2024. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2006. november 9-i üléséről

2006. december 11.
Napirend:

1. Tájékoztató a Magyar Köztársaság kormánya, valamint a tárca 2007. évi tervezett költségvetéséről
Előadó: Szüdi János államtitkár

2. Tájékoztató a Társadalmi Megújulás Operatív Programról
Előadó: Kovács István Vilmos elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

3. Tájékoztató az országos képesítési keretrendszer (OKKR) koncepciójáról
Előadó: Krémó Aníta és Radó Páter
Meghívott: Hámoriné Váczi Zsuzsa osztályvezető

4. Egyebek
Javaslat a programcsomagok szakmai jóváhagyásának rendjéről
Előterjesztő: Brassói Sándor osztályvezető (OKM)

1. Tájékoztató a Magyar Köztársaság kormánya, valamint a tárca 2007. évi tervezett költségvetéséről

Bevezetőjében az államtitkár ismertette a benyújtott költségvetési javaslat újdonságait. Fő szempont volt a jószerivel áttekinthetetlen finaszírozási rendszer átalakítása, az állam és az önkormányzatok kötelezettségeinek világos elkülönítése. Újdonságok: a költségvetés nem a naptári évhez, hanem a tanévhez igazodik; az óvodák és az iskolák fenntartásához - az alapfokú művészetoktatás kivételével - az állam egy, a közoktatási törvényben rögzített tanórai időkeret, a pedagógusok kötelező óraszáma, az óvodai csoportok és az iskolai osztályok átlaglétszáma alapján számított teljesítménymutatóra épülő alapnormatíva szerint járul hozzá. A hozzászólások több normatíva összegét kevesellték, köztük kiemelten a csoportos művészeti alapképzési, a kollégiumi és a szakmai szolgáltatások megvásárlására az intézményeknek járó összeget.

2. Tájékoztató a Társadalmi Megújulás Operatív Programról

Az előadó ismertette a fenti című program operacionalizálásának menetrendjét, illetve ennek jelenlegi állását. Részletesen szólt az oktatási ágazatot érintő Társadalmi Megújulás Operatív Programról és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programról. Az előbbi a tartalmi fejlesztéssel, a második az intézmények fejlesztésével foglalkozik. Említést tett a közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltató szerepének és a felnőttképzés egész területének erősítésére irányuló tervektől. A hozzászólások kivétel nélkül elismeréssel szóltak az előterjesztésről, ugyanakkor konkrét javaslatokkal egészítették ki a közoktatásra és a szakképzésre vonatkozó előterjesztést. Nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy a központi fejlesztések vegyék figyelembe a már folyamatban lévő helyi, autonóm fejlesztések eredményeit. Többen is javasolták, hogy a tervezet mélyrehatóan foglalkozzék a TISZK-ek problémáival, hogy az ún. második esély hangsúlyosabb megjelenítést kapjon. Felhívták a figyelmet az elköltésre kerülő hatalmas összegek gondos ellenőrzésének biztosítására. Felmerült, hogy a jelenlegi iskolastruktúra túlhaladott, számos ellentmondással terhes, amelyek feloldatlansága akadályozhatja a fejlesztést. Ezzel összefüggésben hangzott el javaslat a komprehenzív irányú iskolafejlesztés hangsúlyosabb szerepeletetésére. Hiányként került említésre, hogy az ún. munkaerőpiaci igények nincsenek lefordítva a felsőoktatás számára, továbbá, hogy a szakképzéssel kapcsolatos igények-problémák nincsenek kellő részletezettséggel kibontva. Az előadó érdemben reagált a felvetésekre, és kérte, hogy javaslataikat az OKNT tagjai írásban juttassák el hozzá.

3. Tájékoztató az országos képesítési keretrendszer (OKKR) koncepciójáról

Az előadók ismertették a napirenden szereplő dokumentum státusát: ez egy szakértői anyag, amelyet mind az OKM, mind a SZMM jóváhagyott. Az Európai Képesítési Keretrendszerhez illeszkedik, amely az alapképzéstől a doktori képzésig terjedően nyolc szinten kezeli a tanulási folyamatot. Ehhez a keretrendszerhez az EU egyes országai önként csatlakoznak, vállalva, hogy 2011-ig képzési rendszerüket hozzáigazítják az európai kerethez. Hangsúlyozták, hogy a keretrendszernek nem dolga, hogy felülírjon érvényben lévő ágazati képesítési rendszereket, célját tekintve azonban integrálni hivatott a szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés kimeneti szabályozó eszközeit.
A hozzászólók megértéssel fogadták e célkitűzést, elismerve az EU-konformitás szükségességét, de néhány aggodalmuknak is hangot adtak. Ezek alapvetően a folyamatszabályozás és a kimeneti szabályozás súlyának arányaira vonatkoztak, a kimeneti szabályozás dominanciájától féltvén az intézményi autonómiát, illetve a pedagógusok önálló értelmiségi szerepét. Markánsan fogalmazódott meg a túlszabályozástól való félelem. Másrészről viszont nagyon fontosnak tartották, hogy az egységes képesítési rendszer a kimeneti vizsgák követelményeinek világos rögzítésével eligazítja a szakképzésből kikerülő fiatalokat a további vagy magasabb fokú szakmaszerzés útjáról, ugyanakkor a munkaadókat is a munkavállalók felkészültségéről. Nem mellesleg biztosítja az intézmények elszámoltathatóságát.

4. Egyebek:

Javaslat a programcsomagok szakmai jóváhagyásának rendjéről

Az Elnök bevezetésül közölte, hogy az OKNT előző ülésén felmerült problémára, nevezetesen a programcsomagok akkreditációjára, illetve szakmai jóváhagyására vonatkozóan elkészült egy minisztériumi előterjesztés, amelynek soron kívüli megtárgyalását kérte az OKM. Az OKNT szakmai jóváhagyása nélkül ui. nem lehet pályázatot kiírni a már elkészült kerettantervek, illetve azok részanyagai nyomdai előállítására.
Az előterjesztő elmondta, hogy a programcsomagok előzetes fejlesztés és tesztelés alapján az 1., 2., 5., 7., 9. évfolyamokra elkészültek már. Az egész programcsomag-rendszernek megvan a tartalmi, szakmai kerete, tantervi, továbbképzési és digitális tananyageleme. A még el nem készült évfolyamok dokumentumainak fejlesztése folyamatban van. Hogy ennek a fejlesztésnek a termékei (könyvekben, digitális anyagokban) elérjék az iskolákat, ehhez szükséges piaci szereplőket bevonni, ami viszont a programcsomagok OKNT részéről történő jóváhagyása nélkül nem történhet meg. Ezért kérte az előterjesztő, hogy az OKNT indítsa el a programcsomagok szakmai vizsgálatát.
Alapos vita után az OKNT úgy határozott, hogy a programcsomag négy komponensének: a tantervnek, a tankönyvnek, a továbbképzési programnak és a digitális taneszközöknek ugyanolyan előzetes bizottsági jóváhagyással kell rendelkezniük, mintha önállóan, azaz nem programcsomag részelemeként kerülnének kiadásra. A Tanács e bizottságok jelentései birtokában megvizsgálja a részkomponensek közti rendszerszintű koherenciát, és ezek alapján hozza meg döntését. Megbízta továbbá az Elnököt, kérjen a Sulinova programcsomagok készíttetéséért felelős illetékeseitől tájékoztatást a programcsomagok készítésének és eddigi szakmai kontrolljának mechanizmusáról és eredményeiről.

Loránd Ferenc
az OKNT elnöke
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok