszámait, valamint a kötelezően közös követelményeket. Az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamára és az 5-8. évfolyamára elkészített kerettantervek szerves egységet alkotnak. A 9. évfolyamtól az egymástól eltérő iskolatípusokhoz külön kerettantervek készültek. Ez azonban nem jelent akadályt az egyik iskolatípusból a másikba való átlépésre középfokon sem, mivel a gimnáziumi, a szakközépiskola és a szakiskolai kerettantervek csak annyira különböznek egymástól, amennyit az eltérő képzési funkció feltétlenül megkövetel.

A kerettantervekben egybeszerkesztve jelennek meg azok az ismeretek és fejlesztési követelmények, amelyek a NAT által minden tanuló számára előírt műveltségtartalom érvényesüléséhez, valamint az adott iskolatípus nevelési- oktatási céljainak megvalósulásához szükségesek. Ezáltal olyan dokumentum áll az iskolák rendelkezésére, amely megfelelő útmutatást ad pedagógiai programjaik átalakításához és tökéletesítéséhez.

A NAT alapján készülő kerettantervek is magtantervek abban az értelemben, hogy csupán közös alapot jelentenek a különböző pedagógiai rendszerek, tantervi változatok, tantárgyi programok és a helyi tantervek számára. Sikeres iskolai alkalmazásukhoz szükség van az elmúlt években kialakult tankönyv- és programpiac működtetésére. A tantárgyi programoknak és a helyi tanterveknek fel kell ölelniük a kerettantervben előírt teljes tananyagot, de továbbra is lehetőség van arra, hogy azt többféleképpen bonthassák ki és bizonyos mértékig ki is egészíthessék.

A kerettantervek kidolgozása során a készítők a korszerű ismeretkörök beemelésére, a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állítására, valamint az irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag mennyiségének csökkentésére törekedtek. Kötelező tantervi modulként jelenik meg a kerettantervekben a nép és honismeret, a tánc és dráma, az egészségtan, a mozgókép és médiaismeret, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret. Az összes tantárgyi kerettanterv fontos részét képezi a készség és képességfejlesztést biztosító feladattípusok és tevékenységi formák évfolyamonkénti felsorolása. Ez elősegítheti, hogy a NAT által is képviselt fejlesztőközpontúság semmiképpen se sikkadhasson el a helyi tantervekben és a taneszköz-fejlesztések során. Másrészt a kerettanterveknek ez a része közvetlenül is hasznos szakmai segítséget jelenthet a pedagógusoknak a fejlesztési követelmények megvalósítását szolgáló feladatok differenciált megtervezéséhez.

A kerettantervek a tanulók törvényben rögzített heti kötelező óraszámainak nem az egészét szabályozzák. Évfolyamonként és intézménytípusonként eltérő mértékben minden évfolyamon marad egy időkeret, melynek felhasználását az iskola helyi tanterve központi megkötésektől mentesen határozhatja meg. Ez lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy ? konzultálva és együttműködve az érintett szereplőkkel (diákok, szülők, fenntartó, helyi társadalom), azok elvárásait fokozottan szem előtt tartva - a kerettantervek bevezetése után is kialakíthassák saját arculatukat. A helyi tanterv készítésekor továbbra is figyelembe lehet venni a nem kötelező tanórai foglakozások időkeretét is, a kerettantervi rendelet azonban szigorú korlátot szab annak, hogy egy-egy tanuló heti óraszáma maximum hány nem kötelező tanórai foglakozással emelhető meg.

A kerettantervek bevezetése - összhangban a közoktatási törvény módosításaival - nem jelenti a tartalmi szabályozás teljes átalakítását. Ugyanakkor, figyelembe véve a NAT 1998-as bevezetésének tapasztaltait, feszesebbé teszi a tanulmányi idő tartalmi területek közötti felosztását, s az iskolai szintű tantervi tervezés és tanulásszervezés szabályozását. Ennek megfelelően az iskoláknak sem új helyi tanterveket kell készíteniük, hanem csak a megfelelő mértékű korrekciókat kell elvégezniük ahhoz, hogy mindenben megfeleljenek a kerettantervek előírásainak.

Az idei tanév kezdetén az Oktatási Minisztérium minden iskolához eljuttatja a kerettantervek egy kinyomtatott példányát, s ehhez mellékel egy másik kiadványt is, amely gyakorlati segítséget nyújt a kerettantervek iskolai alkalmazásához. Ebben az iskolák teljes áttekintést kapnak a pedagógiai programkészítés jogszabályi hátteréről. Ábrák és táblázatok segítik a kerettantervi rendelet előírásainak megértését. Konkrét példákon keresztül kerül bemutatásra, hogy a korábban elkészített helyi tanterveket milyen módon lehet összhangba hozni a kerettantervek előírásaival. Annak érdekében, hogy a helyi tanterv korrekciója mindenhol szakszerűen és az előírt határidőkre megtörténjen, a kiadvány ? mintaként ? javasolt döntési algoritmusokat és ütemtervet is tartalmaz. Hasonló útmutató készül az iskolafenntartóknak is, hiszen a módosított helyi pedagógiai programokat 2001. szeptemberéig a fenntartóknak is jóvá kell hagyni. A kerettantervek teljes szövege megtekinthető és letölthető az Oktatási Minisztérium internetes honlapjáról.

 

Budapest, 2000. augusztus 23.

Kojanitz László

Tanterv és Tankönyv Főosztály

 

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok