Jegyzőkönyvvezető: Varga Erzsébet (Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége beszédgyorsíró szolgálat)

A tájékoztató kitért a kongresszus előkészítési folyamatának ismertetésére és a legfontosabb adataira.

Főbb megállapítások:

A résztvevők körében kellő súllyal szerepeltek gyakorló pedagógusok: A regisztrált 935 résztvevő 60%-a budapesti, 40%-a vidéki volt.. A kongresszus 24 témát tárgyalt meg 8 szekcióban.

Végig érvényesült a kongresszus jelmondata: "Az oktatás közügy". Ezen belül kiemelt szerephez jutott a családi és az intézményes nevelés kapcsolata. A hozzászólók kivétel nélkül elismeréssel szóltak a kongresszus szervezéséről, lebonyolításáról. Nagyra értékelték, hogy létrejött egy, a társadalom széles köreit reprezentáló eszmecsere a nevelés ügyéről, társadalmi jelentőségéről. A kongresszus világosan kifejezte, hogy az oktatásügy nem elszigetelten, nem önmagában működik, hanem a társadalom különböző alrendszereivel együttműködve. Külön kiemelték a hozzászólók annak jelentőségét, hogy megfelelő súllyal szerepeltek a gazdasági és a kulturális élet, továbbá a művészeti világ képviselői, s hogy a szakképzés is igen komoly visszhangot kapott.

Kivétel nélkül elismeréssel szóltak a kongresszus értékelői a viták, beszélgetések hangneméről, a mindvégig jellemző konszenzuskeresésről.

Ugyanakkor néhány fontos kritikai észrevétel is hangot kapott. Ezek lényegében a következőkre irányultak:

A legfontosabb kritikai megállapítás a politikai és társadalmi konszenzuson alapuló hosszú távú nevelésügyi politika hiányára utalt. Erre reagálva hangzott el, hogy a kongresszus nem arról szólt, hogy mit kívánunk a kormányzattól, hanem arról, hogy miként gondolkodik a nevelés lényegéről és feladatairól a nevelésügy különböző területein dolgozó ezer szakember, laikus. Megállapítást nyert, hogy az oktatás kérdésében sincs társadalmi, politikai egyetértés. A kongresszus hangsúlyozta, hogy az oktatás kérdésében a politikai elitnek konszenzusra kell jutnia. Javaslatként hangzott el, hogy egy konszenzuson alapuló oktatáspolitika meghatározásában az OKNT-nek szerepet kellene vállalnia, az erre vonatkozó javaslat kidolgozásának, illetve megvitatásának önálló ülést lenne érdemes szentelnie.

Kívánalomként fogalmazódott meg az oktatásfejlesztés rendelkezésére álló tetemes pénzügyi források felhasználásának átláthatóvá tétele, továbbá a kongresszus leglényegesebb üzeneteiből levonható cselekvések, kötelezettségek megfogalmazása.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervei

Idegen nyelvi kompetencia (általános iskola 1-4. évfolyam); Magyar mint idegen nyelv, kezdőszint: 11 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazattal kihirdetésre javasolva;

2.2 A Kerettantervi Bizottság ügyrendje: egyhangú igen szavazattal elfogadva

A beterjesztett értékelő lap bírálataként elhangzott, hogy az értékelő lapoknak a NAT-hoz való illesztése kívánnivalókat hagy maga után. Egy másik kritikai észrevétel szerint a digitális tananyagokat értelemszerűen nem lehet a tudományterületek tipológiája mentén értékelni, tekintve, hogy a tananyagok struktúrája nem közvetlenül illeszkedik a tudományterületek struktúrájához.

Az előterjesztő ígéretet tett a kritikai észrevételek alapján való kiegészítések megtételére. Ennek alapján a beterjesztett értékelő lapokat az OKNT egyhangúlag elfogadta.

Előterjesztő: Csillag Márta OKM főosztályvezető

A rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szól. A módosítás kivette a folyamatból az előminősítés szakaszát, csökkentette az adminisztrációs terheket, bizonyos nyilvántartási szabályokat fogalmazott meg, a szakértőkre vonatkozó feltételek közé hangsúlyosabban építette be a szakmai gyakorlat meglétét, és jogorvoslati rendszert építette be a rendeletbe.

Vita volt a művészeti iskolák eredményességi mutatóinak megfogalmazását illetően, az OKNT állásfoglalása szerint az iskolák eredményességét az adott iskola pedagógiai programjában rögzítetteknek való megfelelés kritériuma mentén kell értékelni.

A vita során felmerült a szakértői és szaktanácsadói munka közötti különbség definiálásának igénye. Válaszában az előterjesztő szerint szakértőknek nevezzük azokat, akik elsősorban fenntartói és irányítói feladatokban segítik a közoktatás intézményrendszerét, szaktanácsadóknak pedig azokat, akik elsősorban az intézmény pedagógusait és vezetőit segítik szakmai-pedagógiai, illetve iskolavezetési kérdésekben. A rendelet megkülönbözteti a területi és az országos szakmai szolgáltatások szintjét: a területin nem változik semmi: megyei pedagógiai intézetek, magánszolgáltatók, egyházi szolgáltatók töltik be ezt a funkciót. Erre szeretne ráépíteni ez a rendelet bizonyos területeken névjegyzéki nyilvántartási kötelezettséget, amelyet egy országos állami intézmény tart nyilván.