2021. november 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Elkészült a magyar kulturális stratégia munkaanyaga

2004. szeptember 7.
(MTI) - Elkészült és nyilvánosságra hozza az úgynevezett magyar kulturális stratégia munkaanyagát, illetve az azt megalapozó átfogó felmérésekről szóló első kiadványokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - számolt be Hiller István, a tárca vezetője kedden. A miniszter a magyar kultúra külföldi bemutatását és a külföldi hazai fogadását, a kulturális beruházásokat és az infrastrukturális hálózat fejlesztését, továbbá a kultúrához való hozzáférés biztosítását, az esélykülönbségek mérséklését jelölte meg a kulturális politika fő irányaiként.

"A kultúra tervezése terén választási ciklusokon átívelő gondolkodásmódra van szükség"- mondta Hiller István a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. A tervezéshez"szívesen vár majd minden ellenzéki véleményt"- mondta, hozzátéve, hogy a kulturális stratégia kialakításához az adatfelvételek"szakmai tükröt"szolgáltatnak és a majdani átfogó vita a felmérési eredmények ismeretében kezdődhet.

Hiller István szakmai és politikai konszenzust szeretne abban, hogy háromévente kiterjedt felmérés készüljön az ország kulturális életéről, a változásokról, a köztes időszakokban pedig a kultúra egy-egy szeletét érintő"mélyfúrásokra"van szerinte szükség. Kifejtette, hogy az utolsó nagy kulturális felmérés 1996-ban készült.

A tavaly ősszel kezdődött új adatfelvételek eredményeit rögzítő Találkozások a kultúrával című hat füzet első két darabja - amely a művelődési házak, illetve a fesztiválok közönsége, helye és szerepe a kulturális fogyasztásban témát dolgozza fel - már megjelent.

A következő hónapokban elkészülő többi kiadvány a budapesti és vidéki kulturális intézmények látogatásával, a könyvtárakkal és az olvasási szokásokkal foglalkozik, bemutatja továbbá az előadóművészetek, a színház, a zene, valamint az alkotóművészek helyét, szerepét - mondta a miniszter.

Hiller István címszavakban felsorolta az említett mintegy 30 oldalas munkaanyagban körvonalazott nyolc fő kulturális stratégiai irányt: kulturális vidékfejlesztés; több kultúrát gyermekkorban; új közönségrétegek elérése; az örökségvédelem cselekvési programja; a kulturális örökség életközelibbé tétele; a magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön; kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért; a kultúra már a gazdaság lényeges eleme.

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke, aki a kulturális stratégiát előkészítő úgynevezett stratégiai tanácsot vezeti, az 1996-2003 közötti időszakot érintő"kulturális állapotfelmérést"ismertetve kettészakadt társadalomról beszélt a szabadidő eltöltését illetően.

Az adatok szerint a lakosság 53 százaléka kulturálódó, aktív (közülük 33 százalék"eljárós", 20 százalék otthon ülő, olvasós), 47 százalék"kultúrán kívüli", passzív. Megemlítette a státushalmozódás jelenségét, azt, hogy a magasabb társadalmi státus nagyobb kulturális aktivitással jár.

A tapasztalatok szerint összességében enyhén nő a kulturálisan aktív csoportok aránya és színesedik a kínálat; a legnagyobb, 8 százalékos növekedés a könnyűzenei koncertek látogatóinak arányában észlelhető. Harsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a televízió meghatározó szerephez jutott a kultúrafogyasztásban, a népesség jelentős része úgymond beszorult a háztartásokba, visszaesett a kulturális intézmények látogatása. Az átfogó kulturális stratégia, meggyőződése szerint, a médiapolitika átgondolását igényli.

A felmérések eredményét a Magyar Művelődési Intézet gondozza, e célból külön kutatásszervező közösséget hoznak létre - tájékoztatott Borbáth Erika, az intézmény új főigazgatója.

Magyar kulturális stratégia


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok