2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény az Országos Köznevelési Tanács 2008. december 11-i üléséről

2009. február 2.
Elnököl: Dr. Loránd Ferenc, az OKNT elnöke

Az ülés résztvevői

Az Országos Köznevelési Tanács tagjai:

Barlai Róbertné
Bátyai László
Dr. Cseh Sándor
Dr. Csermely Péter
Görbe László
Dr. Hadházy Tibor
Horn György
Dr. Hunyady Györgyné
Dr. Karlovitz János
Dr. Loránd Ferenc
Dr. Mihály Ottó
Dr. Nahalka István
Dr. Szabados Lajos
Szakács Mihályné dr.
Szebedy Tas
Dr. Szenes György
Dr. Szilágyi János
Dr. Trencsényi László
Dr. Vass Vilmos
Dr. Vekerdy Tamás
Dr. Závodszky Géza

Meghívottak:

Dr. Kertész János
Ádám Péter
Makkai László
Brassói Sándor
Horváth Gréta
Diószeghy László

Napirend:

1. Javaslat a természettudományos oktatás helyzetéről szóló OKNT ajánlásra
Előadó: dr. Kertész János bizottsági társelnök

2. Az Oktatási Jogok Biztosának beszámolója a 2007. évi tevékenységéről
Előadó: dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa

3. Előterjesztés a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosítása
Előadó: Csillag Márta főosztályvezető

4. Egyebek
A Pedagógus Akkreditációs Testület OKNT delegáltjainak megerősítése

Napirend előtt:
  1. Az OKNT hivatalos tájékoztatást kapott arról, hogy a 2007-2008-as évről szóló OKNT-jelentésre, ill. kötetre a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A kötet elkészítésének (kézirat) végső határideje február vége.
  2. Az OKNT hivatkozva a Zöld könyv azon megállapítására, miszerint a pedagógus életforma védelme, a pedagóguspálya presztízsének megerősítése nélkül sem a társadalmi, sem a gazdasági folyamatokban nem lehet. komoly változást elérni, egyhangú szavazással a következő határozatot hozta:
    "Az OKNT kiemelten fontosnak tartja a pedagógus reálbér szinten tartását."
  3. Javaslatként hangzott el, hogy az Egyebek napirend keretében kerüljön sor az óvodai alapprogram felülvizsgálatával kapcsolatban eddig megtett lépésekről. (Idő híján erre nem került sor.)
A napirendi pontok tárgyalása:

1. Javaslat a természettudományos oktatás helyzetéről szóló OKNT ajánlásra
Előadó: dr. Kertész János bizottsági társelnök

Az előadó beszámolt arról, hogy Magyarország természettudományos oktatásának 2007. évi eredményei több elismert nemzetközi vizsgálat szerint kiemelkedőek. A negyedik évfolyamosokat a vizsgálatba bevont több mint ötven országból csak öt ország előzte meg, a nyolcadikosokat csak négy. Matematikából azonban a negyedikeseknél szigifikáns csökkenés történt. A diákoknak viszonylag kis százaléka kedveli a matematikát.
Azok az országok, amelyekben integráltan tanítják a science-t kimagasló eredményeket értek el. Nálunk probléma, hogy az oktatás tankönyv-centrikus, az informatikai eszközhasználat a tanítási órákon igen alacsony.
Az OKNT elé terjesztett javaslatból kimaradt a kötelező természettudományos érettségi vizsga követelése, ugyanakkor új szempontként került megfogalmazásra a természettudományos szempontok számonkérése a nem természettudományos tárgyaknál.

A hozzászólásokban elhangzott, hogy
  • hangsúlyozni kellene: a közoktatás más területein a természettudományos oktatáshoz hasonló a helyzet, szó sincs arról, hogy ez a terület volna a legrosszabb helyzetben;
  • a jelentés kapjon helyet az OKNT készülő évkönyvében;
  • felajánlás hangzott el, miszerint a Tankönyvesek Országos Testülete, a Taneszköz-bemutatók Információs Egyesülete díjat szándékozik kitűzni azoknak a tankönyveknek, tananyagoknak, amelyek a legjobban szolgálják az integrált természettudományos oktatást;
  • precedens értékűnek minősítették az OKNT természettudományos oktatás érdekében kifejtett tevékenységét, igényelve, hogy a többi műveltségterületről is készüljön ehhez hasonló áttekintés;
  • erőteljesen hangsúlyozták az állam felelősségét a szakmai irányítás és ellenőrzés mellett a támogató környezet kialakításában. A miniszternek megfelelő promóciós eszközöket kell biztosítani a kitűnő kerettantervek megismertetésére.
  • a kisebb ellenállás miatt a humán területek felé történt nagy elmozdulás. Néhányan helytelenítették, hogy a javaslat lemondott a természettudományos tárgyból teendő érettségiről;
  • egy négyéves perióduson belül át kell alakítani a természettudományos oktatás tankönyvrendszerét, gyakorlat közelibb tananyagcsomag- és taneszközrendszer kialakítására van szükség;
  • mindenek előtt a felső tagozaton van szükség változtatásra a tanítási módszereken, tanulásszervezési eljárásokon. Foglalkozni kell a tantermi folyamatok és ezzel összefüggésben a helyi innovációs folyamatok vizsgálatával.
Az OKNT egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a természettudományos oktatás helyzetéről szóló ajánlást a vitában elhangzott korrekciókkal elfogadja.

A javaslat fenti értelemben korrigált szövegét e közlemény függelékeként tesszük közzé.

2. Az Oktatási Jogok Biztosának beszámolója a 2007. évi tevékenységéről
Előadó: dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa

Az előadó közölte, hogy a hozzá érkezett panaszok, illetve vizsgálati kérelmek körében egyetlen lényeges változás volt megállapítható: előtérbe került az iskolai erőszak problémaköre. Nemcsak az elhíresült ún. tanár bántalmazás vagy fenyegetés, hanem a diákok körében növekvő erőszakos cselekmények miatt. A tanárok panaszolják, hogy nem tudnak megfelelő kapcsolatot kiépíteni a gyámügyesekkel, a gyermekjóléti szolgálatosokkal, a rendőrökkel. Ezért e témában átfogó vizsgálatot indít, ennek segítésére tanácsadó testületet kíván létrehozni, kérve az OKNT-t, hogy delegáljon egy tagot e bizottságba. A bizottság elnöke Szabó Máté országgyűlési biztos lenne, lesz benne valaki a miniszter környezetéből, az igazságszolgáltatás területéről.

A hozzászólásokban elhangzott, hogy
  • az iskolai agresszióval kapcsolatban elhangzottak mögött azesetej többségében nincsenek nagy horderejű problémák;
  • a jó megoldások közzétételére,;
  • az iskolaszékek, iskolai szülői munkaközösségek és diákönkormányzatok e téren való továbbképzésére volna szükség;
  • a pedagógusképző intézményekben sok hallgatói munka szültette az erősuak témájában. A pedagógusképző intézmények szívesen bocsájtanák rendelkezésre ezeket a dolgozatokat;
  • rengeteg olyan agresszió van az iskolákban, amelyek nem érik el a tudatosság szintjét, s ha mégis, semmiképpen nem a jogi kezelhetőség szintjén,
  • szóba került, hogy a média egyoldalúan és pontatlanul interpretálta az eseményeket. Valójában az érintett tanuló nem bántalmazta, csak fenyegette a tanárt, aki - mint ezt a rendőrségi vizsgálat kiderítette - rendszeresen alkoholos állapotban járt be tanítani, és rendszeresen szidalmazta a gyerekeket;
  • elhangzott az is,hogy a tanárok eszköztelenek, a tanár még csak meg sem foghatja egy gyerek kezét, mert nem tudja, szabad-e;
  • példák említésével szó esett a diák önkormányzatok lehetséges pozitív szerepéről;
  • a minisztérium jelen lévő képviselője közölte, hogy folyik a jó gyakorlatok gyűjtése, vannak regionális konferenciák e témában. Ezek hozzáférhetők az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet honlapján.
3. Állásfoglalás az etika, emberismeret tantárgy helyzetéről
Előadó:Loránd Ferenc

Az előadó ismerteti, hogy Kamarás István a Pannon Egyetem docense információt kért az etika, emberismeret tantárgy helyzetéről. Csillag Márta főosztályvezető asszon a kérésre írásban válaszolt. Ezt a válaszlevelet a legutóbbi ülés előtt közreadtuk az OKNT tagjainak, de nem történt meg az a lépés, hogy ezt a választ, amely ellen senki nem emelet kifogást, szavazásra bocsássuk. Most a megküldött válasz pótlólagos testületi jóváhagyását kérte.

Az OKNT ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett a megküldött választ testületi állásfoglalásként hagyta jóvá.

