"A szakma 60 éve vár arra, hogy megfelelő helyen, megfelelő körülmények között egyesítve tároljuk a főváros szerteágazó iratanyagát és tegyük azt hozzáférhetővé a szélesebb laikus közönség számára éppen úgy, mint a tudományos kutatás számára is" - mondta Demszky Gábor ünnepi beszédében.

Az építkezés több, mint hatmilliárd forintba került, amelyet a főváros teljes egészében magára vállalt, miután nem sikerült állami forrásokat szereznie - mondta a főpolgármester, majd hozzáfűzte: az új épület elkészültével a térségben egyedülálló intézmény jött létre.

A 23,5 ezer négyzetméter alapterületű levéltár három darab, négy-hét szintes tömbjét Koris János Ybl-díjas és Németh Tamás építész tervezte.

A levéltár közel négyezer négyzetméteres része a nagyközönség számára épült. Az itt található szakkönyvtár 30 ezer kötettel várja a látogatókat. Az épületet úgy alakították ki, hogy a szolgáltatásokat a mozgáskorlátozottak is zavartalanul használhassák.

A második tömbben raktárhelységek és iratfeldolgozók kaptak helyet, területe 18 ezer négyzetméter és több, mint 52 kilométernyi irat fér el itt.

A legkisebb, közel kétezer négyzetméteres tömbben dolgoznak az iratrestaurátorok, könyvkötők és nyomdászok.

A levéltár gyűjtőköréhez a városegyesítés dokumentumai, vagyis 1873 előtti iratok, az 1873 és 1950 közötti önkormányzati szervek anyagai, a központi államigazgatás fővárosi szerveinek dokumentumai, az intézetek és intézmények, testületek, egyesületek, tömegszervezetek, pártok dokumentumai, valamint családi és személyi iratok tartoznak a XVIII. századtól a XX. század végéig.

Az itt őrzött iratokat eddig több helyen, szétszórva őrizték: a Bazilika pincéjében, ahol több gombafaj is veszélyeztette állagukat, de több dokumentum egy nyúltenyésztő telepen is megfordult.