2024. április 16.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közoktatás

Felsőoktatás

Kultúra

Nemzetközi kapcsolatok

Egyház

Tudomány

English

Alap séma

Főoldal » Közoktatás » Társadalmi kapcsolatok, civil szervezetek » Országos Köznevelési Tanács » Az OKNT közleményei

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2006. októberi üléseiről

2006. december 11.

Cikk nyomtatás

Link küldés

Október 19.

Napirend:

1. Miniszteri tájékoztató

Hiller István oktatási és kulturális miniszter

2. A Nat 2003. felülvizsgálat céljai és feladatai

Előadó: Vass Vilmos, a Nat-bizottság elnöke

3. Előterjesztés az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról

Előadó: Dr. Szivi József főosztályvezető, SZMM

(A Tanács idő híján nem tárgyalta)

4. Előterjesztés az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1998. (VI. 13.) sz. Korm. rendelet módosításáról

Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes

Meghívott: Pósfai Péter főigazgató, OKÉV

Az OÉVB határozatát ismerteti Horn György

5. Egyebek

1. Miniszteri tájékoztató

Hiller István abban jelölte meg látogatásának célját, hogy az elkövetkező évek tennivalóiról egyfajta "menetrendet" adjon, kérve ezekhez az OKNT támogatását. A következő témákat érintette:

A korábbiakban a mindenkori minisztériumi vezetés kevéssé vette figyelembe a demográfiai trendeket. Az 1980-as tanévben 1 millió 183 ezer általános iskolás volt Magyarországon, jelenleg 845 ezer van, 2010-re 755 ezer lesz. Ezt a tervezésnél tekintetbe kell venni.
Az iskolai infrastruktúra rossz állapotban van. Ennek rendbe tételére az új Magyarország Fejlesztési Terv fedezetével, regionális operatív programok keretében kerülhet sor.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a jövő év elején érkező, az oktatásügyre fordítható tetemes összeg felhasználásáról a Miniszter az OKNT-vel egyeztetve kíván majd dönteni.
A Miniszter kérte, hogy az OKNT szervezzen áttekintő vitát a Nat és a kétszintű érettségi tapasztalatairól.
A közoktatásért felelős államtitkárt a tanárokra, nevelőtestületekre, oktatási intézményekre nehezedő bürokratikus terhek számbavételére kérte. Ezek csökkentéséről november végéig intézkedni kíván.
A felsőoktatásról szólva eredményként értékelte a felsőoktatási kerekasztal létrejöttét, és tájékoztatott a hallgatói létszámnövekedéssel, az állami finanszírozással, a felsőoktatási intézmények és a párhuzamosan indított képzések számának indokolatlan növekedésével járó problémákról. Hangsúlyozta, hogy élesen külön kívánják választani a szociális és a tanulmányi ösztöndíjat.
Kifejezte készségét, hogy negyedévente részt vegyen az OKNT ülésén, és megküldjön tagjainak mindenmár döntésre érett dokumentumot.

A hozzászólások a következő kérdéseket érintették:

Azt irányítási kérdéseket illetően bírálat érte a szakképzés irányításának kettéválasztását az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Munkaügyi és Szociális Minisztérium között, és aggodalom fogalmazódott meg: nem szorul-e háttérbe az egyesített minisztériumban közoktatás a kulturális szférához képest.
A finanszírozási kérdéseket illetően megkérdezték: ellensúlyozza-e valamilyen mechanizmus a gyereklétszám csökkenésével járó pénzkivonást a közoktatásból, továbbá: lehet-e számítani arra, hogy a tervezett pénzügyi intézkedések során a pedagógusképzés pozitív diszkriminációban részesül?
A tervezett központi fejlesztések mellett az autonóm helyi fejlesztések eredményeinek számba vételére hívták fel a Miniszter figyelmét.
A Kereskedelmi és Iparkamara részéről a gyakorlati képzés arányának növelését szorgalmazták.

Válaszában a Miniszter

elmondta, hogy a szakképzésnek a Munkaügyi és Szociális Minisztérium irányítása alá helyezését a gazdaság szereplői részéről kifejtett nyomás indokolt;
a közoktatást a kulturális szféra túlsúlyától féltő aggodalomra reagálva ígérte, hogy ennek elkerülésére ügyelni fog;
a gyereklétszám csökkenésével járó intézmény fenntartási konzekvenciáiról szólva hangsúlyozta: költségvetési szempontok nem akadályozhatják meg, hogy az alsó tagozatosok a lakóhelyükön részesülhessenek iskolai oktatásban. A többiekre nézve a kistérségi társulások kínálhatnak helyi szinten eldöntendő megoldást.
a pedagógusképzés keretszámairól szólva elmondta, hogy ez csökkenni fog, de mértékéről még nincs döntés;
a háttérintézmények átszervezése pedig november második felében kerül a korány elé.

2. A Nat 2003. felülvizsgálat céljai és feladatai

Brassói Sándor ismertette az OKM szándékát: egyelőre csak minimális változásokat eszközölni a Nat-on, elősegítve ezzel az iskolák pedagógiai, tartalmi munkájának folytonosságát.

Vass Vilmos: felsorolta a Nat részleges átdolgozását indokló változásokat, Ezek:

az oktatáspolitika fokozatosan áttér a kompetencia alapú tartalmi szabályozásra;
folyamatban van az ún. programcsomagok kidolgozása;
életbe lépett az érettségi követelmények tartalomszabályozó szerepe;
tekintetbe veendők a az országos kompetencia mérések eredményei;
akceptálandó igény, hogy a közoktatás fokozottabban vegye tekintetbe a gazdaság, a munkaerőpiac igényeit.

Az OKNT tagjai a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatának alapelveiről, csomópontjairól, indokoltságáról szóló előterjesztést alapvetően pozitívan értékelték, a méltató hozzászólások mellett azonban az alábbiakban summázott kritikai észrevételeket és javaslatokat is megfogalmaztak:

A Nat felülvizsgálatával kapcsolatban:
mindenek előtt a Nat felülvizsgálat(ok) körvonalait, korlátait kellene meghatározni, világossá kell tenni, mi az, amit a politikának kell meghatározni (pl. az iskolaszerkezetet), és mi tartozik a Nat-ra;
a törvényileg megszabott 3 éves felülvizsgálati időköz túl rövid ahhoz, hogy kellő tapasztalatok alapján érdemi észrevételekkel és javaslatokkal lehessen élni.;
a reálszférát érintő előzetes vizsgálatok híján a felülvizsgálat "vakrepülés";
elemezni kellene az oktatáspolitikai irányítás költséghatékonyságot is;
a felülvizsgálatot már most is független szakembereknek kellett volna megejteni, a jövőre nézve ez mindenképpen kívánatos;
az OKNT tervébe iktatja "A Nat-felülvizsgálat kompetenciája, rendje és lebonyolítása" c. napirendet;
Többen javasolták, hogy az OKNT tárgyalja meg a szakképzés egész helyzetét, különös tekintettel a szakiskolai 9-10. évfolyamok szerepére a 10. évfolyam végére tervezett alapműveltségi vizsga megszüntetésével előálló áldatlan helyzetben.
Ellentétes vélemények hangzottak el az ismeretek és a képességek kívánatos arányáról: volt, akit aggasztott a képességeknek az ismeretek rovására érvényesülő túlsúlya az oktatásirányításban, mások üdvözölték ezt a tendenciát.
Felvetették a műveltségi területek felülvizsgálatának szükségességét, különös tekintettel az informatika helyzetére.

3. Előterjesztés az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1998. (VI. 13.) sz. Korm. rendelet módosításáról

Horn György beszámolt arról, hogy az Országos Érettségi és Vizsgabizottság megtárgyalta az előterjesztést, és egyetértett a módosítási javaslatokkal, néhány kiegészítést, ill. korrekciót fűzött azokhoz. Ezek a tanulói jogok további érvényesítésére, az érettségi és az OKTV viszonyára, az érettségi adminisztrációjára, a z érettségi és a felvételi rendszer viszonyára, az érettségi tárgyak körének bővülésére vonatkoztak.

Ismételten megfogalmazódott az az igény, hogy az OKNT tűzze napirendre a kétszintű érettségi tapasztalatainak összegzését.

Október 26. Rendkívüli ülés

Napirend:

1. Előterjesztés egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról

Előadó: dr. Szivi József főosztályvezető, SZMM

2. Az OÉVB-nek a 100/1997-es kormányrendelet módosítási javaslatáról kialakított állásfoglalása

(Az október 19-i ülésen már szerepelt napirend tárgyalásának folytatása)

1. Előterjesztés egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról

Az előterjesztő a törvénymódosítás szükségességét azzal indokolta, hogy megváltozott az ágazati irányítás: a szakképzés tartalmi irányítása az Oktatási Minisztériumtól átkerült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe, aminek következtében fölöslegessé vált külön országos szakképzési tanácsot és országos felnőttképzési tanácsot működtetni. Ebből adódóan a Munkaerőpiaci Alap megosztása is értelmét vesztette. Hasonló okokból nincs szükség különálló nemzeti felnőttképzési és nemzeti szakképzési intézetre. A konzekvenciák érvényesítése törvénymódosítást igényel.

Az előterjesztő külön kiemelte a felnőttképzéssel kapcsolatos módosítások indokoltságát. E területen rendet kell csinálni, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb viszonyokat kell teremteni. Ez az akkreditáció szigorítását vonja maga után.

A hozzászólók üdvözölték a tanulószerződés alapján a tanulóknak járó juttatás összegének felemelését, de ennek kiszámítási módjáról élénk vita alakult ki. Egyetértés fogadta azt a szándékot, hogy a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzést minden esetben tanulószerződéssel kelljen szabályozni.

Több szövegszerű módosítást igénylő javaslat hangzott el a pontosabb értelmezhetőség érdekében. Ezek akceptálása a szövegalkotók kompetenciája.

2. Határozathozatal az OÉVB-nek a 100/1997-es kormányrendelet módosítási javaslatáról kialakított állásfoglalásával kapcsolatban

Az OÉVB 6 pontban már az előző heti OKNT ülésre beterjesztette állásfoglalását, javasolva, hogy azt az OKNT testületi állásfoglalás rangjára emelje. Ez nem történhetett meg a testületi határozathoz szükséges létszám elégtelensége okán. Tekintve, hogy a mostani rendkívüli ülés résztvevőinek száma sem ütötte meg a testületi állásfoglaláshoz szükséges mértéket, a jelen lévők - elkerülendő, hogy az érettségi gyakorlata szenvedjen emiatt hátrányt - az Elnök javaslatára egyöntetűen úgy foglalták állást, hogy a megszülető határozatot nevükkel vállalva mint tagsági véleményt legitimálják.

Az OÉVB rendeletmódosító javaslatainak többsége a tanulók jogainak védelmét, illetve kiterjesztését szolgálta.

A jelenlévők pontatlannak találva azt a megfogalmazást, miszerint "A felvételi rend pontozásának aláírásával értelmét veszti az ötfokozatú osztályozás fenntartása az érettségin", ezt nem fogadták el. Az értékelés módjának szabályozását az érettségiről tervbe vett átfogó vita keretébe utalták.

Aláírók:

Karlovitz János

Kelemen Elemér

Szilágyi János

Liskó Ilona

Loránd Ferenc

Tóth János

Nagy József

Polinszky Márta

Szabados Lajos

Trencsényi László

Vágó Irén