4. Előterjesztés a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosítása
Előadó: Brassói Sándor főosztályvezetőheklyettes

Az elnök javaslatára a fenti napirend írásban megkapott előterjesztését az OKNT egyhangú szavazattal elfogadta.

5. A Pedagógus Akkreditációs Testület (PAT) OKNT delegáltjainak megerősítése

Az OKNT egyhangú szavazással megerősítette Barlai Róbertné és Hadházi Tíbor jelölését a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületben.

Függelék

AZ OKNT JAVASLATAI A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KÖZOKTATÁS HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA

Az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági-kulturális átalakulásának számos eleme világszerte hátrányosan hat a kultúra természettudományos komponenseinek széleskörű érvényesülésére. Különös okokból a volt szocialista országok, köztük hazánk e téren - a korábbi eredmények ellenére hihetetlen deficitet halmoztak fel. A társadalmi haladás ipari-mezőgazdasági alapját meghatározó, világra szóló természettudományos-műszaki eredmények csupán maroknyi értelmiségi elit tudásába épülnek be, és ez alapvetően járul hozzá Magyarországon a kulturális olló veszélyes szétnyílásához. Egy ideje a szakmai szervezetek, a felsőoktatás képviselői, az Akadémia, és újabban a versenyszféra szereplői is súlyos gondokat fogalmaznak meg a természettudományos közoktatással kapcsolatban.

Az OKNT, felismerve a kérdés fontosságát, ad hoc természettudományos bizottságot alakított a helyzet felmérése céljából. A bizottság elkészítette a jelentését, amit OKNT részletesen megvitatott (www.phy.bme.hu/~termtud/).

A természettudományos közoktatás gondjai rendkívül összetettek, és sok ponton kapcsolódnak az általános közoktatási problémákhoz. Ugyanakkor a területre speciálisan jellemző okok miatt az utóbbi időben itt romlott leginkább a helyzet.

A gondok közül az OKNT kiemelten fontosnak tartja a következőket:

1.) A természettudományos közoktatás a tanulók széles rétegei számára nem elég hatékony.
Ezen, számos okra visszavezethető jelenség súlyos következménye, hogy a természettudományos műveltség nem kielégítő színvonalú. Ahhoz, hogy a tanulókból tudatos, felelős állampolgárok válhassanak, akik nincsenek kiszolgáltatva a demagógiának és az áltudományoknak, szerethető és hatékony természettudományos oktatásra van szükség.
2.) A természettudományos tanári pályák vonzereje csekély, a fizika és a kémia területén válságos helyzet alakult ki.
A fizika és a kémia területén a tanárszakra jelentkezők száma az elmúlt évtizedben ijesztően csökkent, a tanári korfa erősen torzult, és az utánpótlás nem biztosított. Sürgős beavatkozásra van szükség az oktatás folytonosságának biztosítása érdekében.
3.) A műszaki-természettudományos pályákra jelentkező hallgatók száma és általános felkészültsége nem kielégítő.
Magyarországon a természettudományos diplomák aránya az OECD országok között a legalacsonyabb, és a műszaki területen is az utolsók között vagyunk. A felsőoktatásba kerülő hallgatók tudásának átlagos színvonala alacsony és romló. Mélyreható változásra van szükség a természettudományos közoktatásban annak érdekében, hogy hazánk versenyképessége javuljon és az európai munkamegosztásban a magas hozzáadott értéket tartalmazó feladatokat tudjuk vállalni.

Az OKNT szerint ezen problémák megoldása megfontolt és határozott cselekvést tesz szükségessé. Ennek érdekében az közoktatásért felelős miniszterhez javaslatokkal fordul.
A hatékony megvalósítás lehetőségének érdekében a javaslatrendszer az érvényes szabályozásból és az általános gyakorlatból indul ki. Különös súlyt helyez a központilag végrehajtható feladatokra, miközben szem előtt tartja, hogy mélyreható változások csak az érintettek aktív együttműködésével valósíthatók meg. Kiemelten fontos szerepe van a megújulási folyamatban a szakmai irányításnak, az ellenőrzésnek és a támogató környezetnek.
Az OKNT meggyőződése, hogy a kormányzatnak a természettudományos közoktatás javítása érdekében halaszthatatlan teendői vannak, amelyeket egy hosszú távú programba kell illeszteni. A javaslatrendszer megvalósítása szükséges ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék természettudományos műveltsége és ezáltal állampolgári kompetenciája európai színvonalú legyen, hogy mérnökeink, tudományos kutatóink segítségével növekedjék a versenyképességünk, és hogy legyenek lelkes, korszerű módszerekkel érdekes természettudományt tanító tanáraink.

JAVASLATOK

1. Az OKM készíttessen az általános iskolák számára integrált szemléletű, a középiskolák számára pedig az "általános" tanterv mellett "humán" és "reál" típusú, integrált szemléletű természettudományos tantárgyi kerettanterveket. Az OKM általában is ösztönözze a tanári közösségeket, műhelyeket ilyen szellemiségű (keret)tantervek, tankönyvek és oktatási segédletek elkészítésére. Az általános iskolák és a középiskolák számára készítendő, az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő, új kerettantervekben az összehangolt tantárgyi koncentráció révén valósuljon meg a természettudományos tantárgyak tananyagának "integrált szemléletű" modernizációja, és négy éven belül készüljenek megfelelő korszerű módszertani kultúrát tükröző tankönyvek, módszertani segédanyagok, programcsomagok.
Az általános iskolák hatodik évfolyamáig meglévő integrált természettudományos oktatáshoz szervesen kapcsolódó, integrált szemléletű kerettantervek kidolgozására van szükség az egyes természettudományos tantárgyakból. Az OKNT javasolja a miniszternek, hogy a középiskolák számára az OKM kerettanterv-rendszerét tegye differenciáltabbá, hangsúly-eltolódásokat képviselő kerettantervek kidolgoztatásával. A tehetséggondozó és az általános kerettantervek mellett szükség van közbenső, az iskolák széles köre által megvalósítható szintre, amely a hangsúlyeltolódás mellett szélesebb műveltség megszerzését teszi lehetővé, és nagyobb teret enged a választásnak és az átjárhatóságnak.
Az egyes tantárgyak kerettanterveit, valamint a matematikai ismereteket a kidolgozás során kell összehangolni. A nemzetközi gyakorlattal összhangban célszerű, hogy a konkrét természettudományos szaktárgyi ismeretek mellett nagyobb szerepet kapjanak a mindennapjainkban megjelenő, gyakran több tudományterülethez kapcsolódó, gyakorlati, életszerű kérdések, problémakörök, beleértve a társadalmi-környezeti-egészségvédelmi vonatkozásokat. Ugyancsak nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tananyagokban az ismeretek megszerzési technikáinak elsajátítására, a természettudományos gondolkodás gyakorlatban, valós élethelyzetekben történő alkalmazási képességének fejlesztésére, a csoportmunkára. Az általános iskolák kerettanterveiben, illetve a középiskolák természettudományos tantárgyainak humán jellegű kerettanterveiben az általános kompetenciák fejlesztésének, az általános természettudományos műveltség közvetítésének kell dominálnia. A középiskolai reál és általános tantervekben fokozatosan kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a szakmai kompetenciák fejlesztése, ötvözve a társadalomorientált, a fenntarthatóság szempontjából fontos tartalmakkal és módszerekkel.

2. A nem természettudományos tantárgyak kerettanterveinek, programcsomagjainak fejlesztésénél a Kerettantervi Bizottság fokozottan kérje számon a NAT-ban is hangsúlyozott természettudományos kompetenciafejlesztést. A helyi tantervek fenntartói ellenőrzése során legyen ez kiemelt szempont.
A természettudományos tudás-, ill. kompetenciafejlesztés a hatályos Nemzeti Alaptanterv szerint a kiemelt kulcskompetenciák fejlesztésének körébe tartozik. Ezért e fejlesztések nem csupán a hagyományos természettudományi tantárgyakon kérhetők számon, e kompetencia fejlesztése az iskolai világ valamennyi mozzanatában érvényesíthető és érvényesítendő alapelv. A nem természettudományos kerettanterveket át kell abból a szempontból vizsgálni, hogy ezek a tantárgyak, továbbá más műveltségi tartalmakra szerveződő iskolai tevékenységi formák miképp építenek be saját konstrukcióikba természettudományos kompetenciafejlesztő mozzanatokat, feladatrendszereket tantárgyi koncentrációként, "cross-curriculum"-ként. Mindennek kiemelt jelentősége van a tanulók természettudományos tantárgyi attitűdjének megváltoztatása szempontjából. Mivel végső soron a helyi tanterveknél dől el, hogy az iskolákban mit és hogyan tanítanak, ezek összeállítása, ellenőrzése az említett szempontból kiemelten fontos. Ugyanakkor a természettudományos kerettanterveken és oktatási segédanyagokon is számon kell kérni a nem természettudományos (pl. társadalmi-történelmi, vagy esztétikai) kulcskompetenciákat.

3. Az érettségi követelményeket összhangba kell hozni az 1.-3. pontokban tett javaslatokkal. Ezeket a változtatásokat az érettségi rendszer közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek megfelelően kell végrehajtani (l.: FTT-nek az érettségi vizsga szakmai fejlesztésére vonatkozó anyaga, ill. Zöld Könyv (2008)). A felvételi szabályozást úgy kell megváltoztatni, hogy az egyetemek érdekeltek legyenek a felvételi tárgyakból az emelt szintű érettségi megkövetelésében.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás kétszintű érettségit definiál. A középszintű érettségi elsősorban az általános természettudományos műveltség ellenőrzésére összpontosítson, míg az emelt szintű érettségi kérje számon a szakmai kompetenciákat is. Mindkét szinten jelenjenek meg korszerű, alkalmazásokhoz közelálló tartalmak. Az egyetemek vonakodása az emelt szintű érettségi megkövetelésével kapcsolatban a normatív finanszírozásra vezethető vissza. Alkalmas változtatással, pl. a felvételi pontszámok figyelembe vételével a természettudományos-műszaki normatívánál, az egyetemek ösztönözhetők lennének a felvételi követelmények emelésére.

4. Szükség van a természettudományos közoktatás folyamatos, tudományos szintű vizsgálatára. Legyen Magyarországon rendszeres és általános természettudományos kompetenciamérés.
A természettudományos közoktatás kiemelt jelentőségének, sajátos módszereinek megfelelő, nemzetközi színvonalú kutatás személyi és egyéb feltételeit meg kell teremteni. A mérések elengedhetetlen, szükséges feltételei mind a tudományos vizsgálatoknak, mind pedig a rájuk támaszkodó döntéseknek. A minisztérium háttérintézményei stratégiai terv szerint tervezzenek és folytassanak folyamatos kutatásokat, hatásvizsgálatokat a természettudományos nevelés-oktatás-tehetséggondozás, a természettudományos értelmiség, természettudományos utánpótlás feltétel- és eszközrendszerének működéséről. A kormányzat segítse elő a természettudományos oktatással foglalkozó, magas színvonalú tudományos műhelyek kialakulását és fejlődését.

5. A természettudományos területen javasoljuk elektronikus szaktanácsadói rendszer létrehozását és finanszírozását. Meg kell újítani a szaktanácsadói rendszer egészét, beleértve a működési (anyagi) feltételeket, és ennek a természettudományos közoktatás átalakulásában különösen nagy szerepe van. Támogatni kell a horizontális, hálózat-szerű szerveződést. A minőségbiztosítást összhangba kell hozni a szaktanácsadói rendszerrel.
Működő szaktanácsadói rendszer a természettudományi területen alapvetően segítené a javasolt tartalmi-módszertani fejlesztések, a paradigmaváltás megvalósítását a természettudományos területen. Egy ilyen rendszer a kétirányú információáramlást és ezen keresztül a visszacsatolást teszi lehetővé. Az elektronikus rendszer viszonylag rövid időn belül, csekély ráfordítással megvalósítható hatékony eszköz, noha nem helyettesíti a személyes kapcsolatokat.

6. A természettudományos tanár-továbbképzés rendszerét meg kell újítani.
A természettudományos tanár-továbbképzés rendszerét át kell tekinteni és ösztönző-motiváló elemeket kell bevonni. Meg kell teremteni a tanárok számára a továbbképzésen való részvétel feltételeit. Át kell tekinteni az akkreditációs rendszert és tartalmi (módszertani és szaktudományos) alapra kell helyezni.

7. A természettudományos szaktanárok óraterhelésénél vegyék figyelembe a kísérleti munkával járó sajátosságokat, valamint a tanórákon kívüli tehetséggondozásra fordított időt. Támogatni kell az asszisztensek alkalmazását. Az óraszámok meghatározása és az órák elosztása során legyen szempont a nevelőmunkához szükséges minimális számú kontaktóra kialakítása. Intézkedéseket kell hozni a tanárok kutatómunkájának, PhD fokozat-szerzésének megkönnyítésére.
Ezek az intézkedések a természettudományos tanárok speciális problémáinak megoldását segítik.

