A kulturális miniszter szövetséget ajánlott és kért a Magyar Tudományos Akadémiától, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattól, az anyanyelvet ápoló valamennyi szerveződéstől. A kormány és a szaktárca további pénzügyi és szakmai támogatásokat garantál az anyanyelv ápolásához kiírt programokhoz határon innen és túl, amelyekhez még az idén hozzájuthatnak a pályázók.
Folytatódik az Édes Anyanyelvünk pályázat, még ez évben kiírják a második fordulót további 100 millió forintos összeggel. A miniszter javasolni fogja a kormánynak, hogy az új pályázati fordulóban az Anyanyelvápolók Szövetsége, és mindenki - aki a magyar anyanyelv magas szintű ápolását fontosnak tartja határokon belül és túl - tegyen javaslatokat olyan preferálandó programokra, amelyeket a magyar kormány támogatni akar. Hiller István szeretné, ha az európai uniós Magyar Köztársaságban a magyar anyanyelv ügye kivételezett, kiemelt feladat és terület lenne, így "gyermekeink, unokáink is jól, szépen és szabatosan tudnának majd beszélni főként magyarul, a többi uniós nyelv ismeretében".
A tanácskozás szünetében Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy "az uniós csatlakozás után főként a magyar szaknyelvben várhatóak jelentős változások, mivel a május 1-jei integrációt követően egy jól beszélő, a saját nyelvét jól értelmező magyarsággal kell csatlakoznunk a kontinens népeinek közösségébe". Hivatkozott a tavaly elhunyt Teller Edére, aki mindenkor magyarnak tartotta magát. Mint felidézte, a világhírű atomfizikus halála előtt azt mondta: egész életében magyarul gondolkodott és a magyar nyelv logikája segítette "szerény" tudományos munkásságában.