Choli Daróczi József veszi át a Kisebbségekért díjat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, Sólyom László államfőtől és Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől

December 18-a a Kisebbségek Napja. Az eseményhez kapcsolódóan, 1995 óta minden év december hónapjában átadásra kerül a Kisebbségekért Díj, amelyet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke alapított. Az elismerést olyan hazai és határon túli személyek és szervezetek, kisebbségi önkormányzatok kapják, akik a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedő tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. A 2005. évi Kisebbségi Díjat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át a Parlamentben 2005. december 13-án.

A 2005. évi Kisebbségekért Díj kitüntetettei

Budai János a gyulai Nicolae Bălcescu Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium nyugalmazott igazgatója 32 éven keresztül vezette a hazai románság egyetlen országos beiskolázású, 12 évfolyamos oktatási intézményét. 40 éves pályafutása alatt nemcsak a kisebbségi oktatásügy területén, hanem a hazai románság közéletének alakításában is kiemelkedő szerepet vállalt. Igazgatói tevékenysége mellett 1994-1998 között a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöki tisztét is betöltötte. Kitartóan küzdött a 12 osztályos új iskolaépület, kollégium, valamint a Román Kulturális Centrum Gyulán való létrehozásáért.

Több évtizedes pályafutása során a kisebbségi oktatásügy területén tanúsított kiemelkedő szerepvállalásáért, pedagógiai munkásságáért és a hazai románság érdekében végzett közéleti tevékenységéért részesül Kisebbségekért Díjban.

Choli Daróczi József népművelő, pedagógus, író, költő, műfordító kezdetben a Kőbányai Tanács Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkáraként, később a kerületi cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként vállalt közéleti szerepet a magyarországi cigányság érdekében. 1986-1990 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkáraként feladata a cigányság kulturális önszerveződésének elősegítése és irányítása volt. 1994-2002 között, nyugdíjba vonulásáig, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. A cigány nyelvoktatásban mai is használják az általa írt szótárt, nyelvkönyvet.

1975-től tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Szövetségének. Költői munkássága nagymértékben hozzájárult a romák identitásának, közösségének megerősödéséhez. Műfordításai, versei, a cigányság helyzetével foglalkozó írásai országos lapokban jelentek meg. Önálló verses kötetei (Csontfehér pengék között, Isten homorú arcán) mellett jól ismertek a Biblia evangéliumainak fordításai is. Újságíróként nevéhez kötődik a Romano Nyevipe, az Amaro Drom, illetve a Rom Som nevű lapok szerkesztése.

A magyarországi cigányság érdekében végzett, mind a magyarországi cigányság mind a többségi társadalom körében elismert pedagógiai, művészeti és közéleti tevékenysége, életműve elismerésként részesül Kisebbségekért Díjban.

Dr. Deák Ernő a Bécsi Tudományos Akadémia munkatársa, kutató-történész, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke, a Bécsi Napló főszerkesztője. 1980-ban kezdeményezője és egyik szervezője volt az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének, melynek főtitkára lett; 1991 óta elnöke. A Szövetség működteti a Bécsi Magyar Színházat, tartja fenn a Bécsi Magyar Iskolát és jelenteti meg az ausztriai magyarság színvonalas lapját, a Bécsi Naplót. Elévülhetetlen érdeme, hogy 1992-ben az Osztrák Kormány, majd a parlament az ausztriai magyar népcsoport részeként ismerte el a Bécsben és környékén élő osztrák honosságú magyarságot. A 2001 végén megalakult Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége megválasztotta elnökének. A Magyar Állandó Értekezlet ülésein képviseli a nyugati magyarság érdekeit. A Bécsi Tudományos Akadémia munkatársaként, kutató történészként a várostörténet, a kisebbségkutatás és az Osztrák-Magyar Monarchia története a kutatási területe. A magyar korona országainak városai (1780-1918) című művének eddig két kötete jelent meg az Osztrák Tudományos Akadémia kiadásában német nyelven. Jelenleg Várostipológia és -struktúra címmel a harmadik részen dolgozik. A Bécsi Tudományegyetemen magyar történetet ad elő.

A nyugat-európai, ezen belül a Bécsben és környékén élő osztrák honosságú magyarság elismerése érdekében tett erőfeszítéseiért és kutatói tevékenységéért részesül Kisebbségekért Díjban.

Farkas Antal mind helyi mind országos szinten a kezdetektől részt vállalt a kisebbségi önkormányzatok munkájában. Példaértékű programokat szervezett megyéjében és lakóhelyén, Kiskörén. Jelenleg a Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesületének elnöke, a Kiskörei Regionális Roma Közösségi Ház vezetője, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke és a Heves Megyei Közgyűlés tagja. Mindegyik tisztségében aktív szerepet tölt be a roma társadalom érdekeinek képviseletében. Az emberek iránti együttérző magatartása, fáradtságot, időt nem kímélő hozzáállása, munkabírása, a közösség iránti elkötelezettsége példaértékű. A szűkebb és tágabb közössége által egyaránt elismert emberi értékei és munkája révén sok roma kisebbségi képviselő, a roma közélet fiatalabb szereplője tartja őt példaképének.

A roma kultúra hagyományainak ápolása, a romák társadalmi integrációja érdekében a foglalkoztatás területén végzett kiemelkedő tevékenységéért részesül Kisebbségekért Díjban.

dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság alapítója és elnöke, a Vajdasági Tudományos Társaság tagja, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnökségi kültagja, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Tanács tagja, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács Tagja, valamint a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási bizottságának szaktanácsosa. A vajdasági közéletben betöltött meghatározó szerepét tükrözi sokrétű tevékenysége. Egyetemi tanári munkája mellett számos tudományos szervezet tagja. Részt vesz a Szociográfiai Műhely munkájában, a Magyar Szociológiai Társaság rendezvényein. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kisebbség- és oktatásszociológiai projektumainak kutatókoordinátora és könyvsorozatának társszerkesztője. Szerkesztőbizottsági tagja az Új Kép című pedagógiai folyóiratnak és az Aracs közéleti folyóiratnak. Hat egyetemi tankönyv szerzője, társszerzője. Két szakmonográfiát és több mint 100 tanulmányt, cikket jelentetett meg. Számos nemzetközi tudományos projekt és régiókutatás koordinátora, munkatársa.

Elismerésre méltóak a délvidéki magyar felsőoktatás létrehozására, a vajdasági magyar ifjúság anyanyelvén történő oktatásának megszervezésére irányuló erőfeszítései. Munkássága, személyes áldozatvállalása példát mutat és erőt a vajdasági magyar értelmiség megmaradásához és a közösség további fejlődéséhez.

A Vajdaságban élő magyarság érdekében végzett tudományos, oktatói, közéleti tevékenysége elismeréseként részesül Kisebbségekért Díjban.

dr. Golub Iván a Fővárosi Uzsoki Kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnöke Pomázon született és ma is ott él. Szerbségét példamutató módon, orvos-szakmai közéleti tevékenysége során is tudatosan vállalja. Felelősségteljes munkája mellett évtizedek óta a magyarországi szerb közélet aktív szereplője. A Szerb Demokratikus Szövetség, illetve az Országos Szerb Önkormányzat Közgyűlésének és Elnökségének alapító tagja. Létrejötte óta a Pomázi Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A vezetésével működő szerb kisebbségi önkormányzat 1999-ben sikeres, gyors gyűjtőakció eredményeként 20 millió Ft értékű segélyt (gyógyszereket, egészségügyi eszközöket) adott át a Vajdasági Vöröskeresztnek.

A magyarországi szerb irodalmi, művészeti és kulturális örökség helyi ápolása, egyben az időskorúak támogatása céljából 1995-ben az ő kezdeményezésére jött létre a "Pomázi Szerb Kisebbségekért" Közalapítvány. Aktív szerepet vállalt az újjászervezett helyi szerb egyházközség és a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyei Tanács munkájában is. Helyi közéleti szerepvállalásáért Pomáz díszpolgára címmel tüntették ki.

A magyarországi szerb közösség érdekében kifejtett aktív közéleti szerepvállalásáért részesül Kisebbségekért Díjban.

Guttman Mihály nyugalmazott zenepedagógus hosszú időn keresztül dolgozott a Kolozsvári Zeneiskola művészeti igazgatójaként. 1949-től nyugdíjba vonulásáig a kolozsvári Zeneművészeti Középiskola zenekar, kamarazene és énekkar tanáraként tevékenykedett. Húsz éven át dolgozott a kolozsvári Állami Filharmónia művészeti titkáraként, illetve az Állami Magyar Opera külső munkatársaként. 1994-ben kezdeményezésére alakult újjá az 1921-ben Brassóban alapított Romániai Magyar Dalszövetség, melynek tiszteletbeli elnöke. Népzenéhez való kötődését jól tükrözi, hogy a dalosszövetség énekkarai számára a nemzeti öntudat ébrentartására ösztönző műveket ajánlott. A kórusmozgalom újjáélesztése érdekében végzett munkája, mély hivatástudattól vezérelt pedagógusi tevékenysége révén vált több erdélyi magyar zenészgeneráció művészeti irányítójává. A zeneszeretőkből egy öntudatos közösséget kovácsoló pedagógusi tevékenységét a mai napig is kitartóan folytatja.

Zenepedagógusi munkájáért, a kórusmozgalom újjáélesztése érdekében végzett tevékenységéért részesül Kisebbségekért Díjban.

Megosztott kisebbségekért Díjban részesül Mága Zoltán és Nyári Gyula előadóművész.

Mága Zoltán zenész dinasztia sarjaként 6 évesen aratta első sikereit. 1987-ben felvételt nyert a világhírű Rajkó Zenekarba. Kezdetben a növendékzenekar primása, majd az együttes vezető prímása lett. Önálló zenészi karrierjét a Budapesti Operett Színház vendégművészeként kezdte. Közben megalapította saját zenekarát a Budapest Gipsy Bandet. Számos hazai és külföldi nagysikerű koncertet követően, 2000-ben Budapest egyik legpatinásabb mulatójának, a Moulin Rouge művészeti igazgatójává nevezték ki. Fellépett Európa szinte minden jelentős hangversenytermében, koncertezett Amerikában, a Távol Keleten. Visszatérő vendége a marokkói Királyi Palotának. Új zenei stílust teremtett azzal, hogy művészetében ötvözi a cigány-, a klasszikus és a könnyűzene elemeit. Előadásában a legszélesebb közönségréteg ismerhette meg az e szellemiség jegyében készült népzenei és komolyzenei átdolgozásait. Virtuóz játéka eredeti színt képvisel a magyar zenei életben és világszerte ismertté, elismertté tette a magyar zenét.

Művészi munkája során kiemelt figyelmet fordít a jótékonyságra. Ennek jegyében a Kisebbségekért Díjjal járó pénzjutalmat súlyos beteg volt tanára, a világhírű prímás, Járóka Sándor kórházi kezelésének költségeire ajánlja fel.

A klasszikus cigány zenét megújító, stílusteremtő, magas színvonalú előadóművészi tevékenységéért részesül megosztott Kisebbségekért Díjban.

Nyári Gyula előadóművész, fotóművész kezdetben klarinétosként dolgozott a Magyar Állami Népi Együttesnél, majd a BM Duna Művész Együttesénél. 1968-tól tíz évig a Budapest Szállóban, majd 1978-tól 2004-ig a Várnegyedben dolgozott saját zenekarával. Zenészként a világ számos országában nagy sikert ért el, munkáját elismerték. Több évtizedes zenei pályafutása után az Impress Lapkiadónál Karalyos József főszerkesztő segítségével és támogatásával kezdett hivatásszerűen fotózni a Józsefváros és a Mai Belváros című lapoknak, ahol azóta is rendszeresen jelennek meg a fotói, valamint a Lungo Drom és a Világunk című roma lapokban is.

Több kiállítása volt itthon és külföldön: Vajdaságban, Bécsben és Londonban.

2003-ban az "Itt élned s halnod kell" című kiállítása a Vajdaságban is bemutatásra került, ahol arany diplomát kapott. Az Úton című, négy nyelvű, a roma társadalmat reálisan, a pozitív értékeket is bemutató fotóalbuma az egész világon ismert. Jelenlegi bécsi kiállítása a Józsefvárosban található Lotz freskókat mutatja be.

Előadóművészi és a magyarországi romák életét hitelesen bemutató fotóművészeti tevékenységéért részesül megosztott Kisebbségekért Díjban.

Megosztott kisebbségekért díjban részesül Kisszelmenc polgármestere, Illár József úr és Nagyszelmenc polgármestere, Tóth Lajos úr.

60 esztendővel ezelőtt a II. világháborút követően a magyar falut egyetlen éjszaka alatt szelték ketté államhatárral, elválasztva egymástól családokat, rokonokat, jó barátokat, megosztva a falu közösségét. A település egyik fele, Kisszelmenc a Szovjetunió, másik fele, Nagyszelmenc Csehszlovákia része lett. Jelenleg Kisszelmenc Ukrajnához, Nagyszelmenc Szlovákiához tartozik. A rendszerváltást követően összefogva mozgalmat indítottak az elzártság megszüntetésére. A két település lakói közös petícióban követelték egy gyalogos határátkelő megnyitását. A falu sorsáról könyv is született, híre eljutott az Európa Tanácshoz, illetve az Amerikai Egyesült Államokba is, a Kongresszus tagjai levélben kérték a két ország vezetőitől a határátkelő létesítését. Az Európa Tanács küldöttsége járt a helyszínen. A szögesdrót két oldalán szimbolikus, kettévágott székelykaput állítottak fel. A kezdeményezés hatására várhatóan a közeljövőben sor kerül a határ megnyitására. Ez azonban nem teszi meg nem történtté az elmúlt évtizedek során elszenvedett lelki fájdalmakat, a megosztottságból eredő gazdasági ellehetetlenülés terheit.

A Kisebbségekért Díj a két község önkormányzatának a több évtizedes elzártság megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit és az ott élő magyarság példaértékű helytállását ismeri el.

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 1995-ben 10 éve tartotta alakuló ülését. A jogelőd alapítvány ötévi tevékenységét is beleszámítva ez a szervezet 15 éve szolgálja a magyarországi nemzetiségi és cigány kultúra megmaradását, fejlődését. A közalapítvány kuratóriuma több tízezer programot támogatott és több ezer diáknak nyújtott tanulmányi ösztöndíjat az elmúlt években. Az állami támogatások egyik legjelentősebb továbbítójaként döntő szerepet vállalt az anyanyelvű kisebbségi sajtó kiadásának biztosításában. Kezdeményezője és fő támogatója a nemzetiségi színházi találkozónak. A közéleti, kulturális tevékenységben kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok elismerésére a Kuratórium megalapította a Nemzeti Ifjúsági Díjat. A kuratórium tagjai az elmúlt tíz évben sok ezer órát fordítottak ellentételezés nélkül a pályázatok értékelésére, a döntések előkészítésére és meghozatalára. A közalapítvány pályázati lehetőségei révén több száz kisebbségi önkormányzat és kulturális civil szervezet sajátította el a tevékenysége tervezéséhez, megszervezéséhez, a költségvetés készítéséhez, illetve a megfelelő elszámoláshoz szükséges nélkülözhetetlen ismereteket.

A 10 éves jubileumát ünneplő közalapítvány eredményes tevékenységének elismeréseként részesül Kisebbségekért Díjban.

A díjazottak és a közjogi méltóságok