Napirend:

Bátyai László

Dr. Cseh Sándor

Dr. Csermely Péter

Görbe László

Horn György

Dr. Karlovitz János

Dr. Loránd Ferenc

Dr. Mihály Ottó

Dr. Nahalka István

Dr. Pukánszky Béla

Dr. Szabados Lajos

Szakács Mihályné dr.

Dr. Szenes György

Dr. Szilágyi János

Dr. Trencsényi László

Dr. Vass Vilmos

Dr. Vekerdy Tamás

Dr. Závodszky Géza

Brassói Sándor (OKM)

László Ferenc, az ODJT elnöke

Polyákné Boros Vilma, az ODJT tagja

Radics Péter, az ODJT tagja

Makkai László (FTT)

Solti Gábor, a Szakképzési Bizottság tagja

Kosinszky Zsuzsa (OKM)

az Elnök tájékoztatta a Tanácsot Kajtárné Botár Borbála asszonynak, a Miniszter tanácsadójának arra vonatkozó kéréséről, hogy az OKNT ülései a jövőben ne 11-kor, hanem 12-kor kezdődjenek, tekintettel arra, hogy aznap reggel miniszteri értekezlet van, amelynek a befejezése ütközhet az OKNT ülés kezdetével. A kérést el kellett utasítani, tekintve, hogy az OKNT tagjainak naptárában ez az időpont egész évre előre rögzített, a későbbi kezdés pedig veszélyeztetné, hogy a kitűzött napirendi pontok tárgyalására csak töredékesen kerülhetne sor. Elnök úr arra ígéretet tett, hogy az e tanévi utolsó OKNT ülésen a jövőre nézve felveti, volna-e lehetőség az OKNT üléseit más napra tervezni.

Felvetették, hogy a sajtóban az állami iskolarendszerrel kapcsolatban a Miniszter úrra hivatkozva olyan közlések jelennek meg, amelyekről az OKNT tagjai semmiféle előzetes információval nem rendelkeznek. Felszólították az Elnököt, keresse meg a Minisztert, kérve hogy olyan kérdésekben, amelyekben az OKNT-nek egyetértési jogosítványai vannak, az érintett társadalmi szervezetekkel való tanácskozások, illetve a témát érintő sajtótájékoztató előtt tájékoztassa az OKNT-t.

Szilágyi János bevezetőjében elmondta, hogy a szakképzésben 1998-ban bekövetkezett változás, amely a szakmai képzés kezdetét a a 9. évfolyamról a 11. évfolyamra helyezte át, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szakiskolai kerettanterv a 9-10.évfolyamra általános képzési követelményeket ír elő, ennek tudható be a tanulói érdektelenség és a magas lemorzsolódási arány. Az előterjesztők fontosnak tartanák, hogy már a 9-10.évfolyamokon is lehetővé váljék a motorikus képességekre építő, szakmacsoportos képzés iskolai műhelyekben.

Az előterjesztést bírálók legfőbb ellenérve az volt, hogy a szakmai képzésnek a 9. évfolyamra való előrehozása növelné a közoktatási rendszeren belüli társadalmi egyenlőtlenségeket, a tanulók mintegy 20-25%-át kizárnák a magasabb szakképzettség megszerzéséhez is nélkülözhetetlen műveltség elsajátításának lehetőségeiből.

A vita fontos eleme volt annak hangsúlyozása, hogy fontos volna a manuálisa képességnek, a

fizikai munkával létrehozható alkotó tevékenységnek a tehetség fogalomkörén belüli felfogása.

A vita végül is felölelte a közoktatási rendszer tartalmi tagoltságának egész problémakörét, amely már az általános iskolában a tanulmányi eredmények mentén kirajzolódó társadalmi szelekcióhoz vezet. A hozzászólók egy csoportja e szelekciós funkció ellen szólalt fel, alternatívaként említve a komprehenzív iskola irányába mutatós fejlesztés. szükségességét. A hozzászólók másik csoportja a szakiskola jelenlegi kudarcára, mindenekelőtt a magas lemorzsolódási arányra hivatkozva sürgős változtatást sürgetett, ennek lényegét abban jelölve meg, hogy a szakmai képzés megalapozásának már a 9. évfolyamon neki kellene látni, ezzel biztosítva némi sikerélményt az ide beiskolázottaknak és némi vonzerőt ennek az iskolatípusnak.

Tekintve, hogy a témát nem sikerült kimerítően megvitatni az OKNT egy rendkívüli ülés összehívása mellett döntött.. Ennek időpontját április 2-ában határozta meg.

A vonatkozó jogszabály értelmezése kapcsán vita volt arról, hogy a Miniszter csak jóváhagyja, vagy kihirdeti a szóban forgó kerettantervet. Végezetül 15 szavazattal 1 tartózkodás mellett az a határozat született, hogy:

"Az Országos Köznevelési Tanács nem látja akadályát annak, hogy a miniszter a katolikus kerettantervet jóváhagyja és kihirdesse."