8. Fokozott figyelmet és megfelelő forrásokat kell fordítani a gyermekeket elérő média világára annak érdekében, hogy a természettudományok megjelenítése, a tudományos ismeretterjesztés súlya és szakmai színvonala javuljon. A kormányzat kiemelten támogassa a nem iskolai természettudományos kultúraközvetítést (tudományos ismeretterjesztés modern formái, Csodák Palotája, médiafelületek, múzeumi és kutatóhelyi közművelődés, tudomány-népszerűsítés, stb.). Orientálja a nyilvános szakmai közbeszédet a megújulási folyamat érdekében.
A modern médiának különösen nagy szerepe van egy olyan világban, amikor a gyermekek az információ jelentős részét nem az iskolában vagy a szülőktől szerzik. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek ahhoz is, hogy a természettudománnyal szembeni általános közhangulatot kedvező irányban befolyásolják. De ide kell érteni a megújulási folyamat bemutatását rendszeres elemzését és vitáját a pedagógiai szaksajtóban, ami a tanárok mozgósításának fontos eszköze lehet.

9. A kormányzat a költségvetésből, illetve európai uniós forrásokból a természettudományos közoktatás fejlesztésére rövid és középtávon különítsen el támogatási összeget. Ezt pályázatokkal, széleskörű szakmai ellenőrzés mellett kell eljuttatni az iskolába és a tanárokhoz. Javasoljuk, hogy a természettudományos tanári pályára készülő jó képességű egyetemi hallgatókat kollégiumi kedvezményekkel és fokozott mértékű speciális ösztöndíjakkal támogassa a OKM. Meg kell találni versenyszféra szereplői számára a természettudományos közoktatás támogatási formáit.
A természettudományos közoktatás minőségének, eredményességének javításához a szerkezeti, tartalmi, módszertani, szemléleti fejlesztések mellett alapvetően szükséges a természettudományos tárgyakat tanító tanárok helyzetének, munkakörülményeinek, és az oktatás feltételeinek a javítása. A korábbi pontokban említett javaslatok anyagi vonzatát kell első helyen említeni: órakedvezmény a természettudományos tanároknak a kísérleti oktatásra tekintettel; a szakasszisztensek alkalmazásának finanszírozása; a tehetséggondozás anyagi elismerése, és a természettudományos szaktanácsadói rendszer, az ESZR költségei, de értelemszerűen ide tartozik az eszközfejlesztés és az infrastruktúra-fejlesztés is. A pályázatok nem csak az élvonalbeli iskolák továbbfejlesztését, hanem a lemaradók felzárkóztatását is szolgálják, azt, hogy minden iskolában teljesüljön egy természettudományos infrastrukturális minimum. Mindezek szervezeti, többnyire iskolai szintű pályázati tevékenységet feltételeznek.
Fontos eleme a javasolt rendszernek, hogy a szaktanárok közvetlenül is részesülhessenek személyi támogatásban oktatásfejlesztési tevékenységért, eredményes oktatásért, sikeres tehetséggondozásért, felzárkóztatásért, valamint a továbbképzéseken, szakmai fórumokon való aktív részvétel finanszírozása céljából. Ez a természettudományos tanárok anyagi helyzetét kedvezően befolyásoló pályázati elem sem csupán az "elit" támogatását szolgálja. Egyének és munkacsoportok pályázhassanak az előző pontokban javasolt tartalmi, módszertani fejlesztések, tantervek, tankönyvek, oktatási segédanyagok kidolgozásának finanszírozására.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a rendelkezésre bocsátott forrásokat széleskörű szakmai ellenőrzés mellett használják fel. A beszerzett kísérleti berendezéseket, oktatási anyagokat, a kidolgozott tanterveket működtetni kell, és ennek ellenőrzésére csak szakmai grémium alkalmas.

10. A közoktatásért felelős miniszter hozzon létre általános, középiskolai és szakiskolai tanároknak, pedagógiai, módszertani és szaktudományi felsőoktatási szakembereknek, a természettudományos kultúra közvetítőinek, valamint a versenyszféra képviselőinek az együttműködésén alapuló szervezetet a természettudományos közoktatás megújulási folyamatának koordinálása, ellenőrzése, a munkaerő-piaci jelzések elemzése és az esetleges korrekciók szükségességének a megállapítása céljából.
A természettudományos közoktatásban végrehajtandó, paradigmaváltást jelentő megújulási folyamat csak elkötelezett szakmai irányítás mellett valósítható meg. Ebből a célból a miniszter hozzon létre tanácsadó és ellenőrző funkciókat ellátó bizottságot vagy kuratóriumot.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok