2019. december 16.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az Országos Köznevelési Tanács határozata a Nat alapján készült kerettantervek bírálati szempontjairól

2005. október 27.
(az OKNT határozata, 2004. október 28.)
Az OKNT konszenzussal kifejezésre juttatta, hogy a kerettantervekkel szemben az alábbi elvárásokat támasztja:
szolgálják a tantervi kínálat pluralizálását, de egyben biztosítsa e dokumentumok minőségét;
az alkotmányban tükröződő értékrendszer legyen a bennük közvetítendő értékek elemi normája;
a NAT szellemisége érvényesüljön benne, ez azt jelenti, hogy kompetencia-központúsága biztosítva legyen, melyeknek fejlesztéséhez elismerten a kikristályosodott és releváns tudásokon át vezet az út;
feleljenek meg a közoktatásról szóló törvény előírásainak;
legyenek eredeti, más kerettantervektől megkülönböztethető szellemi teljesítmények;
egyértelmű segítséget nyújtsanak külön-külön jól körülírt célcsoportokkal rendelkező iskolák számára helyi tantervként való alkalmazásra, illetve helyi tanterv fejlesztéséhez;
legyenek alkalmasak "a Nat-ban definiált pedagógiai programcsomag" alapjaként szolgálni a közoktatás fejlesztését.
 
A szakértőktől az OKNT elsősorban leíró elemzést vár el, az OKNT KT legyen a döntés előkészítő javaslattétel színtere, s az OKNT a döntés fóruma.
1.
1.1. Megfelel-e a kerettanterv a Ktv. 8/A bekezdésébe foglalt kritériumoknak? Tartalmaz-e ajánlást?
1.1.1. a nevelés és oktatás céljára?
1.1.2. tantárgyak rendszerére?
1.1.3. az egyes tantárgyak témaköreire?
1.1.4. a témakörök tartalmára?
1.1.5. a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire?
1.1.6. a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre?
1.1.7. az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtására?
1.1.8.az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására?
1.1.9. az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására?
[szakiskola esetén 1.1.10. pontban a 8/A b) bekezdésben foglaltak,
szakközépiskola esetén a 1.1.11. pontban a 8/A c) bekezdésben foglaltak szerint kiegészül az értékelési szempontrendszer
1.1.12. pontban a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést megvalósítani segítő kerettan­tervek kiegészítő szempontjait kell sorra venni]
1.1.13. pontban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását segítő kerettantervek sajátos szempontjait kell sorra venni.
1.14. pontban a két tanítási nyelvű iskolák oktatását segítő kerettantervek sajátos szempontjait kell sora venni.
 
Fentieknek "mennyiségi" ellenőrzése a feladat. A szakértő tételesen nyugtázza: létezik-e a kerettan­tervben ilyen szövegrész egyáltalán.
 
1.2.
1.2.1. Olvasható-e a kerettantervben olyan szövegelem, mely vélelmezhetően sérti a Magyar Köztársaság alkotmányában tükröződő értékrend érvényesülését?
1.2.2. A kerettanterv szövegezéséből vélelmezhető-e, hogy a feldolgozás során sérülhetnek a tanulók/gyermekek jogai (pl. ismeretek sokoldalú közléséhez való joguk, egészséges testi-szellemi-lelki fejlődéshez való joguk stb.)?
1.3. Hogyan érvényesül a kerettantervben a NAT alapvető szellemisége, azaz a kompetenciafejlesztés és az ismeretközvetítés harmóniája?
1.4. Hogyan érvényesíti a kerettanterv a "kiemelt fejlesztési feladatokba" foglalt normákat?
1.4.1. Énkép, önismeret terén
1.4.2. Hon- és népismeret terén
1.4.3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra terén
1.4.4. Környezeti nevelés terén
1.4.5. Információs és kommunikációs kultúra terén
1.4.6 Tanulás terén
1.4.7. Testi és lelki egészség terén
1.4.8. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés terén
1.5. Milyen a kerettanterv viszonya a kerettantervben érintett tudományok konvencionálisan elfogadott álláspontjához, eredményeihez? Tartalmaz-e ezektől eltérő nézeteket, ismereteket? Melyek ezek? (Lehet-e ennek szakmailag indokolható oka?)
1.6. Milyen a kerettanterv viszonya a kerettantervben érintett tantárgypedagógiák konvencionálisan elfogadott álláspontjához, eredményeihez? Tartalmaz-e ezektől eltérő nézeteket, ismereteket? Melyek ezek? (Lehet-e ennek szakmailag indokolható oka?)
1.7. A kerettanterv szemléletmódjának alapvető jellemzői (e jellemzők meghatározzák a további részletező kérdések elemzését, különös tekintettel a kerettantervek koherencia normáira):
1.7.1. Melyek műveltségképe legfontosabb vonásai?
1.7.2. Milyen a tanulásról alkotott felfogása?
1.7.3. Mi jellemzi az értékelésről alkotott felfogását (beleértve az értékelési eljárásokat, az értékelés szempontrendszerét)?
1.8. A tantárgyi rendszer (a tananyagok, tartalmak struktúrája) következik-e a 1.7. pontnál elemzett elméleti háttérből?
1.9. Hasonlítsa össze a szakértő a NAT százalékos óraszám-ajánlását a kerettantervben megjelenő óraszám-arányokkal? Eltérés esetén mi indokolja az eltérést?
1.10. Milyen és milyen szintű a tantárgyak közti rendszerszerűség?
1.11. Milyen lehetőségeket kínál a kerettanterv a differenciált fejlesztésre, feldolgozásra?
1.12. Az egyes tantárgyak felépítése lehetőséget ad-e a tanulók természetes pszichikus fejlődésének követésére, figyelembe vételére?
1.13. Milyen segítséget ad a kerettanterv a helyi tantervként való alkalmazásra, illetve a helyi adaptációra?
1.14. Megjelöl-e sajátos célcsoportot (pl. szociokulturális miliőt), melyben a kerettanterv vélhetően különösen jól adaptálható? Ez a megjelölés indokolt-e?
1.15. Milyen információkat közöl a kerettanterv az alkalmazást segítő "programcsomag" létezéséről vagy kialakíthatóságáról?
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok