(mti) Az erre vonatkozó javaslatot hat állam- és kormányfő, köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vetette fel április 28-án az Európai Bizottság elnökének küldött levelében. A terv az online-hozzáférés mellett az analóg gyűjtemények digitalizálását is tartalmazza, és az eldöntésre váró kérdést immár inkább az jelenti, hogy egy központi portálról vagy a meglévő adatbázisok összekapcsolásáról legyen-e szó. A legtöbb tagállam támogatja azt is, hogy a virtuális könyvtárat a meglévő alapokra építsék fel.

Viviane Reding, az Európai Bizottság informatikai felelőse a találkozón úgy vélte, már középtávon elengedhetetlen, hogy a kulturális örökség digitalizálása megtörténjék. Bozóki András pedig arról is tájékoztatta a többi tagországot, milyen digitalizálással kapcsolatos programok zajlanak Magyarországon; beszámolt mindenekelőtt az országos könyvtári digitalizálási tervről, amelynek az Országos Széchenyi Könyvtár a koordinátora.

Elfogadták a tagországok az Európa kulturális fővárosával kapcsolatos jövőbeni szabályozást, illetve formálisan kijelölték 2009-re fővárosoknak az ausztriai Linzet és a litvániai Vilniust. Az új szabályozás teljes mértékben csak a 2013-ban fővárossá váló településekre vonatkozik. Kineveztek két tagot a kulturális fővárost 2010-ben kiválasztó testületbe is. A 2010-re a címet Magyarországon elnyert Pécs esetében azonban - a most jóváhagyotthoz hasonlóan - szintén csak formális döntésről lesz szó - hangoztatta Mesterházy Balázs, a kulturális miniszter kabinetfőnöke.

A magyar fővárost is érinti már az a változtatás, hogy Brüsszelben felállítanak egy tanácsadó testületet, amely a kulturális év lezárásáig nyomon követi az adott város munkáját. A kormány és Pécs mindazonáltal már elébe ment ennek a döntésnek, mert korábban jelezte: szeretnék, ha külföldieket tanácsadásra felkérnének.

Az uniós döntéseknek megfelelően - nem utolsó sorban a német és magyar pályáztatási aktivitásnak köszönhetően - 2007. január 1-jétől minden tagország számára kötelező a pályáztatás a kulturális fővárosi cím elényerésére.

Részleges politikai megállapodás született a tagországok között hétfőn az európai audiovizuális szektor támogatására hivatott Média 2007 programról, illetve a Kultúra 2007 programról. A megegyezés azért nem lehetett végleges, mert a 2007-2013 közötti uniós költségvetésről még nincs döntés, így nem lehet teljes bizonyossággal számolni a Média 2007 - ugyanerre az időszakra szóló - 1,055 milliárd, illetve a Kultúra 2007 program 408 millió eurós költségvetésével sem.

Bozóki András Brüsszelben külön megbeszélést folytatott Reding biztos asszonnyal, amelyen az új digitális technikákkal kapcsolatosan szükséges módosításokról, szemléletváltásról egyeztettek. Reding a négyszemközti találkozón egyebek között azt hangoztatta, hogy a határokon átívelő televíziózásról szóló bizottsági javaslatoknál nagy fontosságot tulajdonítanak a származási ország elvének, vagyis annak, hogy az adott tévéműsorra azok a jogszabályok vonatkoznak, ahonnan kibocsátják a műsort. Bozóki András jelezte: ezt az elvet a magyar álláspont szerint is meg kell tartani.

A magyar miniszter e találkozón felvetette a kis nyelvek fokozott védelmét a digitális technológiák terén. Egyetértettek abban, hogy az internettel kapcsolatos szabályozásban fokozottan érvényesíteni kell az európai tartalmakhoz való hozzáférés lehetőségét.

A reklámsugárzással kapcsolatos, erős és szigorú szabályozások nagyon korlátozott mértékű liberalizálásának lehetősége ugyancsak szóba került.